Irodalom

Full text search

Irodalom
Antal Gábor: Ankétok az új magyar irodalomról. Új Idők 1945. I. 186. – Boldizsár Iván: A másik Magyarország. ÚjMo 1945. okt. 31. és nov. 7. – Bölöni György: Írók állásfoglalásáról. Képes Figyelő 1945. jan. 5. – Fodor József: Írók, föl a szent háborúra! Szab 1945. ápr. 14. – Füst Milán: "A boldog ferencjózsefi kor." Nszava 1945. okt. 31. – Gergely Sándor: Miért jöttél haza? Szab 1945. ápr. 28. – Horváth Márton: Versek és képek. SzabN 1945. máj. 1. – Horváth Márton: Magyar értelmiség. SzabN 1945. máj. 20. – Horváth Márton: Babits halotti maszkja. SzabN 1945. máj. 31. – Horváth Zoltán: Óvás, elvtársak! Nszava 1945. máj. 6. – Horváth Zoltán: Demokratikus könyvkiadás. Nszava 1945. máj. 19. – Horváth Zoltán: Mentőakciók. Nszava 1945. máj. 23. – Horváth Zoltán: A mi demokráciánk. Nszava 1945. júl. 8. Horváth Zoltán: Tiszta vizet a pohárba! Nszava 1945. dec. 8. Illyés Gyula: Forradalmi magyarság. SzabSzó 1945. aug. 22. Illyés Gyula: A hazafiságról. SzabSzó 1945. júl. 5. – Irodalmunk időszerű kérdései. A Magyarok c. folyóirat ankétja: Kardos László 1945. 92–95., Kéry László 1945. 135–137., Vas István 1945. 225–229., Gellért Oszkár 1946. 249–252., Keszi Imre 1946. 627–630., Komlós Aladár 1946. 467–470. – József Attila emlékére. Szab 1945. dec. 4. – Kállai Ernő: Az új művészet és a dolgozók. Kis Újság 1945. jún. 3. – Kállai Ernő: Szabad népnek szabad művészetet! Kis Újság 1945. ápr. 12.
Kassák Lajos: Az írók is elindultak. Kis Újság 1945. ápr. 22. Kassák Lajos: Az író írjon. Vil 1945. máj. 24. – Kassák Lajos: Söprögetés magunk körül. MNemzet 1945. jún. 8. – Kassák Lajos: Zűrzavar és késő bánat. Nszava 1945. jún. 27. – Kassák Lajos: "Új szellemi front." Vil 1945. júl. 5. – Kassák Lajos: Gondoljuk meg! Vil 1945. júl. 15. – Kassák Lajos: Ne feledkezzünk meg értékeinkről. Kis Újság 1945. júl. 22. – Kassák Lajos: Elöljáró szavak. Szoc 1945. 57–59. – Kenyeres Imre: Irodalom és rémület. Diár 1945. 7–13. – Keresztury Dezső: A műveltség gondja. SzabSzó 1945. máj. 3. – Kodolányi János: Szellemi bénaság. Függlfj 1945. dec. 1. – Lukács György: A magyar értelmiség és a demokrácia. SzabN 1945. szept. 30. – Lukács György: Balzac, 432Stendhal, Zola. Hal 1945. dec. 29. Marosán György: József Attila emlékezetére. Nszava 1945. máj. 4. – Szabó Zoltán: Könyvek külpolitikája. ÚjMo 1945. szept. 4. – Tamási Áron: Zöld Ág. SzabSzó 1945. ápr. 12. – Tolnai Gábor: Politizáljon-e az író? Kis Újság 1945. ápr. 21. – Zelk Zoltán: Van-e út visszafelé? Fényszóró 1945. 23. sz. – Zilahy Lajos: Új Szellemi Front. Szab
1945. máj. 19.
Bóka László: Illyés fóruma. Hal 1946. szept. 19. – Bóka László: Miről írnak a magyar írók? ÚjMo 1946. nov. 9. – Darvas József: Népiség és demokrácia. Irodalomtól a politikáig. SzabSzó 1946. febr. 17. – Fodor József: Ady példája. Vil 1946. jan. 30. – Gogolák Lajos: Magyar író a magyar társadalomban – ami nincs. Hal 1946. márc. 28. – Horváth Márton: Magyar kultúrpolitika. SzabN 1946. máj. 12. – Illyés Gyula. Úgy érzem, visszaléphetek az irodalomba. SzabSzó 1946. márc. 22. – Kelemen János: Új irodalmi nemzedék? ÚjMo 1946. júl. 6. – Keszi Imre: A demokratikus irodalom problémái. K. I.: A sziget ostroma. 1948. 93–102. – Kodolányi és Sinka. Nszava 1946. jan. 11. – Lengyel Balázs: Babits után Újh 1946. 1. sz. 1–8. – Lengyel Balázs. Új irodalmunk elé. Igaz Szó 1946. okt. 5. – Lukács György: Irodalom és demokrácia. SzabN 1946. jan. 29. – Lukács György: Meg kell teremteni a magyar irodalom egységét. SzabN 1946. márc. 6. – Lukács György: A magyar irodalom egysége. Forum 1946. 9. sz. 1–17. – Lukács György: Marxizmus és polgári értelmiség. SzabN 1946. dec. 25. – Lukács György: Irodalom és demokrácia. 1946. 47 és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970. 335–352. – Ortutay Gyula: Magyar célok. I–III. Demokrácia 1946. jan. 27., febr. 10., febr. 24. – Révai József: Petőfi. SzabN 1946. márc. 20. – Somlyó György: Kérdés és felelet. Újh 1946. dec. 73–81.
Andics Erzsébet: Petőfi öröke. Tovább 1947. aug. 8. – Bóka László: Egyszerű szavak a kritikáról. Nszava 1947. febr. 23. – Boldizsár Iván: A magyar szellem 1947 karácsonyán. ÚjMo 1947. karácsony; ÚjMo 1948. jan. 1., jan. 2. – Czibor János: A magyar könyvkiadás új feladatai. SzabSzó 1947. febr. 23. – Faludy György: Kétségek az egység körül. Nszava 1947. okt. 19. – Faludy György: Az elsikkasztott történelem. Nszava 1947. okt. 26. – Gereblyés László: A költő jussa. Nagyv 1947. II. 13. – Gogolák Lajos: Társadalmi válság – irodalmi lelkiismeret. MNemzet 1947. jan. 26. – Haraszti Sándor: A csönd megtört. Tovább 1947. máj. 1. – Horváth Márton: Illyés és Zsolt. SzabN 1947. ápr. 13. – Horváth Márton: Munkásság és művészet. SzabN 1947. máj. 4. – Horváth Márton: A kommunista József Attila. SzabN 1947. dec. 4. – Horváth Márton: Illyés Gyula. SzabN 1947. jan. 12. – Illyés Gyula: Jegyzeteimből. Tovább 1947 máj. 1. – Juhász Géza: Irodalmunk egysége. Mk 1947. 216–224. – Justus Pál: Művészet – valóság – világnézet. Kort 1947. 2. sz. 38–39. – Kassák Lajos: Az író, a művész és a tudós kapcsolata a dolgozó tömegekkel. Nszava 1947. ápr. 2. – Kassák Lajos: Szocializmus és kultúra. Nszava 1947. nov. 1. – Keszi Imre: Irodalmunk a felszabadulás óta. Val 1947. 1. sz. 27–38. – Keszi Imre: Születőben az új magyar regények… SzabN 1947. szept. 14. – Keszi Imre: Elszakadtak-e az új költők a tömegektől? SzabN 1947. szept. 24. – Komlós Aladár: Irodalmi életünk margójára. Nszava 1947. aug. 29. – Kovács Endre: Irodalmunk és a munkásság. Vál 1947. 241–249. – Lukács György: Régi és új legendák ellen. Forum 1947. 203–210. – Lukács György: A magyar irodalom időszerű kérdéseiről. SzabN 1947. aug. 24. – Lukács György: Elfogulatlan irodalomszemléletért. Forum 1947. 553–558. és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970. 439–445. Lukács György: Szabad vagy irányított művészet? L. Gy.: Irodalom és demokrácia. 1947. 134–159. – Lukács György: Megjegyzések az irodalmi vitához. Forum 1947. 577–592. Molnár Miklós: Két író beszélget. SzabN 1947. ápr. 6–13. – Sőtér István: Apátlan irodalom. Vál 1947. 67–72. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. 472–478. – Sőtér István: Testvértelen nemzedék. Mk 1947. III. 669–676. – Szellemi elzárkózás?… Nagyv 1947. 13. sz. 6. – Vas István: Irodalmunk időszerű kérdései. Mk 1947. 57–61. – Vas István: Kosztolányi. ÚjMo 1947. jan. 11. – Zelk Zoltán: Baloldaliság és igényesség. – Zelk Zoltán: Irodalmunk időszerű kérdései. Mk 1947. 139–141.
Bóka László: A népi demokrácia és az irodalom. Nszava 1948. ápr. 11. – Bortnyik Sándor: Irányítható-e a művészet? Forum 1948. 226–235. – Fodor József: A népi demokrácia és az irodalom. Nszava 1948. ápr. 18. Hatvany Lajos: Népi demokrácia és irodalom. Nszava 1948. máj. 9. és H. L.: Irodalmi tanulmányok. 1960. 2. köt. 399–408. – Horváth Márton: A magyar demokrácia irodalmi életének mérlege. Csill 1948. 4. sz. 46–55. – Karinthy Ferenc: "A valóság felé." Fiatal irodalmunk fejlődése. SzabN 1948. okt. 3. – Keszi Imre: Elfogultság, halandzsa, reakció a magyar műbírálatban. SzabN 1948. ápr. 11. – Keszi Imre: Jobb és baloldali hibák a marxista irodalomkritikában. SzabN 1948. jún. 20. – Keszi Imre: Pártprogram és művészet. K. I.: A sziget ostroma. 1948. 25–48. – Király István: "A pórköltő." SzabN 1948. márc. 14. – Komlós Aladár: A népi demokrácia és az irodalom. Nszava 1948. máj. 1. – Laczkó Géza: A magyar irodalom tündöklése 433és nyomorúsága. Alk 1948. 3–4. sz. – Lukács György: A MKP és a magyar kultúra. SzabN 1948. ápr. 11. – Lukács György: A művészet és tudomány igazi szabadsága. Csill 1948. 8. sz. 53–54. – Lukács György: Levél a fiatal magyar írókhoz. SzabN 1948. okt. 10. – Lukács György: A magyar irodalomtörténet revíziója. Forum 1948. 11. sz. 860–877. és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970. 491–513. – Lukács György: A Magyar Kommunista Párt és a kultúra. Forum 1948. 5. sz. 343–358. és L. Gy.: Új magyar kultúráért. 1948. – Lukácsy Sándor: Seregszemle. Mk 1948. 374–384. – Major Ottó: Kegyetlen humanizmus. Újh 1948. 1. sz. 1–5. – Németh Andor: A népi demokrácia és az irodalom. Nszava 1948. ápr. 4. – Ortutay Gyula: Irodalom és politika. Forum 1948. 257–264. – Révai József: Petőfi Sándor. SzabN 1948. jan. 1. – Rónay György: Versek vallomása. Hazánk 1948. jan. 30. – Sós Endre: Ignotus és a Nyugat negyven esztendeje. Nszava 1948. jan. 20. – Veres Péter: A népi demokrácia művészetpolitikájáról. Forum 1948. 417–422.
Kovács Endre: Irodalomtörténetírásunk útja. Mk 1949. 2. sz. 57–66. – Lukács György: A marxista kritika feladatai. Forum 1949. 4. sz. 291–313. és L. Gy.: Magyar irodalom – magyar kultúra. 1970.
Nagy Péter: Az irodalomtörténet kutatásának ötéves terve. It 1950. 1. sz. 1–4.
Megjegyzések az irodalmi kritika kérdéséhez. SzabN 1951. szept. 23. – Pándi Pál: Jegyzetek a kritikáról. Csill 1951. 6. sz. 781–789. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Révai József: A magyar irodalom feladatai. TársSz 1951. 345–359.; IÚ 1951. máj. 10. és R. J.: Kulturális forradalmunk kérdései. 1952.
Bodnár György: Kritikánk helyzetéről. Csill 1952. 10. sz. 1232–1237. – Bóka László: Eredmények és feladatok az utolsó század irodalmának hatásában. MTA I. OK 1952. 121–157. – Nagy Miklós: Az irodalomtörténeti kongresszus előadássorozata az irodalomtörténet-kutatás helyzetéről és feladatairól. It 1952. 1. sz. 118–127. – Waldapfel József: Irodalomtörténetírásunk helyzete és feladatai. MTA I. OK 1952. 23–39.
Király István: Az irodalmi kritikáról. IÚ 1953. 26. sz. – Waldapfel József: A Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály munkája 1952–53-ban. MTA I. OK 1953.
Király István: Irodalmi nézeteltérések. Csill 1954. 1764–1771., 1777–1983. – Pándi Pál: Beszámoló a Magyar Irodalomtörténeti Társaság közgyűlésén. It 1954. 1. sz. 1–9. – Pándi Pál: Az irodalomkritikáról. IÚ 1954. 19. sz. és P. P.: Viták és kritikák. 1954. – Szauder József: Vita a magyar irodalom korszakhatárairól. It 1954. 4. sz. 470–478. – Az új magyar irodalom egyes kérdéseiről. SzabN 1954. márc. 15. és Csill 1954. 663–673.
Bóka László: A magyar irodalomtudomány tíz esztendeje – eredmények, problémák, feladatok. It 1955. 4. sz. 431–445. és B. L: Tegnaptól máig. 1958. 428–457. – Csabai Tibor: Az irodalomtörténeti kongresszusról. TársSz 1955. 11. sz. 90–97. – Csabai Tibor – Klaniczay Tibor: A magyar irodalomtörténetírás mai helyzete. TársSz 1955. 9. sz. 84–107. – Irodalom és felelősség. Tíz év irodalmi kritikáiból. Szerk. Szabolcsi Miklós. 1955. – A realizmus kérdései a magyar irodalomtudományban. Szerk. Klaniczay Tibor. 1955. – Sőtér István: Irodalomtörténetírásunk és élő irodalmunk. Csill 1955. 6. sz. 1268–1274. – Szabolcsi Miklós: Irodalmi bírálatunk helyzete. Csill 1955. 1490–1499.
Bóka László: Irodalomtörténetírásunk és a mai irodalom. Csill 1956. 2. sz. 378–385. és B. L.: Tegnaptól máig. 1958. 537–549. – Klaniczay Tibor: Jelentés az irodalomtörténeti kongresszusról. MTA I. OK 1956. 321–332. – Klaniczay Tibor: A magyar irodalomtörténeti kutatások második ötéves terve (1956–1960). ItK 1956. 242–244. – Pirnát Antal: Vita a XX. Kongresszus tanulságairól az irodalomtörténetírásban. Itk 1956. – Tolnai Gábor: A XX. Kongresszus és az irodalomtörténetírás ItK 1956. 255–262. és T. G.: Évek, századok. 1958. 245–263. Abody Béla: Indulatos utazás. 1957.
A "népi" írókról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség állásfoglalása. TársSz 1958. 6. sz. 38–69.; Kort 1958. 7. sz. 3–26. – Pándi Pál: Irodalom és irányzatok. ÉI 1958. dec. 23.; 1959. jan. 2. és P. P.: Kritikus ponton 1972. – Pándi Pál: Petőfi-képünkről. Kort 1958. ápr. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Szigeti József: Lukács György filozófiai és politikai nézeteinek összefüggése. TársSz 1958. 2. sz. 26–39. – Szigeti József: Művészi alkotás és pártosság Lukács György esztétikájában. TársSz 1958. 7–8. sz. 46–61.
Bóka László: Irodalomtudományunk néhány kérdéséről. 1–3. rész. It 1959. 2. sz. 153–159.; 3–4. sz. 326–330.; 1960. 1. sz. 7–12. és B. L.: Könyvek. gondok. 1966. 365–373. – A felszabadulás utáni magyar irodalom néhány kérdéséről. Az MSZMP KB Kulturális Elméleti Munkaközösségének vitaindító tézisei. TársSz 1959. 2. sz. 46–72.; Kort 1959. I. 417–437. – Tóth Dezső: 434Horváth János irodalomszemléletéről. ItK 1959. 1–18. – Tóth Dezső: Irodalomtörténetírásunk problémái. ÉI 1959. okt. 16. és "Felszabadult irodalomtudományunk" It 1960. 1. sz. 1–6.
Irodalomkritikánk néhány fogyatékosságáról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség tézisei. Kort 1961. 420–435. – Szigeti József: Gondolatok a marxista esztétika és kritika viszonyáról. TársSz 1961. 5. sz. 99–110.
Bóka László: Arcképvázlatok és tanulmányok. 1962. – Klaniczay Tibor: A népies konzervativizmus nemzetfelfogásáról. Kort 1962. 266–279. és K. T: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Koczkás Sándor: A kritika: társadalmi hivatás. ÉI 1962. I. 13. – Nyírő Lajos: A XXII. kongreszszus és irodalmi életünk kérdése. Kort 1962. és Ny. L.: Irodalmi élet – korszerű művészet. 1967. 234–249. – Pándi Pál: A Magyar Irodalomtörténet Társaság jubileumi közgyűlésének főtitkári megnyitója. It 1962. 363–368. – Szigeti József: A kultúra szocialista tartalmának és nemzeti formájának kérdéséhez. TársSz 1962. 8–9. sz. 85–100. és Elvek és utak 1965.
Almási Miklós: Áramlatok a marxista kritikán belül. Kort 1963. 1435–1437. – Fehér Ferenc: Van-e kritikai válság? Kort 1963. 1247–1254. – Illés László: Egység és mérték. Kr 1963. 4. sz. 34–39.; A szocializmus irodalma. 1966. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Illés László: A marxista kritika egysége és a hagyományok értelmezése. Kort 1963. 893–896. és I. L.: Józanság és szenvedély. 1966. – Irányzatok a marxista kritikában. Kr 1963. 2. sz. 46–47. – Klaniczay Tibor: Nézeteltérések a "nemzeti jelleg" körül. Kr 1963. 1. sz. 17–27. és K. T: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. – Kritikánk helyzetéről. Kort 1963. 1063–1074. – Kritikusok konferenciája. Szeged. Kr 1963. 1. sz. 28–39. – Sőtér István: A kritikáról és az irodalomtörténetírásról. Kr 1963. dec. és S. I.: Tisztuló tükrök. 1966. – Tóth Dezső: Kritikai feladatok. Kort 1963. 614–617. – Tóth Dezső: Kritikánk helyzetéről. Kort 1963. 1063–1074.
Bata Imre: Ívelő pályák. 1964. – Darvas József: Egy író megjegyzései a kritikáról. NSzab 1964. aug. 30. és D. J.: Az író vizsgája. 1968. – Klaniczay Tibor: Az irodalomtörténeti szintézis néhány elve. K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 36–65. – Klaniczay Tibor: A magyar irodalomtudomány a felszabadulás után. K. T: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 247–275. – Klaniczay Tibor: Polgári örökség és marxista irodalomtudomány. K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 9–35. – Klaniczay Tibor: Pozitivizmus és filológia. K. T.: Marxizmus és irodalomtudomány. 1964. 222–229. – Köpeczi Béla: Az irodalomtudomány helyzetéről és feladatairól. Nszab 1964. febr. 16. 9. – Szabolcsi Miklós: A kritika – nemzetközi nézőpontból. Kr 1964. 5. sz. 34–38. – Szabolcsi Miklós: Elődök és kortársak 1965. – Wéber Antal: Irodalomkritikánk 1956 után. Kr 1964. 10. sz. 3–13.
A szocialista realizmusról. Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Kulturális Elméleti Munkaközösség tanulmánya. TársSz 1965. 2. sz. 30–60., 1965. – Zoltai Dénes: Vitánk módszertani feltételei. TársSz 1965. 10. sz. 112–116. és Z. D.: A modern zene emberképe. 1969.
Aczél György: Megjegyzések a művészeti kritikáról. 1966. A. Gy.: Eszménk erejével. 1970. – Bodnár György: Irodalomtörténet, esszé, kritika. A magyar irodalom története. VI. kötet. Szerk. Szabolcsi Miklós. 1966. 37–112. – Az irodalom és a művészetek hivatása társadalmunkban. Összeállította a MSZMP Kulturális Elméleti Munkaközössége. TársSz 1966. 7–8. sz. 29–58. –Az Irodalomtörténeti Intézet tíz évének (1956–1965) főbb eseményei. ItK 1966. 251–260. – Klaniczay Tibor: A szintézis útján. Kr 1966. 12. sz. 8–12. – Miklós Pál: Új törekvések a marxista irodalomelméletben. Kr 1966. 5. sz. 3–14. – Poszler György: Polgári szintézistörekvések irodalomtörténetírásunkban a két világháború között. MFilSz 1966. 459–486.
Miklós Pál: A modern irodalomtudomány és problémakörei. ÚÍ 1967. 6. sz. 97–107. – Miklós Pál: Olvasás és értelem. 1971. – Pándi Pál: Petőfi–Ady –József Attila. Nszab 1967. ápr. 16. – Rényi Péter: Vitában. 1967.
Bodnár György: A komplex vizsgálat problémái a modern magyar irodalom kutatásában. Kr 1968. 1. sz. 3–10. – Miklós Pál: A marxista irodalomelmélet történetéhez. MTA I. OK 1968. 91–98. – Miklós Pál: Strukturalizmus és marxizmus. TársSz 1968. 5. sz. – Nagy Péter: Kritikusi gondok. Kr 1968. 6. sz. 7–15. – Pándi Pál: Kritika, érték, felelősség. Nszab 1968. júl. 23. és P. P.: Kritikus ponton. 1972. – Szabolcsi Miklós: Hogyan tovább a magyar irodalomtudományban? Műhely 1968. szeptember és Sz. M.: Változó világ – szocialista irodalom. 1973. 147–175. – Vita a kritikáról. Nszab 1968. márc. 2.–ápr. 24.
Aczél György: Tudománypolitikánk irányelvei. TársSz 1969. 7–8. sz. 32–46. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970., 1972.2 Almási Miklós: Érték, szelekció, kritika. Nszab 1969. máj. 18. – Kenyeres Zoltán: "A magyar irodalom történetének" periodizációs elveiről. It 1969. 1. sz. 40–60. –"A magyar irodalom történeté"-nek elveiről. Aradi Nóra, Barta János, Bán Imre, Nemeskürty 435 István, Orosz László, Szabad György, Szabolcsi Miklós hozzászólása Kenyeres Zoltán cikkéhez. It 1969. 2. sz. 347–376. – Az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvei. TársSz 1969. 7–8. sz. 47–70. – Szabolcsi Miklós: A kritika halála – halál a kritikára? Nszab 1969. febr. 8. és Sz. M.: Változó világ – szocialista irodalom. 1973. – Szabolcsi Miklós: Tárgy és jelleg: a nemzeti és nemzetközi kérdéséhez társadalomtudományunkban. MTud 1969. 7–8. sz. és Sz. M.: Változó világ – szocialista irodalom. 1973.
Aczél György: Irodalmunk – feladataink. ÉI 1970. 24. sz. és A. Gy.: Eszménk erejével. 1970., 1972.2 E. Fehér Pál: Amiről vitatkozunk és amiről nem. Nszab 1970. október. – Fodor István: A francia irodalom kutatása Magyarországon a felszabadulás után. FK 1970. 3–4. sz. 309–315. – Hadrovics László: Délszláv filológiánk a felszabadulás után. FK 1970. 3–4. sz. 270–274. – Hermann István: Az elsüllyesztett ember. Kr 1970. 5. sz. 16–21., 6. sz. 12–18. – Hutterer Miklós: A germán nyelvek kutatásának 25 éve Magyarországon. FK 1970. 3–4. sz. 286–291. – Kardos Tibor: Az olasz irodalmi kutatások a felszabadulás óta. FK 1970. 3–4. sz. 316–325. – Kenyeres Zoltán: Lukács György és a magyar irodalom. Kr 1970. 12. és 1971. 3. sz. – Király Nina: Az elmúlt 25 év magyarországi polonisztikájáról. FK 1970. 3–4. sz. 275–279. – Király István: Gondolati-elvi kérlelhetetlenség – magatartásbeli tolerancia. MTud 1970. 9. sz. 641–647. – Kiss Ferenc: Irodalomkritikánk 1945–1948-ban. Val 1970. 8. sz. 10–23. – Komlós Aladár: A kritika nyomorúsága. ÉI 1970. 37. sz. – Köpeczi Béla: 25 év irodalomtudományának eredményeiről és problémáiról. It 1970. 2. sz. 233–245. – Köpeczi Béla: A világirodalmi kutatások 25 éve Magyarországon. Hel 1970. 172–182. – Mádl Antal: A német irodalom kutatásának 25. éve. FK 1970. 3–4. sz. 299–302. – Sőtér István: Az irodalomtudomány dilemmája. Kr 1970. 8. sz. 5–17. és S. I.: Ember és műve. 1971. – Sőtér István: Irodalomtudomány (25 éve) MTud 1970. 220–226. – Sziklay László: A szláv irodalmak kutatása a magyar irodalomtudományban az elmúlt 25 év alatt. FK 1970. 3–4. sz. 266–269. – Szili József: Az angol és az amerikai irodalom hazai kutatásának 25 éve. FK 1970. 3–4. sz. 292–298. – Szili József: Az irodalomtörténeti korszakolás elmélete. Hel 1970. 183–198. – Wéber Antal: Irodalomtudományunk 25 esztendeje. It 1970. 3. sz. 498–511.
Agárdi Péter: Művészetkritika és értékelés. TársSz 1971. 10. sz. 97–99. – Hegyi Béla: A Vigilia beszélgetése Király Istvánnal. Vig 1971. 4. sz. 244–254. (Az irodalomtörténetírás irányzatairól.) – Kiss Ferenc: Részletek legújabb kritikánk történetéből. Kr 1971. 4. sz. 6–22. – Németh G. Béla: A magyar kritika története a pozitivizmus korában. ItK 1971. 1–2. sz. 148–183. – Önállóság és felelősség. Nszab 1971. febr. 7.
Faragó Vilmos: Irodalmi váltás. ÉI 1972. dec. 23. – Farkas László: A kor arca és álarcai – induló költők műveiben. ÚÍ 1972. 9. sz. – E. Fehér Pál: Nézetek szembesítése. ÚÍ 1972. 12. sz. 58–63. – Illés László: A marxista irodalomtudomány orientáló fogalmairól. TársSz 1972. 1. sz. 71–73. – Irodalom- és művészetkritikánk néhány kérdése. Az MSZMP KB mellett működő Kultúrpolitikai Munkaközösség állásfoglalása. TársSz 1972. 10. sz. 26–39. és Kr 1972. 9. sz. 19–23. – Pándi Pál: Révai József Petőfi-képéhez. Petőfi tüze. Szerk.: Tamás Anna és Wéber Antal. 1972. – Pándi Pál: Még mindig a realizmusról van szó. (1965). P. P.: Kritikus ponton. 1972. 174–186. – Pártdokumentumok a kritikáról. Kr 1972. 10. sz. 3. – Rényi Péter: A vita: kollektív alkotómunka. Kr 1972. 10. sz. 4. – Rideg Gábor: Vélemény és vita. (Kritikai életünkről.) Nszava 1972. dec. 10. – Szerdahelyi István: A magyar esztétika 15 éves fejlődése és jelen helyzete. 1972. – Utak és lehetőségek. Vita a fiatal prózaírókról. Nácsa Klára vitaindítója és hozzászólások. Vság 1972. 2., 8., 9., 11. sz., 1973. 1. sz. – Vasy Géza: Költők indulása. Új Forrás 1972. 2. sz. – Pete György hozzászólása Vasy Géza tanulmányához. Új Forrás 1972. 3. sz. Agárdi Péter: A magyar marxista esztétika története 1945-től napjainkig. 1973. (Kézirat) – Bécsy Tamás: Magyar drámairodalom, 1972. It 1973. 4. sz. 955–975. – Beszélgetés a kritikáról. Béládi Miklós, Czine Mihály, Dobozy Imre, Garai Gábor, Ilia Mihály, Koczkás Sándor, Simon István, Szabó B. István, Szabolcsi Miklós részvételével. Je 1973. 828–841. – Béres Attila: Egységes-e nemzedékünk? Kr 1973. 1. sz. – Csűrös Miklós: Pályakezdő költők. Kort 1973. 5. sz. – E. Fehér Pál: Tagozódás – de mi szerint? Nszab 1973. febr. 4. – Fülöp László: Magyar líra 1972-ben. It 1973. 3. sz. – Hajdu Ráfis Gábor: Indulatos jegyzet az irodalomról; Tehetségesek és dilettánsok. Krit 1974. 3. sz. (Hozzászólások 6. sz.) – Hermann István: A kritika profilja. TársSz 1973. 4. sz. 14–22. – Hernádi Miklós Ajtony Árpád: Utak és lehetőségek. Vita a fiatal prózaírókról. Vság 1973. 1. sz. 92–96. – Király István: Hazafiság és internacionalizmus. 1–3. r. Kort 1973. 1118–28, 1280–90, 1476–91. – Kiss Ferenc: Kritikánk tagozódása. Ttáj 1973. 2. sz. 25–44. – Kiss Ferenc: Kritikánk és a líra. Ttáj 1973. 4. sz. 69–72. – Klaniczay Tibor: Kísérletek a magyar irodalom periodizációjára. K. T: A múlt nagy korszakai. 1973. – Koczkás Sándor: Az irodalmi 436"utánpótlás" gondjai. Nszab 1973. máj. 13. – Oltyán Béla: A magyar líra 1957–58-ban. 1–2. r. BorsSz 1973. 1. sz. 59–73, 2. sz. 74–89. – Pete György: Gondolatok a fiatal irodalomról. Nszava 1973. febr. 24. – Soós Pál: Kritika–művészetpolitika–népiség –értékelmélet. Alf 1973. 2. sz. 44–47. – Szabó B. István: A kritika: közügy. ÚÍ 1973. 1. sz. 87–92. – Sziládi János: Egy hőstípus kérdőjelei. MNemzet 1973. dec. 16. – Szilágyi Ákos: A fiatal magyar költészet helyzetéről. Krit 1973. 4. sz. 13–14. – Viták a fiatal prózaírókról. Összeáll.: Pete György. Látóh 1973. 4. sz. Agárdi Péter: Van-e fősodor? Alf 1974. 4. sz. – Alföldy Jenő: Elérhető gondok. Fiatal költészetünkről. Ttáj 1975. 8. sz. – Bálint Éva–Veres András: A sikerképtelenség környezetrajza. Vság 1974, 8. sz. – Bányai Gábor: Műhelybeszélgetés Illés Lászlóval. Nszab 1974. aug. 25. – Bata Imre: Fiatal költészetünkről. Alf 1974. 7. sz. és Kr 1975. 5. sz. – Csűrös Miklós: Egy év regénye. 1972. It 1974. 1. sz. – Kabdebó Lóránt: Fiatal költők útjai. Krit 1974. 3. sz. – Kis Pintér Imre: Szubjektív jegyzetek költőkről. Alf 1974. 4. sz. és Add tovább! Bp. 1976. – Csűrös Miklós, Zimonyi Zoltán hozzászólása Napj 1974. 5. sz. – Miklós Pál: A kritika szerepe a tömegkultúrában. ÉI 1974. nov. 16. – Nácsa Klára: Utak és lehetőségek. Fiatal prózaírókról. Vság 1974. 5. sz. – Németh G. Béla: A saját hang keresése. Napj 1974. 4. sz. – Pomogáts Béla: Az újabb magyar prózafejlődés erővonalai. Forr 1974. 10. sz. – Pomogáts Béla: Igények és eredmények. Hét költő bemutatkozása. Mozgó Világ 1974. 4. sz. – Sziládi János: Fiatal írók, fiatal kritikusok. Mnemzet 1974. jan. 16. – Szilágyi Ákos: A fiatal magyar kritika kritikája. ÚjForr 1974. 1. sz. 91–96. – Pomogáts Béla: Egy korforduló körülményei. Jegyzetek az újabb magyar prózáról. Alf 1974. 7. sz. 3–7. – Szabolcsi Miklós: Bevezető előadás az irodalomkritikusok nemzetközi konferenciáján. MNemzet 1974. nov. 13. – Szentmihályi Szabó Péter: József Attila öröksége az új költőnemzedékben. ÚÍ 1974. 4. sz. – Iszlai Zoltán: A "Kritika" szerkesztőségében. Beszélgetés Pándi Pállal, Szigethy Gáborral, Hajdu Ráfissal. ÉI 1974. 4. sz. 7. – Kritikusok műhelyében. Az Élet és Irodalom sorozata a hetilap 1974–75-ös évfolyamaiban. – Tamás Attila: Félhangos töprengések, újabb verseskötetek olvastán. Alf 1974. 7. – Vita közben: a "fiatal" költészet. Összeáll.: Pete György. Látóh 1974. 7. sz. – Zappe László: Regény. 1973. It 1974. 4. sz. 911–943. – Alföldy Jenő: Elérhető gondok. Fiatal költészetünkről. Ttáj 1975. 8. sz. – Bata Imre: Fiatal költészetünkről. Krit 1975. 5. sz. – Béládi Miklós: Mozog a mezőny. (Szép versek, 1974) ÉI 1975. jún. 7. – Bertha Bulcsu: Mi kell a regény születéséhez? ÉI 1975. nov. 15. – Czére Béla: A magyar regény 1975-ben. It 1977. 3. sz. – Csák Gyula: Magnószalag. Nszab 1975. nov. 22. – Csűrös Miklós: Költészet és prózaiság. Ttáj 1975. 10. sz. – Gáll István: Munkásirodalom?! Erki Edit interjúja. Kr 1975. 9. sz. – Király István: Vita: azaz közös gondolkodás. Kr 1975. 6. sz. – Kiss Ferenc: Ki tévedt el? Vita a legújabb magyar líráról. Ttáj 1975. 10. sz. – Kulcsár Szabó Ernő: Megközelített korszerűség. A magyar regény három évtizede. Vság 1975. 5. sz. 62–75. – Kulin Ferenc: Mérlegpróba. ÚÍ 1975. 12. sz. 96–102. – Prózairodalmunk újabb fejezetéről. Béládi Miklós, Bodnár György, Szabó B. István, Szabolcsi Miklós beszélgetése. Je 1976. 1. sz. – Sőtér István: Irodalmunk a világirodalomban. Nszab 1975. ápr. 4. – Szociográfusok tanácskozása Kecskeméten. Fo 1975. I. sz. 62–88. – Tarján Tamás: A magyar regény 1974-ben. It 1976. 4. sz. – Tóth Dezső: Az irodalomkritika pártossága. Je 1975. 1975. 10. sz. 938–944. – Varga Lajos Márton: Kritika – kérdésekkel. Kr 1975. 11. sz. 6–7. – Vasy Géza: Fiatal költők fogadtatása. Fo 1975. 11. sz. 42–46. – Vélemények, viták a művészetkritikáról. Szerk. Nyerges András. 1981. Bibl. (1961–1980). 447–467.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi