75. TÁJÉKOZÓDÁS A NAGYVILÁGBAN: ÚTIRAJZ-IRODALOM (FENYŐ ISTVÁN)
Az 1830-as évektől kezdve kitűnő magyar tehetségek valóságos rajzása indult meg a nyugati országokba. Utazásuknak időszerű politikai célja volt: tanulmányozni és idehaza megvalósítani mindazt, amit az európai, kivált az angol, francia kultúra, a polgárosodás létrehozott. Meg akarták ismerni a nyugati alkotmányos életet, a liberális és demokratikus eszmék gyakorlati megvalósulását, a fejlettebb országok intézményeit, társadalmi szerkezetét, jogrendszerét, közigazgatását. Megfigyelték a gazdaság, az ipar, a földművelés helyzetét, a kapitalista osztályviszonyokkal együttjáró munkáskérdést, az iskola- és börtönügyet, a a színházakat és olvasótermeket. Hazatérve, tapasztalataikról számosan könyvet, cikkeket írtak.
Ennek az útirajz-irodalomnak fontos tájékoztató és serkentő szerepe volt, különösen a negyvenes évek szellemi életében. Kossuth, Vörösmarty, Petőfi nem jutottak el a nyugati országokba, illetve Kossuth csak emigránsként. De munkásságukat átszövi az európai viszonyok ismerete, s ez nem kis részben az útirajzírók könyveinek köszönhető. Nagy szerepe volt az európai utazásnak Eötvös szépírói kibontakozásában is: közvetlen hatását A karthausiban figyelhetjük meg, de a külföldön kapott eszmei inspirációk végighullámzanak egész munkásságán.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.