A "tudat-regény"

Full text search

A "tudat-regény"
Az első szépírói korszak még egy regényt és drámát teremtett. A Horváthné meghal zárt gazdagparaszt világa éled fel még egyszer a Gyász (1930) című regényben és a Bodnárnéban (1931), az első drámában, hogy később már csak mint színtér és epizód jelenjen meg a Szilason töltött időkből táplálkozó élményanyag.
A Gyász tömör, egy-anyagból készült mű; az írói "növéstervben" Az Emberi színjáték és az Iszony körébe tartozik. Kurátor Zsófinak egy vadászat alkalmával szerencsétlenül jár a férje; az özvegy fiatalasszony saját kevélységének és a nagy vagyonú paraszttársadalom szigorú szokásjogainak kettős szorításában beledermed a gyászba. Letöri egészséges ösztöneit, s kivonja magát a világból, s a büszkeségből teremt magának erényt: "az életből kivált, különös teremtés volt, akit az életben benne gázolódók különös éberséggel tartottak számon". A büszkeség tiltakozó magányt von köréje, s az előbb álarcként hordott erény rákövesedik a lelkére. Amit dacból viselt, a gőgös gyász az élete értelme lesz. Bezárkózik a büszkeségbe s a külön "álomélet" szertartásai szerint morzsolja napjait. Ebben az "áloméletben" az erény visszájára fordul – Kurátor Zsófi mindjobban elidegenül a világtól, és el is torzítja az önként vállalt szenvedés. Az Emberi színjáték világidegenség érzése ömlött át a Gyászba is, s ami ott egy zavarosan apostolkodó lélek természetes közegének látszott, itt az egészséges embert emeli szörnyeteghőssé. Kurátor Zsófi vonzó, tiszta egyéniség – írója nevezi később "archaikus istennő" torzónak –, de a túlfejlődött 506tisztességérzés kizárja a falu társadalmából és beteges különccé torzítja. Zsófi egy paraszt királynő fenségével tűri a sorsát, de szép tartásában az őrület lappang, a megszállottsággá ferdült erény pusztítja benne a természetes érzést, az élni akaró ösztönöket. Zord és taszító ez a szépségideál, az íróhoz közel áll az élettel szembeforduló aszkétikus hősiesség. A gőgös gyász is a lemondás hősiessége: "kivonulás" a világból, a társadalmi rendből, s mint annyi más művének, ennek a regénynek is a túlérzékenységtől szenvedő erkölcsiség a formálója. Kurátor Zsófi méltósága a lélek háborgásait takarja s azért hős, mert önmagán tud diadalt aratni.
A Gyász új regénytípust honosított meg a magyar elbeszélő irodalomban. Tiszta és kemény formái, a hibátlan szerkesztés miben sem emlékeztetnek az Emberi színjáték egyenetlenségeire. A lélektani regény új változata a Gyász: realista társadalomrajz és lélektani elmélyedés összeötvöződése, mely klasszikus alakját majd az Iszonyban és az Égető Eszterben nyeri el. Ezeknek a regényeknek középpontjában egy emberi tudat- és érzelemvilág részletesen elemző leírása áll, s körülötte fokozatosan bomlik ki a környező világ képe. Hosszadalmas leírást, az alak, tárgy vagy helyszín külön jellemzését sehol nem adja. Mégis eléri, hogy főhősének belső ábrázolása a világ mind nagyobb köreit vonja magához. Ezek a körök, rétegek vagy az író szavával élve "övezetek" a Gyászban is fölismerhetők. Kurátor Zsófi "lélektana" köré odaszövődik a Kurátor család, a gazdag parasztdinasztia élete s még távolabbról a falu szokásjogának, ízlésének, íratlan törvényeinek félelmetes biztonsággal működő hálózata s a zárt paraszttársadalom bomlását jelző események is. Lélektani regény a Gyász, de írója éppenséggel nem a meddő lélekelemzés feladatait vállalta, hanem új nézőpontot talált a magyar regény számára.
A négyfelvonásos Bodnárné is a módos parasztvilágba vezet, s ez az első mű, mely elméletet és valóságot kívánt szembesíteni. Az Emberi színjáték Szabó Dezsőt imádó úrifiújának, Horváth Lacinak parasztmitológiájában már alkalmat talált a romantikus népboldogítók eszméinek fölülvizsgálására. Ez a kritikai igény élt tovább a Bodnárnéban. A fiatal kritikus 1928-ban írta: "Meg kell teremteni a nép polgárosodó s a középosztály néppel érző elemeiből a magyar tiers étatot", a társadalom demokrata törzsét – erre a reform-gondolatra utal vissza a drámai helyzet és kifejlet. A család kitanult fia városi méltóságos kisasszonyt hoz a házba, s az otthon maradt testvér megöli a középosztályba emelkedett öccsét – jelezve, hogy az indulás éveinek reformeszméit nem fűti már a kezdeti lelkesedés.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi