A jezsuita történész-iskola

Full text search

A jezsuita történész-iskola
A 18. század derekán a történészkedő jezsuiták szakszerű, tudományos történetíró-iskolává szerveződtek. Forrásanyag tekintetében a Hevenesi Gábor kezdeményezése nyomán létrejött gyűjteményre támaszkodtak, módszerben pedig Timon Sámuel kritikai szempontjait fejlesztették tovább. A 17. századi francia tudományossághoz, Jean Mabillon (1632–1707) és bencés társai történetírói munkásságához hasonlóan, abban a meggyőződésben írták műveiket, hogy az aprólékos kútfővizsgálattal megállapított történeti igazság nem lehet ellentétben a hittel és a vallással.
A történetírók egy része Hevenesi nyomdokain haladva a katolikus egyháztörténetet művelte. A legjelentősebb – máig használt – forráskiadványt 560Péterffy Károly (1700–1746) szerkesztette a zsinati határozatok közreadásával (Sacra concilia ecclesiae Romano-Catholicae I–II. (A római katolikus egyház szent zsinatai), Pozsony 1741–1742), a magyar szentek életrajzainak új feldolgozását pedig Prileszky János (1709–1790) írta meg (Acta Sanctorum Ungariae (Magyar szentek életrajzai), Nagyszombat 1743–1744). A barokk vallásosság hanyatlásának a jele, hogy a szerzetesrendekről az egyházmegyékre, a nagy összefoglalások helyett a részletkutatásokra terelődött a figyelem. Egymás után készültek az egyes egyházmegyék püspökeinek életrajzait tartalmazó vaskos munkák, valamint az egyházmegyék történetét feldolgozó monográfiák. Ez utóbbiak közül Koller Józsefnek (1745–1832) a pécsi egyházmegyéről írt hét kötetes műve a legnevezetesebb (Historia episcopatus Quinqueecclesiarum (A pécsi püspökség története), Pozsony–Pest 1782–1812).
A legkiválóbb jezsuita historikusok már nem az egyháztörténetet, hanem a magyar világi történelmet művelték elsősorban. A leglényegesebb kérdést: a rendiség és a kormányzat viszonyát nem vetették fel, s nem foglalkoztak új megvilágításban az állam és egyház viszonyával sem, a Regnum Marianum tanának hangoztatásával azonban alábbhagytak. Fridvalszky János (1740–1784) jezsuita polihisztor Reges Ungariae Mariani (Mária-tisztelő magyar királyok), (Bécs 1775) című munkájában leírta ugyan, hogy Mária tisztelete nélkül senki sem tekinthető igaz magyarnak, de összefoglalását a hitújítás előtti korra korlátozta, és a vallási propaganda helyett a kéziratos forrásokra, a teljes szöveggel közölt oklevelekre helyezte a hangsúlyt; apparátusát a protestáns Cornides Dániel (1732–1787) is kiegészítette újabb adatokkal.
A Szentiványi Márton által megalapított jezsuita jogtudományi iskolát Szegedy János (1699–1770) fejlesztette tovább kritikai irányban a magyar Corpus Juris új megjelentetésével (Nagyszombat 1740, 1751), valamint a középkori törvények bőven jegyzetelt kiadásaival (Decreta et vitae regum Hungariae (Magyar királyok élete és törvényei), Kolozsvár 1744; Assertor libertatis Ungaricae… Andreas II. (II. András, a magyar szabadság megvédelmezője), Győr 1750).
Az adatgyűjtők sorát a jeles szónoklattanszerző, Kaprinai István (1714– 1786) zárta le, aki rendezte a Hevenesi-gyűjteményben felhalmozott iratokat, hozzájuk csatolta saját másolatait, majd tervbe vette a most már több mint 300 kötetre rúgó okleveles anyag kritikai jegyzetekkel kísért kiadását. A nagy vállalkozásból azonban csak a Hunyadi Mátyás uralkodásának első négy évét felölelő két kötet jelent meg (Hungaria diplomatica temporibus Mathiae de Hunyad (Magyarországi oklevelek Hunyadi Mátyás korából), Bécs 1767–1771). Hozzáfogott a magyar numizmatikai forrásművek feldolgozásához is, elsőnek téve kísérletet e tudományszak rendszerezésére. A jezsuita forrásgyűjteményt legalaposabban Katona István (1732–1811) aknázta ki, aki a Historia critica regum Hungariae (A magyar királyok kritikai története) 42 kötetében (1779–1817) a legrégibb időktől saját koráig tárgyalta a magyar 561történelmet. A hatalmas munka voltaképpen évrendbe szedett, kritikai megjegyzésekkel kísért forrásszövegekből áll, átmenet a forráskiadás és a módszeres feldolgozás között.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi