A Budapesti Napló szerepe

Full text search

A Budapesti Napló szerepe
A Hét mellett a Budapesti Napló volt a kilencvenes évek nagyvárosi szemléletű, ellenzéki beállítottságú írói csoportosulásainak másik orgánuma. Ennek a lapnak szerepe különösképpen megnövekszik 1900 után, amikor A Hét már hanyatlani kezd. A két lap munkatársi gárdája között igen nehéz volna éles határvonalat húzni. Tárcarovatában rendszeresen megjelennek A Hét írói is, a Budapesti Napló felfedezettjeinek viszont A Hét ad teret. A Budapesti Napló szerepe három dologban domborodik ki. Ez a lap lesz a tárcanovella műfajának legkövetkezetesebb, s esztétikailag is leginkább tudatos képviselője. A Gyulai elleni polémiák jórésze e lapban jelenik meg. Jellemzi a lapot egyfajta– A Hét hanyatló tendenciájával szemben – erősödő kispolgári radikalizmus. Végül műhely is a lap, amely 1900 és 1906 között egy sor később jelentőssé váló fiatal novellistát indít útnak. Köréhez tartozik Ambrus, Thury, Papp Dániel, Bródy, Molnár, Szini, majd Ady, Kosztolányi.
E kör jellegzetes írója Kabos Ede (1864–1923), aki egy ideig a lap felelős szerkesztője is volt, s éppen erre az időre esik a Napló igazi műhellyé válása. Kabos első novellái még a nyolcvanas években jelennek meg, bennük borús színekkel rajzolja a dzsentri bomlását, a nagyvárosi egzisztenciák züllését (Elzüllöttek, 1885; Harakiri, 1891). Az oroszos borongósságot később felváltja a naturalista sötéten látás: a nagyvárosi nyomort, a szerelmi szenvedélyek gátlástalanságát rajzolja mértéktartó felfogásban, de egyszersmind teljesen a naturalista konvencióknak megfelelően: Koldusok (1893), Fehér éjszakák (1897), A csengeri kalapok (1898). Igazi hangját, a meseszerű naivitást és a komoly szarkazmust vegyítő stílust 1900 után alakítja ki, s ebben erős hatást gyakorol a Budapesti Napló körül fellépő fiatal novellistákra. Ez a meseszerűség és szarkazmus igen éles erkölcsi és társadalmi kritikát tartalmaz, s egyéni változata a korszak megerősödő, szatirikus novella-irányzatának: Akácvirág (1903), Damajanti (1911).
Induláskor a Budapesti Napló műhelyéhez tartozik Goda Géza (1874– 1954), aki később felhagy az írással. Viszont a Budapesti Naplónál töltött évek során írt tárcái és novellái radikális hangvételükkel, erőteljes 827szatirikus tónusukkal, jellemző erejükkel a korszak maradandó terméséhez számítanak. Jelentős műfordító, aki a világirodalom áramlatait (oroszok, skandinávok) fürkészve alakítja ki a maga finom, ironikus hangját, s fejleszti ki emberábrázolási képességét.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi