Simon Lajos (1935) faluról érkezett az irodalomba; s ez sokáig meghatározta világképét és tematikáját egyaránt. Első kötetei (Csillagnézés, 1959; Te út, 1960) bensőséges, csendes szavú leíró és élményköltészet tájaira viszik az olvasót. Falusi tájak, gyermekkori emlékek meghittsége váltakozik a közéleti versek patetikus indulatával. Simon Lajos ezekben a versekben az Illyés Gyula és Váci Mihály taposta ösvényeken jár. Vonzódik az egyszerű, hagyományos formákhoz; sok verse epikusan részletező, néhol bőbeszédű, leíró technikával íródik.
Négy év szünet után jelenik meg Az otthon küszöbén (1964) című kötet; ebben, s az ezt követő kötetekben mintha a költő hátat fordítana az idillnek, megkísérelné átformálni, korszerűsíteni világképét; pillanatképeiben, élményeinek rögzítésénél mindenekelőtt a változásokra figyelve. Vívódásai a faluból városba szakadt értelmiségi életforma-váltásából fakadnak: a kötődés és a szükségszerű távolodás, meghaladás belső feszültségéből.
Az 1974-ben megjelent Se fejet, se derekat című verskötetében kísérletet tesz az ironikus, szatirikus ábrázolásra is. Ladányi Mihály, Györe Imre s társaik nyomán haladva a társadalmi igazságtalanságok, visszásságok felé fordítja tollának hegyét; de többnyire megreked a jelenségek felszíni leírásánál, kesernyés-szigorú regisztrálásánál.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.