Források

Full text search

Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések:
ZML = Zala megyei Levéltár, Zalaegerszeg
OLT = Magyar Országos Levéltár, Budapest
Bátorfi = Adatok Zalamegye történetéhez, szerk.: Bátorfi Lajos, Nagykanizsa, 1876.
Bencze = Bencze Géza: Zala megye közúti közlekedése a XVIII-XIX. század fordulóján. In: Zalai Gyűjtemény 16. (1981.), p. 63-76.
Dorf Söjtör = Dorf Söjtör sammt Puszten Csurgó, Fűzvölgy, Szénásvölgy und Urbonák ... 1860., Wilhelm Werich, Ladislaus Lewicki. A térképet a Söjtöri Polgármesteri Hivatal irattára őrzi.
Eötvös = Eötvös Károly: Deák Ferencz és családja, Révai, Budapest, (1905.)
Földrajzi nevek = Zala megye földrajzi nevei. Közzétette Markó Imre Lehel, Ördög Ferenc, Kerecsényi Edit, Zalaegerszeg, 1964.
Füssy = Füssy Tamás: A zalavári apátság története, Budapest, 1902. (A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története, VII. kötet)
Gönczi = Gönczi Ferenc: Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése, Kaposvár, 1914.
Holub = Holub József: Zala megye története a középkorban, I. kötet, Pécs, 1929.
Holub-falvak = A falvakról szóló II. kéziratos kötet vonatkozó része (ZML)
Kempelen = Kempelen Béla: Magyar nemesi családok I-XI. kötet, Grill, Budapest, 1911.
Nagy Iván = Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal, (I-XII. kötet), Ráth Mór, Pest, 1857-1868.
Nemes = Söjtör nemes családjainak összeírásai az 1786., az 1827. és az 1847. évből (ZML)
Ördög = Ördög Ferenc: Zala megye népesség-összeírásai és egyházi látogatási jegyzőkönyvei (1745-1771), I-IV. kötet, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1992.
Söjtör = A Zala megyei helytörténeti lexikon gyűjtési anyaga, kézirat (ZML)
Pais = Pais László: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza, Magyarságtudományi Intézet, Budapest, 1942.
Szőke-Vándor = Szőke Béla Miklós–Vándor László: Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1987.
Útleírás = Az ország utak tabellaris leírása (Közzéteszi Bencze Géza). In: Zalai Gyűjtemény 23. (1986.), p. 49-178.
Vízi leírás = Tekéntetes Nemes Zala Vármegyének Vízi Leírása (Közzéteszi Bencze Géza). In: Zalai Gyűjtemény 23. (1986.), p. 7-48.
Zalahátság peremén. A falu természeti környezetéről, gazdaságföldrajzi adottságairól a Magyarország megyéi – Zala című kötetben (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1987.) találhatóak az általunk felhasznált alapadatok. Ld. még Gönczi. A falu környékének vízrajzáról, úthálózatáról ld. Bencze, Útleírás, Vízi leírás, Pais. Az első és második katonai felmérés térképszelvényei (1782 és 1855) pontosan megmutatják a betelepülés képleteit s környezetét.
A Gyepűelve új őrhelye. A Deáksűrűben feltárt Árpád-kori temetőről részletesen beszámolnak a kutatást végző régészek: Szőke–Vándor. A határban végzett ásatásokról – Horváth László András szívességéből – a Göcseji Múzeum adattárának kartonjait felhasználva tájékozódtunk.
Sehtur, Sehtyr, Seyther, Süttör. A gyepűvidék korai településtörténetéről, Mosaburgról és Zalavárról számos forrásmunka áll rendelkezésre. Így Makk Ferenc: Magyarország a 12. században. Magyar História, Gondolat, Budapest, 1986., Korai magyar történeti lexikon (9-14. század), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994., továbbá Holub, Szőke–Vándor. A Szent Adorján-kultuszról ld. még Füssy, valamint Tóth Endre: Szent Adorján és Zalavár. Századok, 1999, 133. évf. 1. sz., klny. A falu nevének etimológiájáról ld. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988., Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1993., Fehértói Katalin: Árpád-kori kis személynévtár, Bp., 1983., Akadémiai Kiadó.
Honfoglaló Hoholtok. A Hahót-Buzád családról ld. Holub, Holub-falvak, Nagy Iván, Kempelen, Söjtör és Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1900. Az ősfalu státusának (magvaszakadt várszolgáké) változásáról: Zala vármegye története. Oklevéltár 1364-1498. Szerk.: Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula. Kiadja Zala vármegye közönsége, Budapest, 1890.
Ősbirtokos nemzetségek. Az előző fejezetben érintett és a főrangú és nemesi családokat taglaló forrásokon kívül (kiegészítve a Magyar Nemzetiségi Zsebkönyv – Nemesi családok I-II. leszármazási táblázataival, illetve a nemes családok összeírásaival – Nemes ), az itt összerendezett adatok forrása legtöbb esteben publikálatlan. Részben családi, részben az egyes családokra vonatkozó levéltári iratok, iratcsomók. Így a Séllyei család leszármazási táblája (kiegészítések: Patay család, Bedekovics család, Csertán család), Kézirat, a család tulajdonában. A Séllyei család levéltára (ZML), Hertelendy László: A hertelendi és vindornyalaki Hertelendy család, Csákány, 1936. Kézirat, magántulajdonban. A következtetések, kapcsolatok leírásánál felhasználtuk a határperek (ZML) adatait is.
Egy új földesúr meg a régiek. Ld. az előző fejezet családtörténeti forrásait, továbbá: a zalabéri Horváth család levéltára (MOL), a tolnai Festetics család genealógiája, kézirat, a család tulajdonában, Sümeghy József leszármazottainak genealógiája, kézirat, a család tulajdonában, a Farkas család iratai (ZML), a boldogfai Farkas család genealógiája – kézirat, a család tulajdonában.
Történelmi határrajz. Az előző két fejezetnél megjelölt forrásokon túl a határrészek azonosításához a Dorf Söjtör térképsorozat lapjait és a Földrajzi nevek adatait, illetve az ez utóbbihoz készült eredeti felvétel kéziratát (ZML) használtuk fel.
Dűlőnevek üzenete. Söjtör mai közigazgatási térképe, Dorf Söjtör, az 1842-ben felvett úrbéri rendezés – a tagosítás – térképe (Deák Ferenc Emlékmúzeum, Söjtör, letét a ZML-ból), a határperek iratai (ZML), Földrajzi nevek, a faluban élő hagyományból merítő személyes visszaemlékezések és azonosítások képezik a fejezet következtetéseinek forrását.
Falu a Válicka-völgyben. A monostorról Vándor László: A ferencesek középkori építészeti emlékei Zala megyében. In: Zalai Gyűjtemény 25. (1986.) p. 49-76. A birtokviszonyokról: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén, I-II. kötet, szerk.: Maksay Ferenc, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991. Hásságyi Imre „bűnbeeséséről” : Füssy. Határperek (ZML). Úrbéri összeírások (MOL).
„A török Söjtörig jött fel.” A legtöbb adatunk erről a másfél száz esztendőről a Zala megyei helytörténeti lexikon gyűjtési anyagából származik (Söjtör – ZML). Felhasználtuk a Gönczi és a Gönczi-népköltészet, továbbá az élő hagyomány idevágó meséit, legendáit, továbbá az úrbéri összeírások (MOL) információit és Bátorfi forrásközlését.
A gyarapodás hőskora. Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787)., Szerk.: Dányi Dezső és Dávid Zoltán. Budapest, 1960., Dicalis összeírás 1750., 1770. (ZML), Ördög i. m. Polgári perek iratai (ZML). Büntetőperek jegyzőkönyvei (ZML).
Életképek, halálképek. Kerecsényi Edit: Az erdő szerepe a zalai parasztság XVIII-XIX. századi gazdálkodásában. In: Zalai Gyűjtemény 27. (1987.) p. 295-304., határperek iratai (ZML), Pais, Büntetőperek iratai (ZML).
A gazdák foglalása. Hagyatéki leltárak (ZML). A birtok- és jövedelemviszonyokra vonatkozó következtetések a Söjtör Dorf térképi adatai, illetve az ehhez tartozó birtokfelvételi jegyzőkönyv (Söjtör Községháza tulajdonában), továbbá az 1848. évet megelőző dicalis összeírások (ZML) adatai alapján születtek. Az idézett hagyatéki leltár forrása : ZML örökösödési iratai.
A község magát igazgatja. Elkésett békeidők. A jobbágyfelszabadítástól, az úrbéri rendezéstől napjainkig terjedő időszakot átfogó két fejezethez bőven állnak rendelkezésre források. A XIX. század utolsó harmadától a község képviselő-testületének eleinte hiányos, az 1880-as évektől rendszeres jegyzőkönyvei (Söjtör község képviselő-testületének jegyzőkönyvei, 1869-1949., ZML). Különösen a XX. század első harmadától olyan megyei történeti kézikönyvek, amelyeknek históriai adatai ugyan fenntartásokkal, de kortárs információi hitelesnek fogadhatóak el. (Zalamegyei Almanach 1910, 1911, 1912., szerk.: Czobor Mátyás, Zalaegerszeg., Dunántúli megyék – Zala vármegye. 1939., Zalavármegye ismertetője, szerk.: Bodry László, Madarász Gyula, Zsadányi Oszkár, Székely és tsa, Sopron, 1935.) Kitűnő, tárgyszerű összefoglaló a megyei közigazgatási statisztikai felvétel kitöltött söjtöri kérdőíve az 1927. évből (ZML). A falu életének eseményeiről, a községgel kapcsolatos igazgatási és hivatalos eljárásokról rendszeresen beszámol a Zalavármegyei Hírlap (1899-1900.), a Zalavármegyei Hivatalos Lap (1905-1916.), a Zalamegyei Újság (1923-1941.) és a Zalai Hírlap (1936-1939.).
Útkeresés szűk mezsgyék közt. Néhány kézirat született a legutóbbi évtizedekben, ezek adatai elsősorban az 1945 utáni időszakra vonatkoztatva hasznosíthatók (Söjtör története 1945-1970. Kézirat., Klujber László: Söjtör története 1945-1995. Kézirat., Czukker Szilvia: Mi volt (lesz) veled Söjtör? Kézirat. 1966., Nényei László visszaemlékezése. Kézirat.). A földosztásról: Béli József: Az 1945-ös földreform végrehajtása Zala megyében. Zalai gyűjtemény 4. (1977). A fejezetek – és a falu iskolaügyével, kulturális életével kapcsolatos ezután következő tematikus könyvrészek – megírásához fölhasználtuk a Zala megyei lapokban (ld. A község magát igazgatja c. fejezetnél) publikált híreket, tudósításokat is. Továbbá azokat a személyes visszaemlékezéseket, adatgyűjtések anyagait, amelyekből bőven állt rendelkezésünkre a söjtöriek készséges segítsége jóvoltából. Külön köszönet illeti Ruttai Györgynét, Horváth Katalint, Hegedűsné Bakos Mariettát, Sághegyi Gellértet, Buza Sándort, Nényei Lászlót, akik részt vállaltak a söjtöri családok emlékanyagának összegyűjtésében is.
Göcsej legnépesebb települése. A falu demográfiai helyzetére, népességének összetételére vonatkozó statisztikai jellegű következtetéseinket a már korábban említett összeírásokra, adatsorokra alapoztuk. Ezek sorában újra megemlítjük a megyei helytörténeti lexikon gyűjtési anyagát (Söjtör, ZML). A nemesek életvitelével, helyzetével kapcsolatos – az analógia alapján értelmezendő – kitűnő összefoglalást ad Takács J. Vince: A zalatárnoki Szent Anna Plébánia és községei története című helytörténeti monográfiája (Faluvédő- és Közművelődési Egyesület, Zalatárnok, 1997.)
A kastélylakók. Festetics Mária kéziratos naplója 1871-1911, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár. Bőven ír a söjtöri Festeticsekről Eötvös is idézett munkájában. A söjtöri ág tagjairól ld. Festetics levéltár (MOL).
A söjtöri honvédekről: A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849., szerk.: Molnár András, Zalai Gyűjtemény 33. (1992).
Deák és családja. Söjtör meg a Haza Bölcse. Hatalmas – és ellentmondásos – Deák biográfiai irodalma. Csak a különböző publikált közlemények összevetéséből és kritikai elemzéséből összegezhető a hiteles kép söjtöri birtokairól, kapcsolatairól, életútjának helyi összefüggéseiről. A gazdag irodalomnak söjtöri birtokairól értékes összefoglalója Molnár András: Deák Ferenc birtokai. In: Zalai gyüjtemény 34. (1993.) p. 41-76., illetve a függelékben közreadott irat: T. Deák Ferenc árváinak söjtöri conscriptioja – Farkas János hivatali iratai (ZML). Söjtöri tartózkodásának és kapcsolatainak adatai a legbővebben a következő munkákban olvashatók: Eötvös, i. m., „A Tekintetes megye közönségének alázatos szolgája...” – Dokumentumok Deák Ferenc életéből, írta és szerkesztette Kiss Gábor és Molnár András, Zalaegerszeg, 1988., Körmöczi Katalin: „...A mi megmarad, fordítsa jó czélokra” – Deák Ferenc hagyatéka, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1992., Egry Irén: Deák Ferencz, Singer és Wolfner, Budapest, 1941., Ferenczi Zoltán: Deák élete I-III. kötet. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1904., Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák Ferenc politikai és magánéletéről. Budapest, Pallas, 1926. Tanulmányok Deák Ferencről. Zalai Gyűjtemény 5. (1976).
Beköltözők. Söjtör zsidó népességéről a különböző összeírások tájékoztatnak – amelyekre a korábbi fejezetek forrásainál utaltunk. Az 1883. évi zavargásokról ld. Foki Ibolya: Az 1883-as zsidóellenes zavargások Zala megyében. In: Zalai Gyűjtemény 25. (1986.). p. 217-243. A rögtönítélő bírósági tárgyalásokról a Zalamegye 1883. 35-38. száma közöl részletes beszámolókat.
Göcsej szélén kapaszkodva. Az elvesztegetett örökség. Göcsej – és ezen belül Söjtör – szellemi és tárgyi néprajzáról Gönczi i. m. közöl adatokat. Általában azok az elemei is vonatkoztathatóak a falura, amelyeket nem jelöl meg söjtöri forrással. Szövegeket is közöl, részben itt, részben: Gönczi Ferenc: Göcsej népköltészete, Zalai Táj- és Népkutató Munkaközösség, Zalaegerszeg, 1948. Az épített világról, védett, műemlék épületekről a következő munkákban találhatóak adatok: Lackner László: Barangolás Zalában, Zala megyei Idegenforgalmi Hivatal, Zalaegerszeg, Németh József: Zala megye műemlékei. Zalaegerszeg, 1979., Tóth János: Göcsej népi építészete, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965., Bíró Friderika: Göcsej, Gondolat, Budapest, 1988.
Adorjántól Jakabig. Prátsovits (Prácsovics) Mihályról: A szombathelyi egyházmegye története. III. kötet. Történelmi névtár. Összeállította Gófin Gyula. Szombathely, 1935. A templom- és egyháztörténet korábban megjelölt forrásai mellett ennek a fejezetnek a megírásához az egyházközség anyakönyveit, Dormán Kálmán gépiratát (A söjtöri plébánia rövid története) és Ördög i. m. használtuk fel.
Iskolaépítők, kultúrateremtők. Söjtör iskolatörténetének forrásai: Kotnyek István: Alsófokú oktatás Zala megyében 1918-ig. Zalai Gyűjtemény 9. (1978.), Sabján Istvánné: A söjtöri iskola története. Kézirat. 1995. Halász Imre: A megye katolikus népiskoláinak és tanítóinak helyzete a Bach-korszak első éveiben. In: Zalai Gyűjtemény 16. (1981.), p. 105-122. A közösségi aktivitás tárgykörének feldolgozásában felhasználtuk a képviselő-testület jegyzőkönyveit, az Iparoskör fennmaradt iratanyagát (ZML), és Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között c. tanulmányát. In: Zalai Gyűjtemény 28. (1988.) p. 191-207.
Az emlékezet jelei. Sétánk térképinformációk és visszaemlékezések adataira épül.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi