Erdélyi és Gyulai a népiesség gyakorlata alapján teremtették meg elméletüket, s ez az elmélet formálóan hatott a költészet további fejlődésére is. De a népies-nemzeti célkitűzés egészében inkább csak Aranynál valósult meg, bár nála is erős, időnkénti eltolódásokkal, az egyoldalú népiesség irányába. Tompa és még inkább Vajda költészete, népies indíttatásuk ellenére, a népies-nemzeti eszménynek csak részben vagy egyáltalán nem felelt meg. A költészet fejlődése a népies-nemzeti jelleg erős átalakítására mutatott igényt; a népies formák átlényegültek, s általánosabb jelleget öltöttek, ami azt jelentette, hogy népies, magyaros jellegük csak mértéktartóan érvényesült, sőt nagyrészt el is tűnt, s a népies hangnem többé nem érvényesült programszerűen; inkább csak a világosság, az egyszerűség, a tisztaság emlékeztet a népköltészet esztétikai örökségére. Viszont a nemzeti igény csak bizonyos konkrét szükségletek, célzatok alkalmán jutott szóhoz: a nemzeti sors, a közélet eszmeiségének sürgetése, a költészet nemzeti hivatásának szolgálata hívta létre Arany balladáit, Tompa allegóriáit, Vajda politikai költészetét.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.