Források

Full text search

Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
BML = Baranya Megyei Levéltár
BBÁM = Béri Balogh Ádám Múzeum
TMÖL = Tolna Megye Önkormányzati Levéltára
TTT = Tanulmányok Tolna Megye Történetéből
WMMM = Wosinsky Mór Megyei Múzeum
 
Falu a Leányvár alján. A település természeti környezetéről, gazdaságföldrajzi adottságairól: Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico geographica c. művéből Tolna vármegye leírása. Szerk.: K. Balog János. In: TTT. IX. köt. Szekszárd, 1979. p. 327–364. Moldoványi József: Tolna Vármegyének geographiai, statisztikai és topographiai esmertetése. Tudományos Gyűjtemény (1824). Kogutowicz Károly: Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. I. köt. Szeged, 1930. Pataki József: Tolna megyei kalauz. Szekszárd, 1967. Pataki Kálmánné, Szőke Sándor, Takács Jenő: Tolna megye természeti földrajza. Szekszárd, 1975. A vízszabályozásokról: Dóka Klára: Folyószabályozás Tolna megyében a 19. században. Szerk.: K. Balog János. In: TTT. IX. köt. Szekszárd, (1979) p. 229– 244. Irig Dénes: A magyar vízszabályozás története. Budapest, 1973.
Régvolt idők emlékei. A honfoglalás előtti civilizációkkal kapcsolatos fejezetrészben szereplő adatok többsége a WMMM Régészeti Adattárából származik. Ezenkívül: Szabó Géza: A Dunaföldvár-Kálvária település kora bronzkori rétegsora. Szerk.: Vadas Ferenc. In: WMMM évkönyve XVII. köt. Szekszárd, 1992. p. 25–94. Wosinsky Mór: Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig. Budapest, 1996. A történeti adatokhoz lásd: TMÖL Kammerer Ernő hagyatéka. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. köt. Budapest, 1897. Csorba Csaba: A Sárvíz mente településtörténete a X–XVII. században. Szerk.: Puskás Attila. In: TTT. III. köt. Szekszárd, (1972) p. 49–77. Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. Budapest, 1879. Györffy György: Besenyők és magyarok. Budapest, 1940. Kniezsa István: Magyarország népei a XI-ik században. Szent István király Emlékkönyv. Budapest, 1938. A név eredetéről: TMÖL Sióagárd nagyközség képviselő-testületi jegyzőkönyvei. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, 1997. Pataki József: Tolna megyei kalauz. Szekszárd, 1967. Tolna megye földrajzi nevei. Közzétette Hajdú Mihály, Király Lajos, Ördög Ferenc, Rónai Béla, Szabó József, Vadas Ferenc. Budapest, 1991.
Az anyavári törökök szomszédságában. A korra vonatkozó legfontosabb forrás: Velics Antal, Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I–II. köt. Budapest, 1890. Tolna megye hódoltság kori történetével foglalkozó két legalapvetőbb munka: Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században. Budapest, 1982. ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566). Szerk.: Puskás Attila. In: TTT. II. Szekszárd, (1969) p. 5–66. Ezenkívül lásd még: Szakály Ferenc: A mohácsi csatától a szatmári békekötésig 1526–1711. Szerk.: V. Kápolnás Mária. In: Tolna mezőváros monográfiája. Tolna, 1992, p. 91–175. Thury József: Török történetírók II. köt. Budapest, 1896. Vas Előd: A törökkor. Tolna megye a mohácsi csatától a török kiveréséig. Szerk.: K. Balog János. In: Évszázadokon át I. Szekszárd, 1976, p. 99– 198. Vas Előd: Szekszárd az apátság alapításától a török kiveréséig (1061– 1686.). Szekszárd város történeti monográfiája I. köt. Szerk.: K. Balog János. Szekszárd, é.n. p. 39–62. A Janya várát ábrázoló metszetről: Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai. Szerk.: Vadas Ferenc. In: WMMM évkönyve XII. köt. Szekszárd, 1984, p. 123–155.
Jegenicza főbíró otthonra lelt népe. Levéltári forrás: TMÖL összeírások. A rác problémáról: Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686–1703. Szerk.: K. Balog János. In: TTT. V. köt. Szekszárd, 1974, 5–99. p. Holub József: Szekszárd a törökök kiűzése utáni első évtizedekben. Szekszárd, 1936. Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye 1710–1720. Szerk.: K. Balog János. In: TTT. X. köt. Szekszárd, 1983, p. 33–125. Szita László: A szerbek visszavándorlása Baranya megyébe a Szatmári béke utáni években. In: Baranyai Helytörténetírás. Pécs, 1978. A szekszárdi apátság birtokviszonyairól: Csizmadia Andor: A szekszárdi prediálisok és utódaik a feudális korban. Szerk.: Puskás Attila. In: TTT. III. köt. Szekszárd, 1972, p. 5–39. Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története. Budapest, 1879. Szilágyi Mihály: Szekszárd a kései feudalizmus korában (1686–1847.). Szerk.: K. Balog János. In: Szekszárd város történeti monográfiája I. köt. Szekszárd, é.n. p. 95–160. A Rákóczi-szabadságharc Tolna megyei eseményeiről: Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban (1703–1711.). Szerk.: Puskás Attila. In: TTT. II. köt. Szekszárd, 1969, p. 87–155.
Magyar és tót honfoglalók. Levéltári források: TMÖL összeírások; Tolna Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai 1654–1848; Szekszárdi Közalapítványi Uradalom iratai 1724–1938; Tolna Vármegye Törvényszékének iratai, 1701–1849. Az agárdi római katolikus plébánia Historia domusa; BML. A szekszárdi fiskális iratai. Felhasznált irodalom: Felhő Ibolya: Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon, Budapest, 1970, p. 248–257. Wellmann Imre: A gazdasági élet. Mezőgazdaság. Szerk.: Ember Győző. In: Magyarország története. Budapest, 1989, p. 507–627. Wellmann Imre: Magyarország gazdasága a 17–18. század fordulóján. Szerk.: Ember Győző, Heckenast Imre. In: Magyarország története. Budapest, 1989, p. 99–112.
Másfél száz év békességben. Az előző fejezetben felsorolt levéltári forrásokon kívül: TMÖL Tolna vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye, 1827–1896. Felhasznált irodalom: Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787). Budapest, 1960, p. 188– 189. Cserna Anna, Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Szekszárd, 1986. Csizmadia Andor: A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. Gaál Attila, Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesthy Frigyes helynévtárában. Szerk.: Mészáros Gyula. In: BBÁM Évkönyve II–III. köt. Szekszárd, (1971–1972) p. 271–330. Kisasszondy Éva: A reformkor. Tolna megye a hazáért és a haladásért. In: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve I. köt. Szekszárd, 1976, p. 325–331. Szabadi Mihály: Miért szomorú a menyasszony? In: Tolna megyei Kalendárium. Szekszárd, 1994, p. 43–44. Vályi András: Magyarországnak leírása
I. köt. Buda, 1796.
A szentagárdiak. Levéltári források: TMÖL Szekszárdi Közalapítványi Uradalom iratai 1724–1938, Tolna Megyei Cs. Kir. Megyehatóság iratai 1850–1860. Tolna vármegye alispánjának iratai. Időszaki jelentések. Az iskolaügyről: Hajdu Lajos: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770–1790). Szerk.: K. Balog János. In: TTT. IX. köt. Szekszárd, 1979, p. 105–224. Kosáry Domokos: A művelődés késő barokk változatai. Szerk.: Ember Győző, Heckenast Gusztáv. In: Magyarország története, 1686–1790. Budapest, 1989, p. 763–803.
Perczel nemzetőre, Kossuth katonája. Felhasznált irodalom: Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. Szerk.: Puskás Attila. In: TTT. Szekszárd, 1968, p. 85–135. Kisasszondy Éva: A polgári forradalom és szabadságharc kora. Tolna megye 1848–1849-ben. Szerk.: K. Balog János. In: Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve I. köt. Szekszárd, 1978, p. 431–440. Tolna megye 1848–1849-ben. Forrásgyűjtemény. Szerk.: Dobos Gyula. Szekszárd, 1998.
Jobbágyföldből parasztbirtok. Levéltári források: TMÖL Szekszárdi Földmérési Igazgatóság iratai, 1818–1943., Tolna Vármegyei Cs. Kir. Úrbéri Törvényszék iratai, 1700–1928. Felhasznált irodalom: Benda Gyula: Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez, 1767–1867. Budapest, 1973. A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája. Az összeírás főbb eredményei községenként I. köt. Budapest, 1897.
A Magyar Szent Korona Országainak állatlétszáma 1911-ik évi állapot szerint. Budapest, 1913. Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtemény, 1870– 1970. Községsoros adatok. Budapest, 1970. Vörös Antal: A magyar mezőgazdaság a kapitalista átalakulás útján, 1849–1890. In: A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században. Budapest, 1976.
A csendes változások évtizedei. Levéltári források: TMÖL Tolna Vármegye Árvaszékének iratai, 1876–1944. Tolna vármegye felekezeti anyakönyvi másodpéldányainak levéltári gyűjteménye, 1827–1896. Sióagárd nagyközség képviselőt-testületi jegyzőkönyvei, 1891–1950. Statisztikai gyűjtemények: A népmozgalom főbb adatai községenként, 1828–1900. III. köt. Budapest, 1974. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész. A népesség általános leírása községenként, Budapest 1902. A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai. Budapest, 1912.
A mindennapok polgárosodása. Az előző fejezetben felsorolt levéltári források és statisztikai gyűjtemények. Iskolaügyre vonatkozóan: Kolossa Tibor: A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása, 1867– 1875. Szerk.: Katus László. In: Magyarország története, 1848–1890. Budapest, 1979.
A közigazgatás terhei és áldásai. Levéltári források: TMÖL Sióagárd község képviselő-testületi jegyzőkönyvei, 1891–1950. Csizmadia Andor:
A magyar közigazgatás fejlődése a XVIII. századtól a tanácsrendszer létrejöttéig. Budapest, 1976. Csizmadia Andor, Kovács Kálmán, Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest, 1978.
Háború és forradalmak. Levéltári források: lásd előző fejezet.
A törékeny béke évei. Levéltári források: lásd előző fejezet. Statisztikai adatgyűjtemények: Az 1920. évi népszámlálás. Első rész. A népesség főbb demográfiai adatai. Budapest, 1923. Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. Törvényhatóságok és községek (városok) szerint. Budapest, 1936. Az 1941. évi népszámlálás. Demográfiai adatok községek szerint. Budapest, 1976. Felhasznált irodalom: Berend T. Iván, Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848–1944. Budapest, 1975. V. Kápolnás Mária: A tejfeldolgozás története, 1882–1996. Szekszárd, 1998. Pór Edit: A magyarországi egyesületek címtára. Budapest, 1988.
Új utakon. Levéltári forrás: Az agárdi római katolikus plébánia Historia domusa. Statisztikai adatgyűjtemények: 1980. évi népszámlálás Tolna megyei adatai. Budapest 1981, 1990. évi népszámlálás Tolna megyei adatai. Budapest, 1992. Felhasznált irodalom: Kárpáti Andrásné: Sióagárd község újjáépítésének kezdetei a II. világháború után (kézirat).
Tulipános, péntő, csipkés frizura. Felhasznált irodalom: Ódor Ilona, Gungl Anna: Sióagárdi és a hozzá tartozó gazdasági épületek építészeti felmérése. WMMM Néprajzi Adattára. A viselettörténet mindeddig kevéssé feldolgozott, a témáról megjelent irodalom – a viselet ismertségéhez mérten – rendkívül szerény. Magyar Néprajzi Lexikon, Budapest, 1981. Ódor János: Sióagárdi női viselet rövid története. Szerk.: Szilágyi Miklós. In: BBÁM Évkönyve VII–VIII. köt. Szekszárd, 1979. p. 253–258.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi