Hosszúhetény Összefoglaló

Full text search

Hosszúhetény
Összefoglaló
A Zengő- és a Hármas-hegy jótékony hatása következtében a Keleti-Mecsek déli oldalán olyan kedvező klíma alakult ki, ami az embereket a letelepedésre és a tartós berendezkedésre késztette. Amikor a rómaiak elfoglalták ezt a területet, berendezkedésük első lépcsőjeként kitűnő hadi- és kereskedelmi utakat építettek. Ezek egyike Aquincumból (Óbuda) vezetett Sopianae (Pécs) felé. Éppen erre épült ki s itt torkollott be egy másik fontos út Lugio (Dunaszekcső) irányából. E fontos csomópont mentén egy jelentős nagybirtokközpont épült ki. A tulajdonos hatalmas villát épített, valószínűleg itt is élt, lakott. A rómaiak visszavonulása után a népvándorlás különböző etnikumai téli szállásul használták az omladozó épületet. Legvégül az avarok, majd a magyarok.
Amikor Szent István király a pécsváradi bencés apátságot alapította (1015), részükre több falut adományozott, így Hosszúhetényt is. A település határában abban az időben vasat bányásztak, erre utal, hogy a különböző foglalkozású népek közt számos vasbányász és kovács is szerepelt az alapítólevélben. Hosszúhetény fejlődését nagyban elősegítette az is, hogy a hagyományos Pécsvárad-Pécs útvonalon kívül egy nem kevésbé fontos kereskedelmi út vezetett a falun keresztül, s torkollott be a másik útba Bonyhád, Szászvár irányából. Mindezek kedvező hatására Hetény jelentős fejlődésnek indult. A hagyományok szerint – nincs erre bizonyíték – már a középkorban vásárokat is tarthattak itt.
A török háborúk keveset ártottak a nagy hegyek és erdőségek közt meghúzódó falunak, lakossága nem menekült el. Végig megmaradt római katolikus hitében, bár kezdetben még papja sem volt. Amikor a jezsuiták megtelepedtek Pécsett, két páter Hosszúhetényben telepedett le, s ott a rend részére kisebb birtokot is vásárolt. Missziós tevékenységük során az egész környéken ellátták a híveket.
A török kiűzése után a pécsi püspök tette rá a kezét az apátsági birtokok egy részére, s azt végleg meg is tartotta magának.
Hosszúhetény fejlődésében szerepet játszott a falu kedvező fekvése, a jó minőségű föld, a kitűnő szőlő és a közeli útvonalak. Fejlődésnek indult az ipar is, a faluhoz tartozó Kisújbányán megtelepedő németek üveghutákat létesítettek. Hetény mellett elsőrangú kőbánya létesült.
A község az 1848-49-es, a magyar függetlenségért vívott forradalom és szabadságharcban tevékenyen részt vett. Központja lett a Pécs környékére támadó gerilláknak, emiatt a megszálló osztrák csapatok több ízben is büntető akciókat vezettek a falu ellen. Sokakat elhurcoltak, a bírót még a fegyverletétel után is tömlöcben tartották.
A püspöki földesúr és a helyi plébános szívügyüknek tekintették a helyi iskoláztatást. Új iskolaépületet emeltek, ebben a tanítás kezdetben egy osztálycsoportban folyt. Később kettőre, majd háromra emelkedett az osztályok száma. Az első világháború után már öt tanteremben oktattak. Az iskolát 1948. június 16-án államosították. 1980 óta új, korszerű épületben folyik a tanítás.
Hosszúhetény nevezetessége a színpompás népviselet. Nem kevésbé híresek a helybeliek néphagyományai, szokásai. Népdalkincsük országos jelentőségű. Már a harmincas években nagy sikert arattak a Gyöngyösbokréta mozgalommal – ez az országos szervezésű akció a néphagyományok színpadképes műfajainak átmentését tűzte céljául -, a háború után népi együttesük országos hírnévre tett szert, ugyanúgy, ahogy az 1970-es években megalakult Pávakör is. Ezeknek a sikereknek az elindítója s a háborút követő években a felélesztője, a néphagyományok gyűjtője, a kiváló helybeli pedagógus, Nemes János volt.
Hosszúhetény ma sokat tesz a falusi turizmus fellendítéséért, a földrajzi, táji adottságok jelentik itt a legnagyobb vonzerőt, ami a gazdaságra is jótékony hatású. A Zengő-, a Hármas-hegy, Püspökszentlászló, a copf stílusú kastély és arborétum, a kies táj, a kitűnő bor és mindenekfelett a barátságos vendéglátók együtt mindennek gazdag hagyományaival jelentik a jövőt, amit a település kiharcolhat magának.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi