Geszt Összefoglaló

Full text search

Geszt
Összefoglaló
Geszt, a mai Békés megye Romániával határos részén, igazi zsákfalu. Az országút itt ér véget, a buszjáratnak itt a végállomása is. A vasút elkerüli. Lakói csendben élik mindennapjaikat. A fiatalok nagyobb része már nem a településen talál magának munkát, az egyetlen megélhetési lehetőség, a föld, sokuk számára nem teszi lehetővé, hogy az ősi portán alapítsanak családot. Tiszta levegője, a természet szépsége, megőrzésének és védelmének látható eredményei vonzzák a felfedezésre vágyó, érdeklődő látogatókat. Madárban, apróvadban rendkívül gazdag Geszt határa.A Sárrétek gazdag vízi világa szomszédságában és a Sebes-Körös völgye közelében elhelyezkedő község határát a történelem során mindig alkalmasnak találták letelepedésre. A csiszoltkő-korszak időszakától lakott helynek számít. A honfoglaló magyarság a X. században minden bizonnyal berendezkedett ezen a vidéken is: a település születése a XI. századra tehető.A középkor hosszú évszázadain keresztül Gesztet szabad jogállású nemesemberek lakták, akiknek leszármazottai közül többen ma is a községben élnek. Egészen a török hódoltság végéig fegyverrel szolgálták a mindenkori uralkodót, később az erdélyi fejedelmet. Szabad állapotuknak a modern államszervezet kiépítésére törekvő Habsburg Monarchia vetett véget a XVII–XVIII. század fordulóján. Ekkortól az 1848-as polgári forradalomig jobbágyi sorban éltek. A szabadságát elveszett település új földesurat kapott. Először a kincstár, az udvari kamara gyakorolta a tulajdonjogot, 1760-tól pedig a Tisza család vált kizárólagos birtokossá a vidéken. A jeles nemzetség tagjai egészen a második világháború végéig a faluban éltek, ide is temetkeztek. Személyes kvalitásaik, tehetségük, munkabírásuk, ambícióik – és nem hatalmas vagyonuk, kapcsolatrendszerük – révén haladtak előre, erősödtek meg generációról generációra, rangban és tekintélyben. A kenyerét fegyverrel szerző Tisza őstől indulva a magyarországi miniszterelnöki bársonyszék elfoglalásáig mutatja a történelem ennek a kivételes családi karriernek két végpontját. A Tisza család a magyar históriában egyedülálló abban, hogy apa és fia egyaránt betöltötte a miniszterelnöki tisztet az Osztrák–Magyar Monarchia idején. Tisza Kálmán tizenöt éves kormányzása a dualizmus legnyugodtabb, építkező időszakára esett. Fiának, Tisza Istvánnak nehezebb történelmi helyzetben kellett vállalnia a kihívást. Tudásban, felelősségben, előrelátásban kimagaslott társai közül, de az ország sorsában osztozva csak vesztes lehetett. Második miniszterelnöksége idején kezdődött a Monarchia felbomlása. Tisza halála, meggyilkolása saját korában, de az utókor emlékezetében is szimbolikus értelmet kapott.A Tisza család idején Geszt országosan ismert településnek számított. Arról, hogy mindenki megjegyezze a falu nevét, híres politikusain kívül a XX. század fordulójának legnagyobb költője, Ady Endre is gondoskodott, aki egyetlen alkalmat sem mulasztott el a miniszterelnök Tisza István elleni „gyilkos” kritika megfogalmazására. A „geszti bolond”-nak titulált Tisza azonban nem élt vissza hatalmával. Bár nem szerette, de tisztelte és pontosan felismerte Ady jelentőségét, és ezért, ha
a szükség úgy kívánta, még segítette is a költőfejedelmet.Geszt emelkedő, gyarapodó évtizedei a dualizmus korára esnek. A közeli Nagyvárad, a szomszédos Nagyszalonta fejlődése segítette a megélhetést. Az élet mégis nagyon nehéz volt a kis- és szegényparaszti túlsúlyú falusiak számára. A földből már akkor sem tudott a többség megélni, a szántóterület nagysága ezt nem is tette lehetővé. Nem véletlen, hogy a sikeres árvízvédelmi és lecsapolási munkák után visszamaradt hatalmas legelők váltak a megélhetés fő forrásává: a külterjes állattartás, a juh- és sertéstenyésztés lehetőségét kínálták
a felemelkedni, meggazdagodni vágyó, de pusztán csak a megélhetést kereső emberek számára is.Az 1920-as párizsi béke döntött Magyarország feldarabolásáról, az új, a trianoni határt a falu szomszédságában jelölték ki. Geszt ettől kezdve a lassú hanyatlás időszakába lépett. A szántóföldek egy része a szomszédos Romániához került. Gazdáik még rövid ideig átjárhattak megművelni azokat, de ennek hamarosan vége szakadt. A korábbi előny, a piacközpontok közelsége is elveszett. Magyarország belseje felé pedig utak sem vezettek. Az 1920-as évek derekán épült meg az egyetlen portalanított út, amely az összekötetés lehetőségét kínálta, de a dél-bihari térség egésze az ország fejlődésben elmaradottabb, leszakadó részéhez tartozott. A második világháború pusztításai sem kerülték el a települést. 1945-ben a földosztással a falu lakosai megpróbálták saját kezükbe venni sorsuk irányítását. Hittel és kitartással végzett munkájuk a fordulat éve, a Rákosi-korszak idején megroppant. A kádári korszakban, a szocialista iparosodás és tervgazdálkodás időszakában a falu fejlődésének lehetőségei még inkább beszűkültek, s megkezdődött a lakosság nagyarányú elvándorlása. A kiköltözők helyébe, az üresen, olykor gazdátlanná váló telkekre megindult a cigány lakosság tömeges beköltözése.A község lélekszámának fogyatkozása az 1960-as évektől kezdve felgyorsult, és megállíthatatlanul tart napjainkban is. A határszélre és a fejlődés peremzónájára került falu megmaradt lakosai előtt szinte megoldhatatlan feladatok állnak. Megtalálni a fejlődés lehetőségének útjait, integrálni a nagy számban betelepült cigány lakosságot és őrizni a falu megmaradt értékeit, a csendet, a tisztaságot, a vadregényes és élővilágban gazdag táj szépségét és legfőképpen a közösségteremtő hagyományokat, emlékeket, legendákat, amelyekben ez az országutak végénél található község még mindig nagyon gazdag.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi