Hédervár Összefoglaló

Full text search

Hédervár
Összefoglaló
A község Győr-Moson-Sopron megyében, a Szigetközben települt, a Győrt Mosonmagyaróvárral összekötő út felezőpontjánál. Keletkezése összefügg a Héderváry család alapítójának, a német Hédernek Magyarországra költözésével. Először 1210-ben említi oklevél. A viszonylag késői írásbeli említés ellenére bizonyos, hogy már évszázadokkal korábban falu volt. Talán az egyetlen szigetközi település, amely Árpád-kori helyén máig megmaradt.
A Héderváry család már a XIII. században nemzetségi központot emelt a mai, úgynevezett Zsidó-dombon. Korán virágzásnak indult, várát is tovább bővítette, és a következő század első felében már a nemzetségi temetkező helyét, a Boldogasszony-kápolnát is felépítette. Egy 1443-ban kiadott oklevél mezővárosként – oppidumként – jegyzi a települést.
A kedvező fejlődést a török magyarországi megjelenése akasztotta meg. A mezőváros helyzetét tovább nehezítette a Héderváryak kölcsönfelvétele, valamint, hogy Lőrinc, Nándorfehérvár bánjaként, elhagyta az erődöt az 1521-es török ostrom idején. Ráadásul a család nem ismerte fel a nyugat-dunántúli politikai erőviszonyokat, s Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János trónviszályában a későbbi vesztest, az utóbbit támogatta. A sorozatos rossz döntések szigetközi birtokai, így Hédervár elvesztéséhez vezettek. Javadalmait a Rácországból származó Bakics család kapta meg.
Az új birtokos első cselekedete a Héderváry család központjának lerombolása és az új hit, a protestanizmus erőszakos elterjesztése volt. Súlyos csapást mért a településre a törökök 1529-es sikertelen bécsi hadjárata. Visszavonulásuk után a rossz oldalon álló Héderváry Lőrincet elfogták, és csak 1535-ös kiszabadulása után sikerült visszaszereznie új ura, I. Ferdinánd támogatásával birtokait. Azonnal hozzálátott a család hédervári központjának újjáépítéséhez, s a várkastély 1578-ra készült el.
Az újabb megpróbáltatást Győr 1594 és 1598 közötti török megszállása jelentette, a harcok és a dúlások nyomán Hédervár és a Szigetköz is elnéptelenedett.
A birtok újbóli betelepítése csak 1600 után sikerült a Héderváry, Révay és Czobor család összefogásával. Az újratelepítés után a portyázó hajdúk, németek, a török újabb, vesztes bécsi hadjárata mellett a Duna áradásai és járványok is pusztították a települést. Helyzetét most az erőszakos ellenreformáció súlyosbította. Mindenesetre Héderváry István 1643-ban megerősítette a várat és 1658-ban a nádor újra mezővárosi privilégiummal ruházta fel a települést.
A Héderváry család férfiágának kihaltával, Héderváry Katalin fiúsításával a Viczay família kezébe került a birtok.
A XVIII. század az újjáépülést hozta el a mezőváros életében. A várat kastéllyá alakították, szép parkot alakítottak ki körülötte. Jelentősen növekedett a művelt terület nagysága. A grófok egymás után vásárolták fel a kisbirtokosok földjeit, nehezen tűrték, hogy mások is működjenek felségterületükön. A lakosság száma is megnövekedett. Az 1720-as becsült adat 415 főt mutatott ki, s az 1786-os első hivatalos népszámláláskor 777 lelket írtak össze. Ugyanebben az évben a községi vagyonleltár tanúsága szerint még a tűzvédelmet is megszervezték, az ispotály már korábban (1681 óta!), az óvoda 1838-tól működött. Az első községi tanítóról 1556-ból maradt fenn feljegyzés.
A XIX. század első felét, így a francia hadjáratot rekvirálással úszták meg. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hatására sokan álltak katonának, őket a forradalom leverése után a kiépülő Bach-rendszer szigorú figyelemmel kísérte. Kossuth Lajos levélben kérte Viczay Károlyt, hogy nevezetes fegyvergyűjteményét bocsássa a forradalom rendelkezésére, de sajnos azt már 1848 októberében Jellasics horvát bán visszavonuló hadai elhurcolták.
A legjelentősebb esemény a község életében a jobbágyfelszabadítás volt – a jobbágyok parasztgazdákká, a zsellérek cselédekké váltak. Az 1870-es években a halászok, molnárok és takácsok kézművescéhei ipartársulatokká alakultak át.
A község legnagyobb birtokosa továbbra is a Viczay család maradt, egészen 1873-ig, örököse, Khuen-Héderváry Károly követte. A Viczayak műgyűjteményének jó része az 1875-ös tűzvészben elpusztult. A megmaradt értékeket a háború szórta szét, s csak a töredéke került be a győri és a mosonmagyaróvári múzeumokba, illetve az el nem égett könyvek a győri püspökség könyvtárába.
A XIX. század második felében Hédervár elvesztette mezővárosi rangját, még jegyzőséget sem állított, az ásványrárói körjegyzőséghez csatlakozott. 1889-ben megalakult a tűzoltóegylet, majd 1912-ben a hédervári gazdakör, a szintén országos kezdeményezésű leventeegylet (1925), a polgári lövészegyesület (1930) és a katolikus ifjúsági egyesületek. A második világháború utáni rendszer a közösségeket felszámolta, s 1948-ra már csak két egylet működött a településen.
Az 1945-ös földreformmal megfosztották a hédervári grófokat javaiktól, ekkor egyébként maguk már nem gazdálkodtak – 1929-től a Magyar-Német Mezőgazdasági Rt. bérelte az uradalom földjeit. 1947-re megszervezték a kastélyban a népi kollégiumot, ahol a környező falvakban és majorságokban lakó gyermekek végezhették el az általános iskolát. Ugyancsak a kastélyba telepítették át a községi általános iskolát is.
Már 1949-ben megszervezték a termelőszövetkezetet, majd a hetvenes években hat falu szövetkezeteinek társulásával egy igazi nagygazdaság tagjaként termeltek. Ma a lakosság mindennapi szükségleteit és igényeit kiszolgáló egyéni és társas vállalkozások, a kereskedelmi és vendéglátói hálózatok egyben a növekvő idegenforgalomra is építenek. Más üzemi ágazatokban csak ideiglenes vállalkozók akadtak, de ma is gazdálkodik és szolgáltat a Rózsa Ferenc Mezőgazdasági Szövetkezet.
Az egyesületi élet 1989-ben született újjá a Hédervári Baráti Kör társaság megalakulásával. Kitűzött célja a község történeti, művészeti értékeinek megmentése, gondozása. A közbiztonság fenntartásáért alapították a polgárőr-egyesületet, s ma már két alapítvány is működik a településen, egyik az iskoláért, a másik a település templomaiért.
Hédervár a XIX. század közepéig kettős magvú település. Keleti központja a falu történeti temetője és a középkori Boldogasszony-kápolna. A másik, a nyugati a XVI. századi reneszánsz kastély előtti tér.
A falu mai képe három szépen kialakított terével igazán vendégmarasztaló. Az új, földszintes vagy emeletes családi házak nem hivalkodóak, mértéktartó ízléssel épültek és illeszkednek be a sok kőemlék, a műemlékek, a parkok, ligetek és a gondozott, virágos terek, utcák sorába.
Hédervárnak, a hajdani uradalmi központnak, mint történelme során mindvégig, ma is az egyik legfontosabb, kiemelt emléke az egykori grófi kastély és csodálatos parkja. 1983-tól alkotóházként működik, jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdona. Hédervár a Szigetköz egyik legrégebbi települése, napjainkban is a legtöbb történelmi, művészeti alkotással büszkélkedhet. A nevezetes Héderváry család sok csodálatra méltó emléket hagyott maga után, amelyeket a héderváriak szép településképe foglal harmonikus egységbe.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi