Mikes és Faludi művei mellett a barokk hanyatló periódusában a magyar nyelvű nemesi széppróza számos további alkotással dicsekedhet. Eredeti munka egy sincs közöttük, s ezért nem a Mikes-levelek, hanem Faludi fordításainak rokonságába tartoznak: jórészt az előző periódus jezsuiták által művelt politikai-moralizáló prózájának magyar nyelvű folytatásai. Az effajta irodalom művelői – miként Faludi – nemcsak latinból, hanem élő nyelvekből is fordítanak, s a helyes viselkedés és kívánatos politikai magatartás szabályait már nem óhajtják az egyházi erkölcstanból levezetni. A nemesi olvasmánynak szánt alkotások szerzői részben a birtokos nemességből kerültek ki, más részük viszont a laicizálódó egyházi értelmiség soraiba tartozik. Ez utóbbiak közül többek (pl. Illei, Bod stb.) munkásságával – annak nagyobb és jelentősebb részének tárgyalása kapcsán – az elvilágiasodó egyházi literatúra keretében is találkozni fogunk.
A moralizáló széppróza leggyakrabban alkalmazott formái közé tartozott a Faludi által kedvelt maxima, azaz valamely tétel rövid, tömör, meglepő megfogalmazása; az apophtegma, amit "ékes és éles mondás" vagy egyszerűbben 545"ékes mondás" kifejezéssel értelmeztek magyarul, és nem más, mint híres – nagyrészt ókori – személyek egy-egy találó, szellemes megjegyzése miniatűr történet csattanójaként alkalmazva; valamint a rövid, választékosan megfogalmazott elmélkedés. Ezek mellett tűnnek fel az elbeszélő széppróza különböző nemei: az oktató mese; az életbölcsességre tanító anekdota; a tanulsággal szolgáló novella; s a nagy jövő előtt álló regény közéleti szereplésre nevelő típusai: a politikai és a hősi-gáláns román. Mai fogalmaink szerint e műfajokból csak az epikus jellegűeket tekintenénk a szó igazi értelmében szépirodalomnak, a 18. század írói azonban nem láttak elvi különbséget a moralizáló és elbeszélő szövegek között. De természetesen csak akkor, ha magas stiláris színvonaluk következtében az elmélkedő írások a gyönyörködtetésre is alkalmasak voltak, illetve ha a meséknek, anekdotáknak, regényeknek a szórakoztatáson túl határozott nevelő célzatuk is volt. Az alábbiakban ismertetésre kerülő prózairodalom ezeknek az igényeknek felelt meg: a tanítás és gyönyörködtetés egysége s e két szempont egyensúlya a maximákban éppúgy érvényesül, mint a regényekben.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.