A Gerecse dombjai közt

Full text search

A Gerecse dombjai közt
Az egykori Esztergom megye déli részén, a megyeszékhelyként és érseki központként szolgáló Esztergom városától mintegy húsz kilométernyi távolságban fekszik Bajna. A Dunántúli-középhegységben található Dunazug hegyvidék egyik kistáján, a Keleti-Gerecse lankáin elterülő község ma Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb faluja, ahonnan néhány perces könnyű sétával elérhetőek a környék legmagasabb hegyei: a 635 méter magas Gerecse és az 557 méter magas Pisznice. A 348 méter magas Őr-hegy közvetlenül a falu határában emelkedik. Maga a település is egy magaslaton fekszik, a középkori eredetű templom fehérlő tornya és a düledező kastély egykor büszke falai már messziről hívogatják az ide érkezőt.
A Gerecse ásványkincseinek kiaknázása az évszázadok során több környékbeli település lakóinak nyújtott megélhetést, sőt a közeli Süttőn és Tardoson bányászott fehér és vörös mészkőnek, a hírneves „magyar márványnak” az egész országban nincs párja. A hegység másik fontos ásványkincsének, a barnakőszénnek a felszínre hozatala a szintén szomszédos Dorogon, Tokodon és Sárisápon történt. Bajna határa szűkölködik ilyesfajta nyersanyagokban, de sav- és tűzálló agyag, valamint mészkő errefelé is található. A falu földjét elsősorban mégis a mezőgazdaság hasznosítja, a löszös üledéken képződött barnaföld legjellemzőbb növénye az őszi árpa és a kukorica. A növénytermesztést azonban nagyban akadályozza a csapadék és a különböző talajvizek hiánya, a falu határában a tizenhat kilométer hoszszú bajna-epöli vízfolyás száraz nyarak alkalmával esetenként kiszárad, bár nagyobb esőzések idején a közeli hegyekből lezúduló csapadék igen megduzzasztja. A vidék földtani felépítéséből eredő alacsony vízmennyiségnek köszönhetően természetes állóvíz nincs a környéken, mesterséges tó a közeli Sárisáp és a középkorban elpusztult falu, Csima helyén volt, de az évek során ezeket is feltöltötték.
A mérsékelten hűvös és száraz éghajlatra jellemző évi hatszáz milliméter csapadék sem tudja pótolni a talajvizek hiányát, de azért a tájra jellemző növényzet fenntartásához elegendő. A Bajna határától néhány kilométerre elterülő Gerecsei Tájvédelmi Körzetben a környéken egykor dúsan burjánzó növényzet legjellemzőbb egyedei élnek, amelyek közül mindenképpen figyelmet érdemel a tölgyfák egy-egy remek példánya. Már Bajna XVIII. századi leírásában is megemlítették a falu határában lévő dús és gazdag erdőket, amelyek később a falu földesurainak, a Sándor-Metternich család tagjainak biztos jövedelmet jelentettek. Az erdőkben lévő cseres, kocsánytalan és gyertyános tölgyek termését a falubeliek is felhasználták sertéseik makkoltatásához. A magasra növő fák mellett az aljnövényzetben pirosló hunyor és különféle nőszirmok eresztettek gyökeret, itt található a világon mindössze két helyen honos Sadler-husáng is, amely halványsárga, ernyős virágával gyönyörködteti a természet szerelmeseit. Az erdőkben élő apróvadak mellett bővelkedik a környék ragadozó madarakban is, a kerecsensólyom, a törpesas és a kígyászölyv mindennapos látogató errefelé. Sajnos azonban az idő múlásával az egykor csapatosan itt élő hollók egyre ritkábban tűnnek fel.
Bár a környéken az ásványkincseknek köszönhetően igen jelentős ipari központok alakultak ki, Bajna lakói mindig a földművelésből éltek. Állandó kapcsolatban álltak a természettel, ez határozta meg mindennapjaikat, gondolataikat, életüket. A dombok által elzárt falu lakói kezdetben a környező településekkel a rossz útviszonyok miatt nemigen érintkezhettek. A késő középkorban a falun áthaladó, Székesfehérvárt és Esztergomot összekötő főút és a szomszédos Csimaszombatján évről évre megrendezett országos vásárok révén kapcsolódhattak be a vidék pezsgő életébe. A mohácsi csatavesztést követő évtizedek azután alapvetően átrendezték a megye településszerkezetét. Bár Bajna életben maradt, szomszédai mind elpusztultak. Esztergom is török kézre került, és a központi irányítás súlypontja az ország nyugati részére tevődött át. Így az eddig fontos főutak, mint az Esztergomot Székesfehérvárral összekötő is, másodrendűvé váltak, elvesztették jelentőségüket.
A megye kereskedelmének és közlekedésének legnagyobb része a Bajnától távoli Bécset Budával összekötő Duna-parti úton zajlott, a falu ezért a XVII–XVIII. század éveit magányosan, a hegyek között elzárva töltötte, egyhangú életébe csak a Sándor-uradalom kiépítése hozott változást. A XIX. század végén a legmodernebb technikai ismeretek figyelembevételével létrehozott gazdasági együttesnek ugyanis szüksége volt egy korszerű úthálózatra, amely lehetővé tette a birtokrészek közti szoros kapcsolattartást. A Sándor család tehát gondoskodott arról, hogy a faluból Budapest és Esztergom felé kivezető utakat kikövezzék, és árnyas fasorokkal tegyék rendezettebbé. A Bajnán évente négy alkalommal tartott országos vásárra érkezők közlekedését azután a XX. század elejétől a mintegy nyolc kilométerre lévő ebszőnybányai vasút is segítette, majd az első világháború után telefon- és távírdahivatal alakult Bajnán, sőt a Budapest-Zsámbék vidéki autóbusz-állomás is indított járatokat a községen keresztül.
A Sándor-Metternich-uradalom birtokainak államosítása során újra megváltozott a település belső szerkezete, mivel az addig félreeső budapest– esztergomi utat az 1950-es években a falu közepén lévő kastélykerten vezették át, biztonságosabbá és gyorsabbá téve ezzel a községen áthaladó közlekedést.
Bár autópálya vagy gyorsvasút ma még nem érinti a fővárostól mintegy ötven kilométerre fekvő települést, Bajna aszfaltozott útjaival, korszerű csatornahálózatával és vezetékes gázrendszerével búcsúzik az elmúlt évezredtől, és a jelen kor követelményeinek megfelelő, fejlett községként köszönti a harmadik évezredet.

Látkép az Őr-hegyről

A falu határában magasodó Őr-hegy

Bajna főtere madártávlatból

A Sándor-Metternich-kastély napjainkban (Mudrák Attila felvétele)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi