A divatlapok és értekező folyóiratok

Full text search

A divatlapok és értekező folyóiratok
A negyvenes évek három divatlapja – a Pesti Divatlap, a Honderü és az Életképek – három irodalmi és politikai irány kifejezője. A frontok nem egyhamar alakultak ki. A Honderübe, Petrichevich Horváth Lázár 1843. január 7-én indult divatlapjába, egy ideig írtak a fiatal ellenzéki írók, Tóth Lőrinc, Lisznyai, Bérczy Károly, maga Petőfi is, de mindinkább nyilvánvalóvá lett, hogy Petrichevich Horváth az arisztokrata közönséget igyekszik kiszolgálni, s korábbi munkatársainak többsége szakított vele. A Honderü a népies irány elleni nyílt támadással, a Petőfi ellen folytatott hajszával tette hírhedtté nevét.
A Pesti Divatlap az 1833-ban indult Regélő folytatása volt. De csak jogilag (új lapengedélyt nehezen adott a cenzúrahatóság), mert az 1844 júliusában megindított Pesti Divatlap mind a Regélőtől, mind a rövid ideig – 1842-ben és 1843-ban Garay János kiadásában és Erdélyi János szerkesztésében – megjelent Regélő Pesti Divatlaptól gyökeresen különbözött. Az új divatlapot szerkesztője és kiadója, Vahot Imre, a középnemesi liberális mozgalom szolgálatába állította. A kétségtelenül önző, haszonleső Vahot rossz tulajdonságai, írótársaival szemben kicsinyes és sértő viselkedése ellenére a kossuthi elvek mellett végig következetesen kitartott. Vörösmarty ajánlására Vahot Petőfit segédszerkesztőül szerződtette és lapja eleven reklámjává igyekezett tenni. Petőfi minden számba verset adott, ő vezette a költői rovatot, színi bírálatokat is írt. Vahot Petőfinek is köszönhette divatlapja háromezres példányszámát, s a 560Pesti Divatlap – noha vezető szerepét a forradalom előtti utolsó két évben kénytelen volt átengedni az Életképeknek – főleg a vidéki kis- és középnemes rétegek közt mindvégig népszerű maradt.
Frankenburg Adolf divatlapja, az 1844-től havonta kétszer, később hetenként megjelenő Életképek, eleinte középhelyet foglalt el. Frankenburg hivatalnok volt a helytartótanácsnál, s ez óvatossá tette. Lapját igyekezett elevenné, a polgárosuló városi közönség számára vonzóvá tenni. Nagy honoráriumokat fizetett, hogy jó írókat szerezhessen meg vállalkozásának. Színházi rovatát, Irodalmi Őr című kritikai mellékletét, "Darázsok" címmel közölt gúnyos glosszáit élénken, színesen szerkesztette; nagy gondot fordított lapja külső kiállítására és különösen képmellékleteire. A döntő változás az Életképek történetében a Tizek Társaságának csatlakozása volt 1846-ban: ettől kezdve a legtehetségesebb fiatal írók, elsősorban Petőfi, az Életképekbe dolgoztak. Aranynak írt levelében Petőfi már mint a fiatal Magyarország orgánumát ajánlotta költőtársának az Életképeket. 1847-ben a divatlap forma szerint is a fiatalok lapja lett: Frankenburgot a kormány Bécsbe helyezte át; a lap kiadói jogát fenntartotta magának, szerkesztője azonban ettől kezdve Jókai Mór lett.
A leendő márciusi ifjak az Életképek mellett egy másik orgánummal is rendelkeztek. A győri Hazánk 1844-ben még mint német lap indult meg (Das Vaterland); 1847. január 2-tól szerkesztését Kovács Pál vette át s megnyitotta hasábjait a fiatalok előtt. Ide írta Petőfi az Úti leveleket, a lap munkatársai voltak még Arany, Vajda János, Irinyi József, Lisznyai, Pálffy Albert, Bulyovszky Gyula, Degré Alajos, Vas Gereben.
A nyugati szemlék típusát nem sikerült meghonosítani Magyarországon; Szalay László kísérlete (Budapesti Szemle, 1840) néhány szám után megszűnt. Rövidéletű volt Erdélyi János jelentős kritikai folyóirata, a Magyar Szépirodalmi Szemle (1847) is. A Kisfaludy-Társaság indította, szerkesztésében résztvett Toldy Ferenc és Henszlmann Imre is.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi