Keszei István (1935–)

Full text search

Keszei István (1935–)
Keszei István Székesfehérvárott született, a budapesti egyetem bölcsészeti karán kezdte tanulmányait. 1957-ben távozott Nyugatra, a belgiumi Louvain egyetemén folytatta tanulmányait, majd Párizsba költözött, kétkezi munkával keresi kenyerét. Két évtizeden keresztül csak folyóiratokban jelentek meg versei, 1979-ben a Magyar Katolikus Egyetemi Mozgalom támogatásával Rómában adták közre Angyali merénylet című kötetét. A modern magyar líra klasszikus eredményeihez igazodik, mestereit Weöres Sándorban, Jékely Zoltánban, Dsida Jenőben és Pilinszky Jánosban jelölte meg (Csak velőmmel együtt), de tanult József Attilától is. Talán az ő versein érződik legkevésbé a nyugat-európai környezet, írhatta volna őket Budapesten vagy Székesfehérváron is. Erősen zárt, személyes világába alig hatolnak be azok a civilizációs és kulturális ingerek, amelyek máskülönben oly hatékonyan alakítják a Nyugatra vetődött magyar költők világképét.
A zárt és személyes világ a lélek magányáról árulkodik, a párizsi költő a puszta létezésre irányítja figyelmét, az idővel és a mulandósággal viaskodik, erkölcsi megigazulást és isteni megváltást keres. Fegyelmezett versbeszédét alig zavarja erősebb szenvedély, az emberi lét egyetemes törvényeit, végső határait és transzcendens értelmét próbálja kitapogatni. Vigasztalannak látja sorsát, elfogadja a szegénységet, megbékél azzal, hogy szüntelen árnyékban kell élnie: "A fénylő csillagok alatt / sötét árnyékom áthalad" – hangzanak Sírversének sorai. A földi létet szomorú álarcosbálnak tekinti (Két stáció között), az emberi sorsot Pilinszky Jánoshoz hasonlóan határozza meg: "Függünk a tér-idő kétágú / keresztfájára felfeszítve" (Függőleges). Ha filozófiáját tekintjük, talán a "keresztény egzisztencializmus" szellemi áramlatával hozhatjuk rokonságba. Magányos és nem éppen szenvedés nélküli életét olyan titoknak tartja, amely egyetemesebb rejtelmektől kap értelmet és magyarázatot. Völgy című versének tanúsága szerint a mindenség és a teremtés titokzatos rendjében keresi a megbékélés zálogát: "Mondhatjátok, hogy nem vagyok, / Vagyok, csak létem láthatatlan: / méllyé vájódtam, mint a völgy, / behorpadtam, akár a katlan"

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi