Raffai Sarolta (1930) a Hetek-csoport legtöbb műfajjal megpróbálkozó, kísérletező hajlamú írója. Versekkel kezdte pályáját. A Részeg virágzás (1966) egy vidéken – falun, tanyán – élő tanítónő élményvilágát foglalja versekbe. A lírai hős átéli a kínzó bezártságot, magárautaltságot, a környezettel adott megkötöttségeket, a nagyra néző igény és a megbéklyózó körülmények konfliktusát. Ezen az élethelyzeten belül kivált az asszonysors élményei indítják hiteles-szép vallomásokra. Verseiben a vallomásos hangnemmel póztalan nyíltság, szenvedélyes őszinteség párosul. Második verseskönyvét, a Ne félts, ne félj címűt (1975) érzelemgazdag és közéleti elkötelezettség jellemzi. Raffai Sarolta tudatosan fordul a hétköznapok jelentéktelennek látszó életmozzanatai felé; vallja: hogy a "kis élet" is lehet "óriás varázslat": "Lehetne bár mindig hétköznapom, / fénytelen, csöndes, hűs napok sora: / se trombita, se kürt, se harsona." (Csöndes, hűs napok.) Megfigyeléseit érzékletes leírásokban rögzíti s e leírásokba olykor csöndesen meditatív részleteket sző (Emlék Vizsolyból). Ebben a kötetében is az asszonysors gondjait sikerül leginkább a lírai általánosítás fokára emelnie. Előadásmódja mértéktartóan tárgyias, a vers nyelvi megformálására (stilizáció, poetizálás) azonban kevés gondot fordít.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.