KARINTHY GÁBOR (1914–1972) (RÓNAY LÁSZLÓ)

Full text search

410KARINTHY GÁBOR (1914–1972)
(RÓNAY LÁSZLÓ)
Karinthy Gábort (1914–1972), Karinthy Frigyes és Judik Etel színművész fiát kora ifjúságától haláláig nem érdekelte egyéb, csak a vers; prózai önvallomásában ezt maga is megfogalmazta. Született költő volt, tehetsége nagyon korán megmutatkozott, még diákként jelent meg Devecseri Gáborral közös első kötete, amelyhez Somlyó Zoltán írt előszót. A Nyugat nagy nemzedékének költői vívmányait, formateremtő, gazdag líraiságát folytató fiatalember Hangszóró címen szerkesztett lapot, előbb ebben, majd a Nyugatban, a Szép Szóban jelentek meg meglepően érett, nagy formakultúrájú versei. Mindig szenvedélyes lobogás, nagy indulatok fűtötték, de "lobogó pátosza a valóság feléghetetlen vasfalába ütközött" – Devecseri Gábor így adta meg egyre növekvő, 1944-ben a nyilasok által elszenvedett gyötrelmek nyomán is elhatalmasodó ideggyöngeségének okát. 1945-ben Középkori ballada című versével megnyerte a rádió egyik verspályázatát. Rövid ideig a Fővárosi Könyvtárban dolgozott, azután visszavonultan élt. 1952–1957 között Benedek István baráti felügyelete mellett az intapusztai intézet lakója volt, alakját Benedek István Aranyketrec című könyve is megörökítette. A versírást sohasem hagyta abba, de versei nagy része elveszett. A meglevő és első könyve (Étel és ital, 1937) költeményeiből Bánat címen jelent meg kötete 1973-ban a Magvető Könyvkiadónál. Csillogó stílusú, változatos ritmus- és rímképletű, nagy zeneiséggel komponált verseiből megkapó líraiság árad. Helyenként borzongató vízióit fogalmazza versbe (Utazás előtt, Az anyó és gyermeke), a pipacsok nála "zöld terítőn vércseppek", a homály "szennyes"; jellegzetes verscímei: Bánat, Merengés, Neuraszténia, Dal a lelkemről, Sajgó, bánatos merengés, Szomorú ének, Az öröm aszkézise, Gonosz, Hang-korbács. 1953–1956 között írt megrendítő verseinek az Én, fájdalomherceg cikluscímet adta, ezekben is bőven lüktetnek a találó jelzők (régkopár verőfény, velőfagyasztó harsogás), a szokatlan képek, igék (magambahalni); az illanó, keserű hangulatok váratlan asszociációkat keltenek. Kötetében helyet kapott fiatalkori Ovidius-fordítása is, az Amores című mű néhány részlete; valamint egy rövid prózai írása apjáról. A Devecseri Gábor által "örök-nyughatatlan kamasz"-nak nevezett Karinthy Gábor életműve tragikus, szép torzóvá lett e kötetben.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi