Források

Full text search

Források
A Bükk hegység kialakulásával, geológiai, zoológiai és növénytani viszonyainak bemutatásával nagyon sokan foglalkoztak. Az elmélyültebb tájékozódást kívánók figyelmét néhány alapvető kézikönyvre hívjuk fel: Frisnyák Sándor, Földrengések a Bükk vidékén. (Borsodi Szemle, 1969. 3.); Balogh Kálmán, A Bükk hegység földrajzi képződményei (Bp. 1974); Fekete Gábor–Molivár Zsolt–Horváth Ferenc, szerk. A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszerek (Bp. 1997); Juhász Árpád, Évmilliók emlékei. Magyarország földtörténete és ásványkincsei (Bp. 1987); Tardy János, Magyarországi települések védett természeti értékei (Bp. 1996); Demeter Zoltán, szerk. A Délkeleti-Bükk természeti értéke (Miskolc, 1998); Gyulai Iván, Természeti értékek Borsod megyében. A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. 137–142 (Miskolc, 1980); Hevesi Attila, Bükk (Útikalauz) (Bp. 1977); Hevesi Attila, A Bükk hegység szerkezete és felszínfejlődésének vázlata. Földrajzi Értesítő XXVII. 169–203. (Bp. 1978); Sándor András, szerk. Kilátás a kövekről. Bükki Nemzeti Park (Bp. 1983).
A régészet érdekességeire és történelmi nevezetességeire vonatkozóan: Dénes György, A Bükk karsztja és barlangjai (Bp. 1970); Herman Ottó, A borsodi Bükk ősembere (Bp. 1908); Kadič Ottokár, A Szeleta-barlang szerepe a hazai barlang- és ősemberkutatásban (Bp. 1937); Révész László, szerk. Mit ránk hagytak a századok… (Miskolc, 1994).
Az erdőgazdálkodást és a kincstári iparpolitikát mutatja be: Szilas Géza– Kolossváry Szabolcsné, szerk. Az erdőgazdálkodás története Magyarországon (Bp. 1975); Enyedi János, A diósgyőri erdőgondnokság ismertetése (Ungvár, 1907); Veres László, Az erdőbirtokok szerepe a diósgyőri koronauradalom gazdálkodásában a XVIII. század második felében. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. 165–176. (Miskolc, 1982); Veres László, A kamarai gazdálkodás kibontakozása a diósgyőri koronauradalomban 1755–1770 között. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17/18. 199–213. (Miskolc, 1978/79).
A falu történeti földrajzához és a táji munkamegosztásban elfoglalt helyéről, szerepéről: Frisnyák Sándor, Magyarország történeti földrajza (Bp. 1990); Frisnyák Sándor, Tájak és tevékenységi formák (Miskolc– Nyíregyháza, 1995); Heckenast Gusztáv, A magyarországi vaskohászat története a feudalizmus korában (Bp. 1991); Soós Imre–Kiszely Gyula– Zádor Tibor, Vázlatok a diósgyőri vaskohászat 190 éves történetéből (1770–1960) (Miskolc, 1960); Kiszely Gyula, A diósgyőri Magyar Állami Vas- és Acélgyár története a feudalizmus korában (Bp. 1991); Viga Gyula, Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Debrecen–Miskolc, 1990).
A település közigazgatási helyzetének gyér az irodalma. A megjelent feldolgozások közül említésre érdemes: Csikvári Antal, szerk. Borsod vármegye. Vármegyei monográfiák V. (Bp. 1939); Borsod-Abaúj-Zemplén megye történeti helységnévtára. Összeállította: Hőgye István, Seresné Szegőfi Anna, Tóth Péter. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Füzetek 16–18. (Miskolc, 1983).
A falu múltjáról megjelent feldolgozások igen csekély számúak, éppen ezért majdnem teljességgel közölhetők: Az üveggyártás történetéből: Veres László, A Bükk hegység üveghutái (Miskolc, 1989); Veres László, Magyar népi üvegek (Miskolc, 1990); A település történetére vonatkozó adatokat közöl Sipos István, Geschichte der slowakischen Mundarten der Huta, und Hámor Gemeiden des Bükk-Gebirges (Bp. 1958); Bükkszentkereszt. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 464. (Bp. 1993); Bak János, A borsodi Bükk települései (Bp. 1932.); Horváth Béla, Bükkszentkereszt múltja, jelene és lehetőségei a jövőben. Borsodi Műszaki Gazdasági Élet 1–20. (Miskolc, 1989/90).
Az üveghuta termékeinek bemutatásáról: Veres László, Magyar népi üvegek (Miskolc, 1990); Az erdei munkákról, az állattartásról és a földművelésről számtalan kiadványban találhatunk elszórtan adatokat: Varga Gáborné, szerk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára (Miskolc, 1970); Frisnyák Sándor, A borsodi iparvidék történeti földrajzi vázlata. In: A társadalmi minimumtól a jólétig 86–97. (Pécs, 1999); Kóródi József, A Borsodi iparvidék (Bp. 1959); Halmay Béla, A Bükk jövője (Miskolc, 1933); Petercsák Tivadar, A népi erdőbirtoklás formái a Bükk vidék falvaiban. In: Bereznai Zsuzsanna–Viga Gyula, szerk. Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében VI. 26–37. (Eger– Miskolc, 1988); Viga Gyula, Északkelet-magyarországi adatok a szamártartáshoz. Herman Ottó Múzeum Évkönyve 17–18. 281–289. (Miskolc, 1979); Viga Gyula, A Bükk hegység szlovák meszeseinek kereskedő útjai az Alföldön. Ethnographia XCI. (Bp. 1980); Viga Gyula, Történeti-néprajzi adatok a Kelet-Bükk falvainak erdőléséhez. Borsodi Levéltári Évkönyv V. (Miskolc, 1980); Viga Gyula, A Bükk vidéki falvak 19. századi életmódjához. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 21. 231–239. (Miskolc, 1982); Viga Gyula, Bükk hegységi adatok a jószág teleltetéséhez. AGRIA XXI. 267–279. (Eger, 1985); Viga Gyula, Tevékenységi formák és javak cseréje a Bükkvidék népi kultúrájában (Miskolc, 1986); Magyar Statisztikai Közlemények Új folyam XV. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztika fejlődése az 1895. VIII. évi törvényczikk alapján végrehajtott összeírás eredményei községenként (Bp. 1895).
A falu népességére vonatkozó statisztikai adatokat közli: Sipos István, Geschichte der slowakischen Mundarten der Huta, und Hámor Gemeinden des Bükk-Gebirges (Bp. 1958); Varga Gáborné, szerk. Borsod-Abaúj-Zemplén megye története és legújabb kori adattára (Miskolc, 1970); Fényes Elek, Magyarország geographiai szótára I. (Pest, 1851); Lipszky Joann, Repertorium Locorum… (Buda, 1808); Pesthy Frigyes, Borsod megye leírása 1864-ben. Sajtó alá rendezte és a bevezetőt írta Tóth Péter, Documentatio Borsodiensis 5. (Miskolc, 1988); A nemzetiségi származásról és az 1947. évi szlovák–magyar lakosságcsere következményeiről: Sipos István, A bükki szlovák falvak nyelvi sajátosságai. In: Szabadfalvi József–Viga Gyula, szerk. Répáshuta. Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai 13. 33–45. (Miskolc, 1984); Csikvári Antal, szerk. Borsod vármegye. Vármegyei szociográfiák V. (Bp. 1939); Dobrossy István, Hatások-kapcsolatok. In: Katona Judit–Viga Gyula, szerk. Az interetnikus kapcsolatok kutatásának újabb eredményei. (Miskolc, 1996).
A templom történetéről és berendezéseiről: Soós Imre, Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése (Bp. 1958); ifj. Horváth Béla, Bükkszentkereszti templom és plébániája. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei műemléki topográfia kiegészítése II. 6. tétel (Bp. 1957); Szita Lajos, A római katolikus egyházközség története. Répáshuta 1789–1989. (Miskolc, 1989). Az egyházi ünnepekről: Bálint Sándor, Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából (Bp. 1973); Krupa András, Intraetnické a interetnické vzájomné vplyvy v cykle vianočnych Sviatkov u eleckych Slovákov. In: Národopis slovákov v Madarsku II. 135–208. (Bp. 1974); Pócs Éva, A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Néprajzi Közlemények X. 3–4. sz. (Bp. 1965); Ujváry Zoltán, Varia folkloristica. (Debrecen, 1975).
Az iskola történetéről értékes adatokat közöl Sipos István, Geschichte der slowakischen Mundarten der Huta, und Hámor Gemeinden des Bükk-Gebirges (Bp. 1958). Az iskolán kívüli közművelődésről tájékoztat Péchy-Horváth Rezső, Borsod vármegye iskolán kívüli népművelése. In: Csikváry Antal, szerk. Borsod vármegye. Vármegyei szociográfiák V. 143–144 (Bp. 1959). A fiatalok társas életéről, művelődési lehetőségeiről: Tátrai Zsuzsa, Nagylányok szerepe a családi munkaszervezetben. Ethnographia XCII. 54–89. (Bp. 1981); Ujváry Zoltán, A népszokások változásáról. Népszokás és népköltészet 61–85. (Debrecen, 1980); Kriston-Vízi József, A fiatalság életmódja és társas élete. In: Szabadfalvi József–Viga Gyula, szerk. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XIII. 385–400. (Miskolc, 1984).
Bükkszentkereszt történetének legjobban feldolgozott területe a település anyagi kultúrája. A község településszerkezetéről, építkezéséről: ifj. Horváth Béla, Bükkszentkereszt múltja, jelene és lehetőségei a jövőben. Borsodi Műszaki Gazdasági Élet 1989/1990 (Miskolc, 1990); Bak János, A borsodi Bükk hegység települései (Bp. 1932); Bakó Ferenc, Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. Néprajzi Értesítő 67–91. (Bp. 1968); Bakó Ferenc, Település és népi építkezés. In: Szabadfalvi József–Viga Gyula, szerk. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XIII. 97–124. (Miskolc, 1985). A közlekedés, szállítás és teherhordásra vonatkozóan: Paládi Kovács Attila, Hagyományos közlekedés és szállítás. In: Szabadfalvi József–Viga Gyula, szerk. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XIII. 141–170. (Miskolc, 1984); Viga Gyula, A Bükk hegység szlovák meszeseinek kereskedőútjai az Alföldre. Ethnographia XCI. 252–258. (Bp. 1980); Hofer Tamás, A regionális tagoltság különböző megközelítési lehetőségeiről. In: Paládi-Kovács Attila, szerk. Néprajzi csoportok kutatási módszerei 103–129. (Bp. 1980). A mészégetők életével és a mesterséggel foglalkozik: Bakó Ferenc, A mészégetők életmódja a Bükk hegységben. Egri Múzeum Évkönyve I. 297–315. (Eger, 1968); Bakó Ferenc, A Bükk vidék néprajza. In: Frisnyák Sándor, szerk. Bükk útikalauz 143–156. (Bp. 1977); Bakó Ferenc, Hegyek, erdők, emberek. In: Sándor András, szerk. Kilátás a kövekről. Bükki Nemzeti Park 333–348. (Bp. 1983); Barna Gábor, Hiedelemalakok a hitvilágban. In: Szabadfalvi József–Viga Gyula, szerk. Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. A miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XII. 331–348. (Miskolc, 1973); Barna Gábor, A nora. Egy szlovák eredetű hiedelem a magyar néphitben. Ethnographia XCII. 413– 435. (Bp. 1981); Gunda Béla, My×fické bytosti v poverách Slovákov žijucich v Bukovoru pohori. In: Národopis Slovákov v Madarsku 123–133. (Bp. 1979); Krupa András, Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok (Békéscsaba, 1974); Mács Ildikó, Emberi és természetfeletti lények Répáshuta hiedelemvilágában. In: Viga Gyula, szerk. Nemzetiségi falvak a Bükk hegységben 42–47. (Miskolc, 1980); Mádai Gyula, Diósgyőri adatok a népi állatgyógyításhoz, boszorkányhithez, erdőkultuszhoz. Néprajzi Közlemények X. 362–378. (Bp. 1956). Bükkszentkereszt népi kultúrájának körülhatárolását a legpregnánsabban szolgáltatja: Viga Gyula, Árucsere (Adatok egy termelési táj körülhatárolásához). In: Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Néprajzi Kiadványai XIII. 171–188. (Miskolc, 1983); Viga Gyula, Árucsere és migráció Észak-Magyarországon (Debrecen, 1990).
A nem jelzett fotók a miskolci Herman Ottó Múzeum adattárából, a szerencsi Zempléni Múzeum képeslevelezőlap gyűjteményéből és a bükkszentkereszti lakosság tulajdonából származnak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi