85. ERDÉLYI JÁNOS (1814-1868) (SŐTÉR ISTVÁN)

Full text search

85. ERDÉLYI JÁNOS (1814-1868)
(SŐTÉR ISTVÁN)
Erdélyi János 1814. április 1-én született Kiskaposon, Ung megyében, jobbágy családból. Sárospatakon tanult tizenegy esztendeig, s többször volt kénytelen házitanítást vállalni. 1830-ban Kemecsén, 1833-ban Cselejben, 1835-ben Berzétén nevelősködött. Berzétén, Máriássy Zsigmond házában, alkalma volt megismerkedni a kor politikai életének számos nevezetes alakjával. Kazinczy Gáborral kötött barátsága fontos mozzanat életében: részben az ő biztatására kezdett verseket írni. Költeményeit Bajza szívesen fogadta az Athenaeumnál, s Erdélyi már 1839-ben az Akadémia levelező tagja lett. Ekkor Pesten telepedett meg; először azzal a tervvel foglalkozott, hogy Kossuth Pesti Hirlapjához megy újságírónak; végül (1842-ben) mint a Regélő Pesti Divatlap kiadója, majd szerkesztője tevékenykedik kora irodalmi életében. A Kisfaludy Társaság 1842-ben tagjai közé választotta; székfoglalóját a Népköltészetről című értekezésével tartotta meg. Indítványára a Társaság megbízta a népdalok és mondák gyűjtésével. 1843-ban már a Kisfaludy Társaság titkára. Első felesége (Vachott Kornélia) halála után, 1844 áprilisában nyugat-európai útra indult; tapasztalatairól értékes úti levelekben számolt be a Pesti Divatlap, a Pesti Hirlap és az Életképek hasábjain. Hazatérte után sokat dolgozott divatlapokba (irodalmi bírálatok, zenekritikák stb.), sajtó alá rendezte a Népdalok és mondák három kötetét, és szerkesztette a Kisfaludy Társaság kritikai folyóiratát, a Magyar Szépirodalmi Szemlét (1847). A szabadságharc alatt a Nemzeti Színház igazgatója, kiadja Szabad hangok című politikai versesfüzetét (költeményeinek első és egyetlen nagyobb gyűjteménye 1844-ben jelent meg), 1849-ben Szemere Bertalan megbízásából a Respublica című lapot szerkeszti. Emiatt Világos után egy ideig felvidéki barátainál húzódik meg (értékes dokumentum ez időből való naplója). 1851 novemberétől élete végéig a sárospataki kollégium professzora. Nagy szerepe volt az abszolutizmus éveiben a pataki főiskola megtartásáért és korszerűsítéséért folytatott küzdelmekben. Megalapította a Sárospataki Füzeteket, a magyar protestáns szellemi élet közlönyét; a nemzeti ellenállás szellemében szervezte az 1859. évi Kazinczy-ünnepségeket és a pataki kollégium háromszázados jubileumát. Ez időre esik filozófiai vitája (a hegeli bölcselet védelmében) Szontagh Gusztávval; tanulmányait a Budapesti Szemle, a Pesti Napló stb. közölték; értekezései (Erdélyi János kisebb prózái) két kötetét 1863-ban adta ki. A kiegyezés után megpróbált kiszabadulni 650pataki elszigeteltségéből, de a közoktatásügyi minisztériumban remélt állást nem sikerült megkapnia. Ennek ellenére szeretett volna Pestre költözni, hogy újra részt vegyen az irodalmi életben, e készülődés közben érte a halál 1868. január 23-án.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi