A gazdasági élet főbb vonásai

Full text search

A gazdasági élet főbb vonásai
Míg az ország függősége 1867 és 1880 között főleg a piaci kapcsolatokon alapult, a nyolcvanas években már inkább a tőkebehozatalon. A nem Ausztriából származó tőkeimport is megnőtt: a bankok és takarékpénztárak egymilliárd koronás alaptőkéje négyszeresére emelkedett. A tőkebeáramlás hatására a hazai nagyipar fejlődése meggyorsult (1881: első, 1890: második ipartámogató törvény), de annak árán, hogy az államháztartás deficitje, részint a háborús készülődés, az 1885-88-as bolgár válság következtében, hirtelen megnőtt. A költségvetés hiánya 1883-ban hárommillió forintra, 1886-ban már negyven-ötvenmillióra rúgott. A kormány a ráfizetés megszüntetésére a fogyasztási adók felemelését választotta eszközül. A szanálást a kiváló tehetségű pénzügyi államtitkár, Wekerle Sándor irányította. Intézkedései nyomán az államháztartás mérlege hamarosan egyensúlyba került, mi több, az 1891-es zárszámadás már némi nyereséggel büszkélkedett.
A helyzet még sem volt megnyugtató: a gazdasági életet agrárválság sújtotta. (Az iparilag fejlettebb európai országok épp a nyolcvanas években tértek át a szabadkereskedelmi irányzatról a védővám-rendszerre, minek következtében a magyar gabonaexport számos értékesítési piacát elvesztette.) A dekonjunktúra nyomása főként a törpebirtokra s a nemesi középbirtokra nehezült. A dzsentri ekkoriban lépett a végleges züllés, a deklasszálódás útjára, a nagybirtok viszont, élve a kölcsöngazdálkodás nagy áldozatokkal járó, de még reményekre jogosító lehetőségeivel, jelzáloghitel-igényléssel, ennek révén meg gépesítéssel, belterjesebb gazdálkodással próbált kiutat keresni. Végeredményben sikerrel; főképp a közép- és kisbirtokosok, továbbá a mezőgzdasági bérmunkából élők rovására. A következmény pedig: a kivándorlók száma ugrásszerűen megnőtt; 1880-ban még csak hatezren hagyták el az országot, 1893-ban már huszonhatezren.
A Tisza-kormány bukása, említettük, a viszonylagos nyugalom negyedszázadának elmúltát jelzi. Az a tapasztalat, hogy a 67-es alap őrzésének a 538parlamenti egypárturalom addig jó eszközéül bizonyult, valamint az, hogy a kormánypárt erejét egyrészt az agráriusok hatalmi vetélkedése, másrészt a közjogi ellenzék támadásai gyengítették meg, az állampolitika legfőbb vezetőit a taktika felülvizsgálatára serkentette. Két elképzelés alakult ki. Az egyiket az uralkodó s a leggazdagabb arisztokrácia támogatta; ez a Szabadelvű Párt Tisza-ellenes blokkjának a Mérsékelt Ellenzékkel való egyesülésében látta a megoldást: konzervatív parlamenti többséggel kívánta biztosítani a kiegyezési alapelvek fenntartását. A másik elképzelést a Szabadelvű Párt merkantilista blokkja hangoztatta: az ellenzék sorait, a szociális elégedetlenséget liberális engedményekkel kell megbontani, illetve kielégíteni. Ez a terv a pártok fúzióját, természetesen, elutasította, s a burzsoázia, általában a liberális közvélemény támogatásával számolt. Végül is középutas megoldás született, mint válságos időkben ez általában történni szokott; Ferenc József a merkantilistákhoz is húzó s a Mérsékelt Ellenzék soraiban is kedvelt gróf Szapáry Gyulát nevezte ki miniszterelnöknek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi