Kossuth a forradalom előtti években

Full text search

566Kossuth a forradalom előtti években
1844 nyarán Kossuthot megfosztották lapjától. Ekkor a társadalmi reformokat az egyesületi eszme segítségével kívánta megvalósítani. Erre az útra terelte az 1843–44-es országgyűlés sikertelensége is. Az ekkor megalapított Védegylet mindenekelőtt széles Habsburg-ellenes nemzeti egységfront létrehozására volt hivatott. Az önálló magyar ipar és kereskedelem támogatását tűzte ki célul, a német List Frigyes közgazdasági elképzeléseit követve, egy védvámrendszerrel kombinált liberalizmus koncepciója szerint. A gazdasági célkitűzésnél azonban fontosabb volt az, hogy a mozgalom első ízben fogott össze egységes keretben nemeseket és nem nemeseket, szervezett lehetőséget nyújtva a függetlenségi küzdelemhez, s ezzel előkészítette az ellenzéki párt létrehozását.
Roppant arányú szervező és agitatív munkájában Kossuthnak nagy támogatást nyújtottak az írók. Már a Pesti Hírlapnál több íróval dolgozott együtt (Frankenburg, Vahot), s a Védegylet irányító gárdájában is jónéhány író dolgozott, a mozgalom népszerűsítésére pedig Bajza, Garay és Petőfi verseket, Vahot Imre színjátékot írt. Az írókkal való együttműködésnek szép, szinte jelképes mozzanata, hogy az 1847. március 15-i ellenzéki tanácskozást Kossuth vezette be beszédével, s Vörösmarty és Petőfi zárta le a magyar politikai líra remek darabjainak elszavalásával (Országháza, A nép nevében). Kossuth – Kölcsey mellett – Vörösmartyhoz vonzódott leginkább: benne lelte fel poétai ideálját. Vörösmartynak a negyvenes években írott versein erős nyomot hagyott a kossuthi agitáció, Kossuth pedig egyik vezércikkében szót emelt Vörösmarty érdekében (Adalék a nemzeti önismerethez). A cikk tükrözi írójának politikai és irodalmi elveit: hazánk lakosságában fokozni kell a nemzeti érzést; a lentről fölfelé ható nemzeti eszme elidegeníthetetlen része a nemzeti civilizáció, ennek a pallérozódásnak szerves része a költészet. A nemzeti irodalom megbecsülése a nemzet érésének serkentője és fokmérője.
A Pesti Hirlaptól megfosztva Kossuth egy ideig nem talált publikálási lehetőséget. Végül az 1845-ben megindult Hetilap hasábjain jutott szóhoz. Számos vezércikket ír a lapba, például a vámkérdésről, a Tisza szabályozásról, az úrbéri kérdésről és az adózásról. Adó és Adózzunk című cikkeiben a közteherviselés problémáját veti fel. Még élesebben fogalmazza meg nézeteit a Bajza szerkesztésében 1848 legelején külföldön megjelent Ellenőr című zsebkönyv Adó s A magyar politikai pártok értelmezése című tanulmányaiban. Felháborodott hangon ecseteli a bécsi minisztérium törvénytelenségeit, és független magyar kormányt követel.
A polgári átalakulásért küzdött Kossuth a pestmegyei gyűlésteremben, majd az országgyűlésen is, amelyen Pest megye követeként vett részt. Beszédének varázsa lebilincselte hallgatóit. Része volt ebben megnyerő külsejének, rendkívül kellemes, férfias orgánumának; mindenekelőtt azonban előadói magatartásával s beszédei művészi felépítésével érte el sikereit. Ihletett szónok, de nem az a pillanatnyi sugallatokra hallgató improvizátor, akinek később egyoldalúan beállították. Mindig nagy gonddal készült beszédeire. Logikus érvelését sajátosan színezi gazdagon áradó érzelmessége, a szenvedélyes hang, a személyes fűtöttség, az eszméiért élő ember pátosza. Döntésre érett történelmi pillanatokban világosan tudta a hallgatók elé állítani a választás, 567a jövő ellentétes lehetőségeit (pl. beszéde 1848. július 11-én az országgyűlésen; szegedi toborzóbeszéde stb.).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi