Képzőművészet

Full text search

Képzőművészet
A festészetben a még uralkodó konzervatív "műcsarnoki" akadémizmus mellett a művészi életben hangadó elsősorban a nagybányai iskolából kiinduló, lírai hangvételű, természetelvű posztimpresszionizmus (Szőnyi István, Bernáth Aurél, Berény Róbert, Márffy Ödön). Az idetartozó művészeket tömörítő Szinyei Társaság, majd a Gresham-asztal az, amely törekvéseiben leginkább a Nyugat első nagy nemzedékével rokonítható, és amely személyileg is mindvégig hozzájuk érzi magát legközelebb.
A század eleji művészeti forrongást, a Nyolcak törekvéseit a KUT, a Képzőművészek Új Társasága folytatja; kiemelkedő tagjai a későbbi fejlődés során expresszionistává váló Kernstok, a kubizmus vívmányait a nagybányai iskola hagyományaival ötvöző Szobotka Imre, valamint Kmetty János, Perlrott Csaba Vilmos.
A húszas évektől kezdve bontakozik ki a korszak legnagyobb szocialista festőjének, Derkovits Gyulának művészi pályája. Művét – amelyet az expresszionizmus formaeszközei segítségével kialakított, a korszerű realizmus egy erősen egyéni hangú, nemzeti jellegű változatának tekinthetjük – a magyar munkásság, szegénység életének megidézése, illúziók nélküli ábrázolása, forradalmi indulat, az elnyomás elleni tiltakozás jellemzi; mindez irodalmunkban a József Attila-művel rokonitja. A harmincas évek közepén alakult az illegális párt hatására a Szocialista Képzőművészek Csoportja, – részint realista, részint a konstruktivizmus által befolyásolt művészeket tömörített (Háy Károly László, Kondor György, Fenyő A. Endre, Sugár Andor). Dési Huber István is e csoport tagjaként indult, művészete a magyar forradalmi festészet egy sajátos erőteljes változata, a Ferencváros s a székely falvak világának megidézése; személyileg is s műve egyes vonásaival is Radnóti Miklóshoz állt közel.
A hivatalos magyar kultúrpolitika a húszas évek végére, harmincas évek elejére kialakította a maga támogatta, hivatalos festőiskoláját, az úgynevezett Római Iskolát. Ez, amelynek vezetője Aba Novák Vilmos, művészetben monumentális, plakátszerű, expresszionista elemeket ötvöz; a többiek az olasz novecento katolikus-hivatalos, kimért változatát alakították ki (Molnár C. Pál, Kontuly, Jeges stb.).
A fő irányokon kívül s túl az egyéni változatú életművek s kisebb iskolák sokasága tűnik fel; az alföldi festők (Tornyai János, Nagy István, Koszta József, Rudnay Gyula) lényegében korábban kialakult stílusukat követik; Szentendrén Czóbel Béla, Paizs-Goebel, Ilosvay képvisel sajátos hangot. Barcsay Jenő szigorú konstruktív szemléletű művészete a kubizmus vívmányait s Nagy István sajátos művészetének indításait ötvözi eggyé; badacsonyi magányában szárnyal magasra Egry József fényekben fürdő, szélesölelésű humanista művészete.
Az európai avantgard irányzatok magyar követői közül a szürrealista elemeket is felhasználó, a magyar táj s az elnyomottak sorsát sajátos módon megelevenítő 34Vajda Lajos, valamint Kornis Dezső, Bálint Endre emelkednek ki; az avantgard önálló hangú képviselői még Martyn Ferenc, Gadányi Jenő. A harmincas évek végén kezd saját hangjára lelni az ötvenes évek majdani vezető festőgárdája; Domanovszky Endre, Hincz Gyula, Szentiványi Lajos, Bencze László.
A szobrászatban, különösen a köztéri és monumentális szobrászatban uralkodó az akadémizmus, némi Rodin-hatással elegyítve (Zala György, Kisfaludy Stróbl Zsigmond) és a novecento hatása. A szobrászatban erőteljesen jelentkezik egy, a magyar "népi" mozgalom bizonyos elképzeléseivel párhuzamos törekvés Medgyessy Ferenc nagyerejű művészetében; a nyugati indításokat magyar népi zamattal alakítja át, a sajátos magyar paraszti jelleget, sőt a magyar őstípusokat keresi. Medgyessynek egész iskolája támadt a "népi" mozgalommal rokonszenvező fiatalokból (Borbereki Kovács Zoltán, Kocsis András). A harmincas évektől bontakozik ki Ferenczy Béninek a Maillol és Despiau hatásokat egyéni jellegű alakításban folytató műve és Pátzay Pálnak némileg klasszicizáló törekvésű alkotása; mindketten közel álltak a Nyugat-mozgalomhoz. A szocialista művészek közül két erőteljes, egyéni hangú szobrász emelkedett ki: Mészáros László és Goldmann György; a történelem korán derékba törte életüket, de megmaradt művük a realizmus egy korszerű változata, a szocialista realista magyar szobrászat előképe. A szocialista művészcsoporthoz állott közel egyéni hangú formakeresésével Vilt Tibor.
Miként az irodalomban, a képzőművészetben is 1919 után a szocialista, illetőleg az avantgard irányokhoz tartozó művészet jelentős csoportja volt kénytelen emigrálni, s egy részük egész életét más országban élte le; művük is ott teljesedett ki (Uitz Béla, Moholy-Nagy László, Beöthy István, Csáky József).
A grafikában Szalay Lajos és Koffán Károly műve képvisel sajátos egyéni színt.
A magyar építészet erősebben függött a megrendelőktől; a neobarokk uralkodik (Wälder Gyula), megkísérlik a történeti stílű városképek kialakítását (Rerrich Béla: Szegedi dóm tér). Felbukkan s érvényesül a novecento klasszicizáló jellegű modernsége is (Weichinger Károly, Rimanóczy Gyula). Az újabb építészeti törekvéseket a Bauhaus magyar képviselői jelentik funkcionalista elveikkel; útkeresésük azonban jobbára csak budai villákon jelentkezhetett (Molnár Farkas, Fischer József).
Az iparművészetben néhány jelentős alkotó s egyéniség új iskolát, új kört tudott teremteni; így a belső építészet és bútortervezés terén Kozma Lajos, majd Kaesz Gyula, a gobelin művészetben Ferenczy Noémi, a kerámiában Kovács Margit és Gádor István, a könyvművészetben Kner Imre.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi