IV. A település helynevei

Full text search

IV. A település helynevei
Elfeledett helynevek. Holt-Vág, Belez, Felek, Udvari, Toksun, Berény, Jenő, Bereg-szeg, Füzed-ér, Nagy-ér, Áldó-kút, Selmec-tó, Füzed-tó, Élő-tó, Szelke-tó..
Az 1138 és 1236. évek deáki öt határjárási okmányban fennmaradt helynevek. 1138: Holutwag, Holotvag, Holtvág fluvius, Holtvág (napjainkban dűlőnévként már nem ismert, de kiszáradt folyómederként még látható), 1138: Villa Yeneu, 1211: Yenev, 1214: Ineu, 1223: Jeneu (ma ismeretlen), 1138: nemus Belch, 1211: Belcz, 1223: Belch (ma Bilicz, illetve Bilicz alja), 1138: Felek, 1211: Jelec (ma Telek, részben beépítve), 1138: Via ad villam Udvori (az apátsági uradalom északnyugati részén feküdt), 1211: Udvarce (a délkeleti oldalon volt határos Deákival, és az 1230-as években csak rövid ideig tartozott a deáki bencések falvai közé), 1223: Wdory, 1236: Udvory. 1138: Beregheg, 1211: Beruczegu, 1214: Berugscug, 1223: Beregsceg (a deáki határjárások a szomszédos Pered falu felé vonultak, ezért feltételezhető, hogy Pered-szög lenne mai jelentése, e dűlőnév napjainkban ismeretlen), 1214: Ykvrtou, 1223: Ikartou (ma Ökör-tó, Gelencepuszta ingoványos részén).
Eltűnőfélben lévő régi dűlőnevek: Berhen, Sár-tó, Pap-tó, Nádas-tó (Gelencepuszta ma is ismeretes része). Élő-tó: egykor a nép feneketlen mélységűnek hitte, mára csak az egykori helye ismeretes. Áldó-kút: az 1935-ben nyolcvanhat éves Tok Pál református egyházi gondnok még emlékezett a Gelence-hídtól Taksony felé haladva jobb kézre elterülő, általa még Pogány-temetőnek ismert földön levő kútra. Kopasz-tó: a Nyolcérszegi-dűlőben terült el. Kallács, Molva és Örvény, illetve Örvény-szeg-dűlő, az utóbbi helyét az Erdei-dűlőben ismerték. A Molva feltehetően az elpusztult Árpád-kori Molua falu emlékét őrizte. A régebben ismerték az Erdei-dűlőben található Disznók kútját, amely mocsaras hely volt egykoron. Ma a kiszáradt Holt-Vágnak az egyik része. A Hármas határ Deáki–Pered–Szeli határainak találkozásánál terült el. Akasztófa: a falu legöregebb lakosai szerint a Gyepi-dűlőben volt egy ilyen nevezetű hely, napjainkban a vágsellyei határban ismeretes ez a név.
A dűlők és táblák nevei 1787. évi összeírásban: Örvény-szegh, Bakó erdeje, Bilicz, Nagyirtás, Mesterföld, Akasztófánál, Jokata-kert, Bekőföld, Mocsolalja, Megyes, Benczföld, Molva, Gelenczei hidnál, Kis-Tobán, Rakottyai-kert, Pozsar-kert, Hely-rét, Nemes-rét, Tízhely-rét, Kopasztó-tó, Nyolcz irszeg, Palóczszeghi-rét, Avas alatt, Kerilisben levő rét, Bantai rét.
A község határának dűlői az 1935. évi gyűjtésben: Domosnya, ekkor nagy része a község tulajdona. Kenderes, Megyesi-dűlő, Bánta-dűlő, ez utóbbi magába foglalta a régi Hamocsai-dűlőt. Benczföld, Erdei-dűlő, itt néhány évtizeddel korábban még erdő terült el. Örvény-szeg, a Bécs–Pozsony–Budapest közötti vasúti fővonalon túl feküdt. Halomi-dűlő, Bilicz alja, Bábos, Helyi-rét, amelyet korábban Here-réteknek neveztek. Kis hely-réti dűlő, Nagyföld, Téglás-kertek, Törcsös-kertek. Telek: magában foglalta a Teleki pótlékok és a Teleki gödrökben pótlékok nevű helyeket is. Kerítési-pótlékok, Temető-földek, Avasalja. Avas: az egykori erdő ekkor már csak az uradalmi részben maradt meg, mára ez is eltűnt. Urasági tag: A bencés uradalom része. Kuriális birtok, amelyet a nép Nemes-földeknek hívott. Pennán innen: a Penna a határon áthúzódó ér volt. Itcés földek, Marha állás, Gyepi-dűlő, Csetibár, Irtási pótlék, Nyolcérszegi-dűlő, Pennán túl. Beltelekbe tartoztak a Pozsár-kertek és az Újsori pótlékok.
Ismertek voltak még a következő, a deáki lakosok által használt dűlőnevek. Homokdombi-dűlő: a nép Halom-dombnak vagy röviden csak Halomnak nevezi. Még ismert, hogy Bilicz valamikor erdőség volt. A helyiek Bilicznek említik, de megkülönböztetnek egy hosszú és egy rövid Bilicz alját. Hasonlóan van alsó és felső Bábos. Az Alsó-Bábost a nép Fiskárius-laposnak is hívja. Emlékeznek még arra, hogy a Helyi-rét valóban rétség volt. A Kis hely-réti dűlő egy részét a lakosok Polgárság néven ismerik. A Kerítési pótlékok dűlővel kapcsolatban a legidősebb emberek arra emlékeznek, hogy valamikor erdő volt, és árok húzódott körülötte. Az Avas alján a község egykori erdeje terült el, amelyet Kép-erdőként is ismertek. Az Itcés-földeket a nép Zsellér-földeknek hívta. A Marha-állás egykor a csorda delelőhelyéül szolgált. A Gyepi-dűlőben az öregek még emlékeznek a Borjú-kútra, amelynek helyén ma már szántóföld van. Napjainkra eltűnt szinte minden egykori rét és legelő, mert helyüket az elmúlt évtizedekben felszántották. A Gyepi-dűlőben terült el a református lelkész és kántortanító földjavadalma.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi