64. A "NÉPNEMZETI" ISKOLA UTOLSÓ KÉPVISELŐI (KOMLÓS ALADÁR)
Ha Petőfi népi és nemzeti volt egyszerre, Pósa Lajos és Szabolcska Mihály már csak falusi, mégpedig Budapest ellen az. A "népnemzeti" líra klasszikusaitól még idegen a Budapest-ellenesség, ez a magatartás a századvégen jelentkezik először: Pósa, Szabolcska és mások írásaiban.
Az uralkodó osztály ugyanis ekkor már csak a paraszti elégültség kifejezését látja szívesen: annak a vágyképnek hirdetését, hogy a paraszt boldog, a faluban szeretet és ártatlanság honol, s ezt az idillt csak az erkölcstelen és magyartalan Budapest igyekszik megrontani. Az így születő irodalomban különböző tendenciák olvadnak össze: félelem a rideg és züllött nagyvárostól, ellenszenv a kapitalista erkölcs iránt, elutasítása az új, városi kultúrának, visszavágyódás a falu patriarkális életébe és tiltakozás az agrárszocializmus ellen.
Nem a parasztság szólalt meg ebben az irodalomban, hanem a dzsentriskedő paraszt, meg a parasztot játszó dzsentri. Az irányzat kedvenc műfaja a nóta, az anekdota és a népszínmű. Nyelve azonban választékos irodalmi nyelv (csak Gárdonyi élt olykor tájszavakkal), de a falusi ember szókincsére korlátozva. Jellemzője továbbá az irányzatnak a hang naiv közvetlensége, a többnyire hangsúlyos versforma, a dalszerűség, a falusi életből merített képzetkincs, a fiktív parasztember feltételezett, jámbor világnézetének dicsérete, a falusi idill és a természet-festés egyeduralma a témaválasztásban.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.