II. Sopron megye 1754/55. évi nemességvizsgálata során kétségtelen nemeseknek elismert büki lakosok

Full text search

II. Sopron megye 1754/55. évi nemességvizsgálata során kétségtelen nemeseknek elismert büki lakosok
1. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával mankóbüki Balogh János fia: János; Mihály fia: János; István fiai: János és László; Miklós fiai: Mihály és Péter, mindannyian alsóbüki lakosok nemessége, bár nemesítő oklevelet nem tudtak előmutatni, mégis kétségtelennek ismertetett el, mert több mint két évszázadon át földesurak lévén, a nemesi jogok gyakorlatához s a mankóbüki előnév jogosultságához kétség nem fért. (Sopron vármegye levéltára, Acta deputationalia in negotio investigationis nobilium elaborata. Tomus V. [a továbbiakban: Inv.], 1066., 660. o.)
2. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával Büky János György fia, felsőbüki lakos, jóllehet nemesítő okiratot nem mutatott fel, elismertetett kétségtelen nemesnek, mert régtől fogva birtokos család leszármazottja lévén, a nemesi jogok állandó gyakorlatát igazolta. (Inv. 679. o.)
3. Az 1754/55. évi nemességvizsgálaton Csajtay László, István és Ferenc
felsőbüki lakosok, kiknek apja János, nagyapja János, szépapja Gáspár
volt, okiratokkal bizonyították: idősebb János nevű ősük 1669-ben Kiscsajta nevű községben telket adott el Batthyány Pálnak s Perenye községben vásárolt tőle másikat, hogy ez az idősb János Kiscsajtáról költözött Felsőbükre. A nemesi birtok és a nemesi jogok gyakorlata így igazolást nyervén, Sopron megye elismerte a vizsgáltak nemességét. (Inv. 845. o.)
4. Ebergényi János felsőbüki lakos, megyei esküdt az 1754. évi nemességvizsgálaton az I. Ferdinánd király által 1560-ban Ebergényi Péter részére kibocsátott adománylevél s az egykori Telekessi-féle nemesi ingatlanok birtoklása alapján igazolta nemességét. (Inv. 439. o.)
5. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával Fejér György és Pál középbüki lakosok elismertettek kétségtelen nemeseknek, mert fölmutatták az apjuk, János részére III. Károly által 1715-ben kiadott s ugyanazon évben Sopron megye által kihirdetett címeres nemesi oklevelet. (Inv. 1118. o.)
6. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával Gyöke Péter felsőbüki lakos, kinek apja István, nagyapja János volt, elismertetett kétségtelen nemesnek, mert bár nemesítő okiratot nem tudott előmutatni, de periratokkal bizonyította, hogy családja régóta birtokos, a családtagok nemesi fölkelésben vettek részt. (Inv. 1130. o.)
7. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával ifj. Hencsey János fiai: György cséri, János középbüki és Ádám nemesládonyi lakosok, továbbá György fia György nemesládonyi lakos hitelt érdemlően igazolták, hogy őseik – nagyapjuk, id. János, szépapjuk Márton – mint nemesi ingatlanok tulajdonosai, mindig a nemesi jog élvezetében éltek, s ezért a vizsgáltak elismertettek kétségtelen nemeseknek. (Inv. 876. o.)
8. Az 1754/55. évi nemességvizsgálaton Hetéssy János fiai: István, János, György, továbbá Pál fiai: István és Pál – ez utóbbi két vizsgált nagyapja György –, mindannyian alsóbüki lakosok, igazolták, hogy őseik mindig a nemesi jogok gyakorlatában éltek, s ezért elismertettek kétségtelen nemeseknek. (Inv. 879. o.)
9. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával Holcz Mihály fiai: Ferenc és István középbüki lakosokat elismerték kétségtelen nemeseknek, mert felmutatták az apjuk, Mihály részére I. Lipót király által 1679-ben kiadott s Sopron megyében 1680-ban kihirdetett címeres nemesi oklevelet. (Inv. 1141. o.)
10. Az 1754. évi nemességvizsgálat során Mankóbüki Horváth László, József, István, Sándor és Zsigmond (apjuk István, nagyapjuk Balázs, szépapjuk Bálint) a szépapjuk, Bálint részére 1625. október 20-án II. Ferdinánd király által adott adománylevél alapján felvétettek a kétségtelen nemesek közé. (Inv. 121., 484. o.)
11. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával Horváth Mihály fiai: Zsigmond alszopori és József felsőbüki lakosok elismertettek kétségtelen nemeseknek, mert felmutatták az apjuk, Mihály részére I. Lipót király által kiadott s Sopron vármegyében 1697. május 25-én kihirdetett címeres nemesi oklevelet. (Inv. 1142. o.)
12. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával Horváth János középbüki lakos elismertetett kétségtelen nemesnek, mert felmutatta az I. Lipót király által 1697-ben apja, Lőrinc részére kiadott és ugyanazon évben Sopron megyében kihirdetett címeres nemesi oklevelet. (Inv. 1143. o.)
13. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával Karevits István fia: Ferenc, alsóbüki lakos elismertetett kétségtelen nemesnek, mert felmutatta Sopron megyének 1735. évi nemesi bizonyságlevelét, mely szerint e megye Karevits Mihályt és Istvánt nemesei közé felvette. A nemesítő okiratot Karevits János kapta 1595-ben s a szlavon rendek gyűlésén hirdették ki. (Inv. 1158. o.)
14. Kisfaludy Ferenc (apja István, nagyapja András, szépapja Izsák) és András meg György (apjuk András, nagyapjuk Izsák) elismertettek kétségtelen nemeseknek az 1754/55. évi nemességvizsgálaton, mert bár ne-mesítő okiratot nem mutattak föl, mégis Bükön birtokosok lévén, a nemesi jogok gyakorlatára nem állhatott fönn kétség. (Inv. 1169. o.)
15. Koffer Ádám alsóbüki lakos az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával elismertetett kétségtelen nemesnek, mert egyrészt felmutatta a II. Ferdinánd király által Koffer Benedek és fiai: György és Tamás részére 1626-ban kiadott és Vas megye által kihirdetett címeres nemesi oklevelet, másrészt igazolta, hogy apja, Zsigmond, nagyapja pedig a nemesi levélben foglalt Tamás volt. (Inv. 1173. o.)
16. Kovács István középbüki lakos az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával elismertetett kétségtelen nemesnek, mert felmutatta az apja, Mihály, továbbá saját maga és fivérei: Ferenc, András és Miklós számára 1714-ben III. Károly király által kiadott és ugyanazon év július 21-én Sopron megyében kihirdetett címeres nemesi oklevelet. (Inv. 1176. o.)
17. Az 1754/55. évi nemességvizsgálaton Marton László felsőbüki lakos felmutatta Sopron megye 1731. június 18-ai bizonyítványát, mely szerint ő és János meg József nevű fivérei a Rudolf és Ferdinánd királyok által Meszlen községre adott adománylevél alapján felvétettek a nemesek közé. A megye ezúttal sem támasztott kétséget a vizsgáltak nemességét illetően. (Inv. 1025. o. )
18. A Zsigmond király által 1436-ban Mesterházy András fia: Bálint részére adott nemesítő oklevélre, valamint Erzsébet királyné 1440-ben kelt pallosjog-adományozó levelére, nemkülönben Rudolf király 1583. évi új adománylevelére való hivatkozással az 1754. évi nemességvizsgálat során az Alsóbükön lakó László (apja Tamás, nagyapja István, dédapja Pál) fölvétetett a megye kétségtelen nemesei közé. (Inv. 139., 456., 475., 477., 488–490., 596., 616–617. o.)
19. Az 1754/55. évi nemességvizsgálaton Nyull István fia, Ferenc felsőbüki és Pál fia, Ferenc felszopori lakosok (mindkettőjük nagyapja Márton) elismertettek kétségtelen nemeseknek, mert egyrészt másolatban felmutatták a II. Ferdinánd király által 1623-ban Nyull Mihály és Ferenczy György részére adott s ugyanazon évben Zala és Somogy vármegyékben kihirdetett címeres nemesi oklevelet, másrészt egy későbbi Zala megyei bizonyítvánnyal igazolták, hogy ott a nemességszerzőtől való leszármazásuk is igazolást nyert. (Inv. 1015.)
20. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával Simon István fia: Zsigmond répceszemerei lakos elismertetett kétségtelen nemesnek, mert felmutatta az I. Lipót király által 1697-ben apja, Simon István, valamint fivérei: János, Pál és Ferenc részére kiadott és 1698. december
9-én Sopron megyében kihirdetett címeres nemesi oklevelet. Ugyanezen armalis alapján ismertetett el a vizsgált Zsigmond fivérének, János középbüki lakosnak, valamint a társszerző Pál fiának: Ferenc középbüki lakosnak s az ugyancsak társzerző Ferenc fiainak: Ferenc és István középbüki lakosoknak kétségtelen nemessége. (Inv. 1220. o.)
21. Az 1754/55. évi nemességvizsgálat alkalmával Szedenits István fiai: Ferenc, János és György alsóbüki lakosok elismertettek kétségtelen nemeseknek, mert hitelt érdemlően igazolták, hogy őseik hosszú időn keresztül a nemesi jogok élvezetében éltek. (Inv. 909. o.)
22. Az 1754/55. évi nemességvizsgálaton Tóth György fia: István és István fia: Sándor középbüki lakosokat elismerték kétségtelen nemesnek, mert egyrészt felmutatták az I. Lipót király által 1697-ben Tóth Pál és fiai: György és István részére adott és Sopron megyében ugyanazon év november 16-án kihirdetett címeres nemesi oklevelet, másrészt igazolták, hogy a nemességszerző Pál az ő nagyapjuk volt. (Inv. 1247. o.)
Horváth József, János és Zsigmond középbüki, valamint Soós Mihály fia: Péter felsőbüki lakosok nemességét az 1754/55. évi nemességvizsgálaton nem ismerték el.
(Kivonat Soós Imre: Ősi sopronmegyei nemzetségek. Sopron [1941] című könyve III. részéből, a 301–399. oldalról.)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi