Eötvös a Dunántúlnak azon a vidékén élte gyermekkorát, amely a 48-as harcok első színhelye volt, s mely harcokból apja is kivette részét. Mezőszentgyörgyön született 1842-ben; a pápai kollégiumban, majd a soproni-líceumban végezte középiskoláit; sikerrel szerepelt az önképzőkörökben. 1860-tól kezdve a pápai jogakadémia hallgatója, később joggyakornok, majd tiszti alügyész, s közben már megjelennek első versei is. 1863-ban résztvett az Almássy-féle összeesküvésben, ami miatt súlyos várfogságot kapott.
1871-ben Veszprémbe nevezték ki "királyi közvádló ügyésznek". Itt szerkesztette a Veszprém című hetilapot, amelyben több cikke jelent meg. Ezután hosszabb időre megszakad szépírói működése, s politikusi tevékenysége kerül előtérbe, de ennek során a rá jellemző részletességgel raktározza el emlékezetében a látott s hallott világot. Deák iránti nagy tisztelete arra késztette, hogy midőn a veszprémi kerület képviselővé választotta, a kormánypárthoz csatlakozzék. Innen fogva írta a kiegyezést támogató cikkek sorát a Pesti Naplóba. A politikai élet további alakulása azonban már nem egyezett Eötvös felfogásával, nem volt híve a fúziónak, a függetlenségi párthoz csatlakozott. Így lett további írásainak fóruma az Egyetértés; különösen sokat harcolt a nemzeti hadsereg felállításáért. Később azonban ellentétbe került pártjával, s további politikai pályáját nagy vargabetűk jelzik; a maga módján mindig igyekezett Kossuthoz hű maradni, s 1893-ban személyesen is meglátogatta. Lassan azonban még inkább háttérbe szorul, s élete végére szinte teljesen elfeledkeznek róla.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.