A Halom-hegy lábánál | Száz Magyar Falu

A Halom-hegy lábánál

Az utazó Nagyvázsonyból a Balaton felé igyekezve, nem sokkal azután, hogy a települést elhagyja, pillanthatja meg a Vázsonyi-medence déli szélén, egy kisebb kiemelkedésen megtelepült Mencshely községet. Ahogy közeledik a faluhoz, egyre jobban látszik három temploma, kivehetőek takaros házai. A községben, a görbe utcákon, a szűk közökön járva, magával ragadja a látogatót a XVIII–XIX. századot idéző hangulata. Ha az utazó folytatván útját felmegy a Halom-hegyre, a Kossuth Lajosról elnevezett kilátóba, dél felé a Balaton sima víztükrét szemlélheti, észak felé pedig szép kilátás nyílik az egész Vázsonyi-medencére.

Ez utóbbi egyike a Balaton-felvidék medencéinek. Északon a Kab-hegy déli lejtője, keleten a Tótvázsonytól Szentgálig húzódó dolomitüledékből álló dombok, délen pedig a mencshelyi és pécselyi határban emelkedő hegyek határolják. Mai formája a földtörténeti középkorban – a mezozoikumban – kezdett kialakulni, mintegy kétszázharmincmillió évvel ezelőtt. A földtörténeti ókor, a paleozoikum végére a korábban itt magasodó variszkuszi hegységrendszer az eróziós hatások következtében teljesen lepusztult, területét sekély vizű tenger, a Thetys-tenger öntötte el. Ennek üledékeként került a Balaton-felvidékre a vastag mészkő- és dolomitréteg a földtörténeti középkor első időszakában, a triászban, mintegy kétszázmillió évvel ezelőtt. Ezek a kőzetek kedvelt építőanyagai a vidéknek, és a mészégetésnek is az alapanyagaként szolgálnak.

Az üledékképződés folytatódott a középkor további szakaszaiban, a jurában és a krétában is, nagyjából hatvanmillió évvel ezelőttig, miközben a tenger fokozatosan elsekélyesedett. A megélénkülő kéregmozgások következtében a földtörténeti középkor végére teljes egészében szárazra került a mai Bakony- és Balaton-vidék. Erre az időszakra tehető az élővilág jelentős átalakulása is. A nyitvatermők helyét a zárvatermők vették át, s a dinoszauruszok a korszak végére kihaltak. Ebből a korból származnak a bakonyi barnakőszéntelepek és a bauxitkészlet nagy része is, ami permi vöröshomokkőben halmozódott fel.

Nagyjából 67 millió évvel ezelőtt kezdődött el a földtörténeti jelenkor, amelyet két nagyobb korszakra, a harmadkorra és a negyedkorra tagolunk. A jelenkor elején, az eocénban alakult ki földünk mai képe. Ekkor keletkeztek az Alpok és a Kárpátok hegyláncai. A térségben is megfigyelhető a felszín valamelyes kiemelkedése, de ez az erózió miatt a terület nagymértékű pusztulásával járt együtt. Ebből az időből való a Városlőd–Márkó közötti kavicstakaró.

A harmadkor középső időszakában, a miocénben körülbelül tizenöt-húsz millió évvel ezelőtt ismét tenger borította el a Balaton-felvidék és a Bakony egy részét. A Pannon-tengernek is nevezett vízfelület emléke az agyagos-homokos üledék.

A Bakony kiemelkedése az egyre sekélyebbé váló Pannon-tengerből körülbelül tízmillió évvel ezelőtt következett be. Ezzel párhuzamosan a sekély tenger édesvizű beltóvá alakult. A Bakony kiemelkedését eredményező rétegmozgásokhoz kapcsolódik a bazaltvulkanizmus megindulása is. A vulkáni tevékenység aktív periódusa hét–három millió évvel ezelőttre tehető. Ekkor alakult ki a közismert Badacsony és a Szent György-hegy mellett a mencshelyi Halom-hegy is. A Halom-hegy lávatakarójának területe meghaladja az egy négyzetkilométert, vastagsága a huszonöt–negyven métert. A bazalt a Pannon-tó édesvízi mészkövére rétegződött.

A Halom-hegy vulkáni működését négy fázisra lehet osztani. A legutolsó kitörések úgy 3,25 millió évvel ezelőtt történtek. A Balaton-felvidéken a kitörések megszűntével a vulkáni tevékenység nem fejeződött be, az mind a mai napig megfigyelhető a melegvizű források feltörésében megnyilvánuló utóműködésben.

A ma is tartó holocénben – a negyedkorban – a víz és a szél eróziós munkája nyomán az egységes, itt-ott lávával borított felszín erősen lepusztult, az eredeti magasságot csupán a tanúhegyeknek nevezett vulkáni kúpok mutatják. A Balaton medencéje mintegy húsz-huszonötezer éve alakult ki süllyedéssel, s ezzel nagyjából befejeződött a jelenlegi földfelszín kialakulása. Az azóta eltelt évezredekben a felszínre a folyóvizek és a szelek romboló- és építőmunkája hatott, s az elmúlt pár száz évben egyre erősebben érvényesült az ember hatása környezetének átalakításában.

A Balaton-felvidék s benne a Vázsonyi-medence tengerszint feletti magassága kétszáz-háromszáz méter között változik. Mencshely község területének átlagos tengerszint feletti magassága háromszáznegyven méter, s ebből emelkedik ki a környék legmagasabb területe, a Halom-hegy, amelynek legmagasabb pontja 395,8 méter.

Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. Az évi napfénytartalom 1960–1980 óra, ebből 770–780 óra jut a nyári évnegyedre és kétszáz óra a télire. Az évi középhőmérséklet Mencshely körzetében 9,2 Celsius-fok, ezzel ez a Balaton-felvidék legalacsonyabb évi középhőmérsékletű vidéke. A fagymentes időszak április végétől október végéig, mintegy százkilencven napig tart. Az évi csapadékmennyiség hatszáz milliméter körül mozog, ebből a vegetációs időszakra 360–380 milliméter esik. A Balaton-felvidéken 24 órás csapadékmaximumot a Mencshelyhez közeli Szentantalfa területén mértek, 72 millimétert. A hótakarós napok átlagos száma 35, az átlagos hóvastagság 26–28 centiméter. Az uralkodó szélirány az északi, átlagos sebessége a másodpercenkénti három méter alatt van.

A kistájra a különböző erdőtalajok (a gyenge minőségű redzina, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barna erdőtalaj) a jellemzőek, amelyeknek termőrétege a meredek lejtőkön a fokozottabb talajpusztulás következtében elvékonyodott.

A természetes növénytakaró a Vázsonyi-medencében már csak foltokban figyelhető meg. A mencshelyi Halom-hegy élőlénytársulásait csak kismértékben változtatta meg az emberi beavatkozás. A vidék uralkodó erdőtársulásai a cseres-kocsánytalan tölgyes és a gyertyános-tölgyes. Különösen értékes növénye a védett karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum), amely megtalálható a Halom-hegyen is. A vidék éghajlata a fagyérzékeny kultúrák termesztésének kedvez, köztük is leginkább a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, amelynek nagy hagyományai vannak a Balaton-felvidéken.