Antifasiszta lírája

Full text search

Antifasiszta lírája
Az emberségnek a fasizmus mind fenyegetőbb támadásai elleni védelme azonban többnyire ekkor is helyesen láttatja meg vele a közösségi feladatokat. (Mint Révai József kifejtette: végletes magánya sem csak egyéni állapot, tükre egyúttal a háború felé rohanó, elárvult magyar nép magányának is, pesszimizmusa, keserűsége, csalódottsága nagyon is reális történelmi élményekből táplálkozik; nem utolsó sorban a tömegek viselkedésén érzett csalódásból.) Látja az "ordas eszmék" okozta károkat, s látja önmaga feladatát is (Ős patkány…). Életének utolsó két évében – antifasiszta lírájával, amellyel az egész dolgozó nép, annak minden rétege, panaszát kimondta – a magatartása és lírája párhuzamos a nemzetközi munkásmozgalom (és a magyar kommunisták) törekvéseivel, az antifasiszta népfrontmozgalommal. Nem csupán önmaga helytállásáról szól: "Magamban bíztam eleitől fogva" (Kész a leltár, 1936), hanem megírja nagy antifasiszta verseit is. Nem egyedül önmaga, hanem az ember védelmében (Thomas Mann üdvözlése, 1937; Levegőt! 1936). "Én nem ilyennek képzeltem a rendet" – kerül a maga valóságos helyére "a rend", "a törvény" vállalásának vagy nem-vállalásának, igenlésének vagy tagadásának kérdése. A szép törvénynek, a szabadság-szülte rendnek a hitében méri fel a jelen társadalmi viszonyok ennek ellentmondó embertelen világát, "ahol könnyebben tenghet, aki alattomos", ahol "a törékeny falvak… az eleven jog fájáról lehulltak, mint a falevelek", ahol
373Számon tarthatják, mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktába írják, miről álmodoztam,
s azt is, ki érti meg.
És nem tudhatom, mikor lesz elég ok,
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.
 
A Levegőt! folytatása az egy évvel későbbi Hazám. (Különösen feltűnő a hasonlóság a keretet alkotó kezdő és befejező versszakok között.) Nagy tájleíró versei a kozmoszt mérték föl az ember körül, ez az őt körülvevő társadalom teljes képét festi meg. Amit a Munkások és a Mondd, mit érlel… részleteiben tett meg, azt itt öt szonett mondja el a maga egészében: munkás és paraszt sorsát, anyagi és politikai kiszolgáltatottságát. Keserű gúnnyal és fájdalmas együttérzéssel, vádló szavakkal és megindítóan szép pátosszal, az imperialista német fasizmus árnyékában vállalva a nemzettel való közösséget, az érte is vállalt küzdelmet:
S mégis, magyarnak számkivetve,
lelkem sikoltva megriad –
édes Hazám, fogadj szívedbe,
hadd legyek hűséges fiad!
 

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi