Források
Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
ACSI = A gróf Apponyi család irattára
BBÁM = Béri Balogh Ádám Múzeum
TMÖL = Tolna Megye Önkormányzati Levéltára
TTT = Tanulmányok Tolna Megye Történetéből
WMMM = Wosinsky Mór Megyei Múzeum
Dombok között, folyóparton. A település fekvéséről, földrajzi adottságairól, az ember tájátalakító tevékenységéről: Csorba Csaba: A Sárvíz mente településtörténete a X–XVII. században. Szerk.: Puskás Attila. In: TTT III. köt. Szekszárd, 1972. 49–77. p. Fényes Elek: Magyarország leírása 1847. Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története. Bp., 1973. Kiszler Gyuláné: Kölesdi füzetek II. Kölesd, 1999. Pataki Kálmánné–Szőke Sándor–Takács Jenő: Tolna megye földrajza. Szekszárd, 1975. T. Mérey Klára: Tolna megye útjai és a mellettük fekvő települések a XVIII–XIX.. század fordulóján. In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Szekszárd, 1997. 209–261. p. Varga Anna: Két szomszédfalu. Adatok Kölesd (magyar) és Kistormás (német) községek összehasonlító néprajzához. Szeged, 1940. Zentai András: Kölesd monográfiája. Szakdolgozat. Debrecen, 1963. Zsadányi Oszkár (szerk.): Tolna vármegye adattára 1937. Pécs, 1937.
Oklevelek üzenete. A régészeti feltárásokra vonatkozóan a WMMM régészeti adattárára, Ódor János és Miklós Zsuzsa régész szóbeli közléseire valamint Wosinsky Mór: Tolna vármegye az őskortól a honfoglalásig I–II. köt. Bp., 1896. című munkájára támaszkodtunk. A kölesd–csont-hegyi sáncra vonatkozó adatok Miklós Zsuzsa szóbeli közléséből származnak. A WMMM adattárán valamint Kammerer Ernő feljegyzésein (TMÖL) kívül az alábbi forrásközléseket és feldolgozásokat használtuk fel: Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. köt. Bp., 1897. Csorba Csaba: A Sárvíz mente településtörténete a X–XVII. században. Szerk.: Puskás Attila. In: TTT III. köt. Szekszárd, 1972. 49–77. p. Érszegi Géza: A középkori Tolna megye a honfoglalástól a mohácsi csatáig. Szerk.: K. Balog János. In: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve I. Szekszárd, 1978. F. Vattai Erzsébet: A kölesdi ezüstkincs. In: Folia Archeologica XII. 1960. 243–248. p. Hegedűs László: Kelet-Tolna települései (1500–1686). Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Szekszárd, 1997. 115–208. p. Mályusz Elemér–Borsa Iván: Zsigmond-kori oklevéltár. Akadémiai Kiadó. Bp., 1993. Szakály Ferenc: Ami Tolna vármegye középkori okleveleiből megmaradt 1314–1525. Szekszárd, 1998. Tímár György: Tolna vármegye templomos helyei a XIV. századi pápai tizedjegyzékek alapján. In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Szekszárd, 1999. 277–314. p.
Törökök, rácok, kurucok. A török hódoltság korára vonatkozóan: Csorba Csaba: A Sárvíz mente településtörténete a X–XVII. században. Szerk.: Puskás Attila. In: TTT III. köt. Szekszárd, 1972. 49–77. p. Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században. Akadémiai Kiadó. Bp., 1982. Hegedűs László: Tolna megye nyugati felének települései (1580–1704). In: TTT IX. Szekszárd, 1979. 5–103. p. Hegedűs László: Kelet-Tolna települései (1500–1686). In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Szekszárd, 1997. 115–208. p. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566). In: TTT II. Szekszárd, 1969. 5–85. p. A felszabadító háború, a Rákóczi-szabadságharc, valamint az újjászervezés történéseiről: Kammerer Ernő hagyatéka (TMÖL) Bánkuti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban (1703–1711). In: TTT II. Szekszárd, 1969. 87–166. p. Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686–1703-ig. In: TTT V. Szekszárd, 1974. 5–124. p. Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696–1703. Szekszárd, 1992.
Az újrakezdés évszázada. Levéltári források: TMÖL Tolna vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1654–1848, Összeírások, az Apponyi család levéltára. A kölesdi mezővárosi református egyház elöljárósági és közgyűlési jegyzőkönyve 1828-ik évtől. Protocollum der Deutsch–ungarischen evangelischen Gemeinde im Marckt Kölesd 1799–. Feldolgozások: Bél Mátyás: Notitia novae historico geographica című művéből Tolna vármegye leírása. In: TTT IX. Szekszárd, 1979. 327–364. p. Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl. Akadémiai Kiadó. Bp., 1970. Hajdú Lajos: Az új honfoglalás évszázada. Tolna megye fejlődése 1686–1790 között. In: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve I. Szekszárd, 1978. 203–211. p. Kéri Henrik: A Mercy grófok telepítési szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban. In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Szekszárd, 1999. 315–346. p. Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században. In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Szekszárd, 1996.
Megyeszékhelynyi ambíciók. A feudális kor levéltári forrásaira vonatkozóan lásd az előző fejezetet, valamint az úrbéri törvényszék iratait. Feldolgozások: Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Bp., 1976. Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. Dunántúl. Akadémiai Kiadó. Bp., 1970. Kéri Henrik: A Mercy grófok telepítési szerződései Tolna megyei jobbágyaikkal. Úrbérrendezés a hőgyészi uradalomban. In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Szekszárd, 1999. 315–346. p. Az 1848-as forradalom és szabadságharc történetére vonatkozóan: Dobos Gyula (szerk.): Tolna megye 1848–1849-ben. Forrásgyűjtemény. Szekszárd, 1998. Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. In: TTT Szekszárd, 1968. Kiszler Gyuláné: 1848–49 Kölesden. Szerk.: Kiszler Gyuláné. In: Kölesdi Füzetek II. Helytörténeti olvasókönyv. Kölesd, 1999. 85–259. p. A polgári korszak történetéhez: Levéltári források: TMÖL az Apponyi család levéltára, Tolna Vármegyei Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék iratai, Kölesd községi iratok. Feldolgozások: Csekő Ernő: Megyei önkormányzati választások Tolna megyében a kiegyezés korában. In: Comitatus, 1999. március. 58–65. p. Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 1848–1872 között. TTT VIII. Szekszárd, 1978. 175–234. p. Kolossa Tibor: A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása 1867–1875. Szerk.: Katus László. In: Magyarország története 1848–1890. Bp., 1979. Magyarország községeinek háztartása az 1908. évben. Bp., 1913. Szilágyi János: „Mindentudó” könyv-kalauz Tolna vármegyéről. Kaposvár, 1929.
Zaklatott évtizedek. Levéltári források: TMÖL Alispáni iratok, Kölesd községi iratok. Feldolgozások: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó. Bp., 1999. Hirn László: Tolna megyei fejek. Bp., 1930. Szilágyi János: „Mindentudó” könyv-kalauz Tolna vármegyéről. Kaposvár, 1929. Zsadányi Oszkár (szerk.): Tolna vármegye adattára 1937. Pécs, 1937.
Ellentmondásos örökség. Hegedűs Ferenc szóbeli közlései, az 1949., 1960., 1970., 1980. évi népszámlálások Tolna megyei adatai. Kiszler Gyuláné: Kölesdi Füzetek II. Kölesd, 1999. Zentai András: Kölesd monográfiája. Szakdolgozat. Debrecen, 1963.
Kölesdi gazdák, gazdálkodó kölesdiek. Az előző fejezetekben felsorolt levéltári források mellett Hegedűs Ferenc szóbeli közléseire valamint az alábbi statisztikákra támaszkodtam: Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767–1867. Bp., 1973. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Az összeírás főbb eredményei községenként. I. köt. Bp., 1897. A Magyar Szent Korona Országainak állatlétszáma 1911-ik évi állapot szerint. Bp., 1913. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény 1870–1970. Községsoros adatok. Bp., 1970. Feldolgozások: Dóka Klára: Lecsapolások, öntözések Tolna megyében (1885–1948). In: TTT X. Szekszárd, 1983. 381–406. p. Vörös Antal: A magyar mezőgazdaság a kapitalista átalakulás útján 1849–1890. In: A magyar mezőgazdaság a XIX–X. században. Bp., 1976. Wellmann Imre: A gazdasági élet. Mezőgazdaság. Szerk.: Ember Győző–Heckenast Gusztáv. In: Magyarország története. Bp., 1989. 507–627. p. Moldoványi József: Tolna vármegyének geographiai statisztikai esmértetése. Tudományos gyűjtemény. 1824.
Kézművesek, kereskedők, vállalkozók. A hivatkozott statisztikák mellett az alábbi feldolgozásokat használtam fel: Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó. Bp., 1999. Erdősi Ferenc: Adatok Tolna megye tömegközlekedési hálózatának kialakulásáról. In: TTT X. Szekszárd, 1983. 275–360. p. Fényes Elek: Magyarország leírása. 1847. T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között I. rész. In: TTT VI. Szekszárd, 1974. 274-338. p. T. Mérey Klára: A gyáripar Tolna megyében a két világháború között II. In: TTT VIII. Szekszárd, 1978. 235–297. p. Szilágyi János: „Mindentudó” könyv-kalauz Tolna vármegyéről. Kaposvár, 1929. Zsadányi Oszkár (szerk.): Tolna vármegye adattára 1937. Pécs, 1937.
Ahogy eleink éltek. Levéltári források: TMÖL Tolna vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye 1827–1896., Kölesd nagyközség képviselő-testületi jegyzőkönyvei, Cs. kir. megyehatóság iratai, Központi járás főszolgabíró iratai, WMMM Néprajzi adattár, A Kölesd m.városi ref. egyház elöljárósági s közgyűlési jegyzőkönyve kezdve 1828-ik évtől, Protocollum der Deutsch-ungarisch evangelischen Gemeinde im Marckt Kölesd 1799– I. köt. Statisztikák: A népmozgalom főbb adatai községenként 1828–1900. III. köt. Bp., 1974., A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenként. Bp., 1902. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai. Bp., 1912. Feldolgozások: Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I. köt. Pesten, 1851. Gutai Miklós: Tolna megye egészségügyének története az 1801. és 1831. év között. TTT VI. Szekszárd, 1974. 207–274. p. Hirn László: Tolnamegyei fejek. Bp., 1930. Kaczián János: Egyesületek Tolna megyében a kezdetektől 1950-ig. Kataszter és kutatási segédlet. TMÖL Szekszárd, 1996. Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben I. köt. Szeged, 1930. Pór Edit: Magyarországi egyesületek címtára. Bp., 1988. Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században. In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Szekszárd, 1996. Zentai András: Kölesd monográfiája. Szakdolgozat. Debrecen, 1963.
Egymásnak feszülő népek és felekezetek. Levéltári források: TMÖL Tolna vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye 1827–1896., Cs. kir. megyehatósági iratok, közigazgatási bizottság iratai, A Kölesd m. városi ref. egyház elöljárósági s közgyűlési jegyzőkönyve kezdve 1828-ik évtől, Protocollum der Deutsch-ungarisch evangelischen Gemeinde im Marckt Kölesd 1799– I. köt. Feldolgozások: Szita László: A lutheránus németség bevándorlása és településtörténete Tolna megyében a XVIII. században. In: Tolna Megyei Levéltári Füzetek 5. Szekszárd, 1996.
Egyházi tanodáktól az állami iskolákig. Az előző fejezet forrásai mellett az alábbi feldolgozásokra támaszkodtam: Balázs Kovács Sándor: Az alsófokú népoktatás Tolna megyében 1790–1848. In: BBÁM Évkönyve 1979–1980. Szekszárd, 1982. 329–364. p. Glósz József: Az alsó- és középfokú oktatás története Tolna megyében az önkényuralom időszakában (1849–1867). In: TTT XI. 1987. Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770–1790). In: TTT IX. Szekszárd, 1979. 105–228. p. Szenczi László: A közoktatás fejlődése Tolna megyében 1868–1900 között. TTT XI. 1987.
Rózsás konty és gyolcskendő. Hegedűs Ferenc szóbeli közlései, TMÖL Kölesd községi iratok, WMMM Néprajzi adattár, Lágler Sándor: Kölesd. Észrevételek Kovách Aladár néprajzi tanulmányára. In: Tolnavármegye, 1904. szeptember 4. Varga Anna: Két szomszéd falu. Adatok Kölesd (magyar) és Kistormás (német) községek összehasonlító néprajzához. Szeged, 1940.
