KÁRPÁTI KAMIL (1929)
KÁRPÁTI KAMIL (1929)
Kárpáti Kamil (1929) költői pályáját későn kezdte. 1950 és 1965 között írt versei Ördöggolyó címen jelentek meg 1969-ben. Az ördöggolyó a régi Kínában a türelem és lemondás művészi terméke volt, joggal választotta kötetcímül a költő. 1949-ig újságíróként, lapszerkesztőként tevékenykedett, ekkor perbe fogták, elítélték. Hét és fél évet töltött börtönben, kiszabadulásakor rehabilitálták. Azóta művészi tanácsadóként és irodalmi szerkesztőként vesz részt az irodalmi életben, különböző folyóiratokban rendszeresen jelennek meg versei. 1971-es második kötetét (Fejek felemelésének háza) a hetvenes évek végétől további gyűjtemények követték.
Költészetének különös hangulatát a modern képzőművészettel rokon expresszionista, szürrealista képek burjánzása, a versek sodró lendülete, az avantgarde, József Attila és Juhász Ferenc alkotta költői világ ihletése teremti meg. Egyéni költői világában Gelléri Andor Endre "tündéri realizmus"-ának eszközei, alakjai, helyszínei kavarognak, főképpen pesterzsébeti gyermek- és ifjúkorát idéző verseiben. A füstös kocsmák, villamosok, trafikok, gyárkémények rajza, a magányos öregek, kocsisok, szénhordók, a hétköznapi realitások sűrű, asszociatív képekben, változatos, modern ritmusokban, megújított, változatos műfajokban elevenednek meg mozgalmas ciklusaiban. Kassák Lajos korai korszakára emlékeztető hosszú prózaversek, groteszk hangvételű balladák, metaforákkal zsúfolt, látomásos, mitologikus versek, aforisztikus miniatűrök a leggyakoribb 915műfajai. Nagy érzelmektől fűtött versei Chagall, Kondor Béla, Nolipa István Pál, Gaál Imre, Rátkay Endre szürrealisztikus-expresszionista képvilágával rokoníthatók és a modern líra eszköztárának biztos használatáról tanúskodnak. Nem idegen tőle szerelmes verseiben az ódai, patetikus hang sem, anyját, barátait megörökítő szenvedélyes költeményeibe széles körű műveltségének elemein kívül realisztikus és álomszerű motívumok is beépülnek. Emelkedett, ünnepélyes stílusán, gondolatgazdagságán, teremtő fantáziáján kívül költői nyelvének szokatlan és merész jelzős szerkezetei, képei is hozzájárulnak ahhoz, hogy versei szuggesztív kisugárzásúvá váljanak.
