Amit a természet adott

Full text search

Amit a természet adott
A község neve a legutóbbi évszázadokban összeforrott a Somssich család nevével, közelmúltja a nevezetes sárdi ménessel. A belső-somogyi falu a Saárdi előnevet viselő nemesi család fiainak köszönheti, hogy „felkerült az ország térképére”, hogy számon tartja a közemlékezet. A történeti múlt fontos eseményeinek és folyamatainak bemutatása során bőségesen szólunk arról, hogy a tehetős földbirtokos család milyen szerepet töltött be Somogysárd életében, hogyan járult hozzá a település fejlődéséhez.
A község Belső-Somogy középső részén helyezkedik el, Kaposvártól kissé északnyugatra, a várostól mintegy húsz kilométer távolságban. A viszonylag nagy kiterjedésű határral rendelkező település északon Somogyfajsz és Pusztakovácsi, keleten Mezőcsokonya, dél-délkeleten Kaposfő és Kiskorpád községgel határos. A helység nyugati és délnyugati szomszédja Újvárfalva község és Nagybajom kisváros. Somogysárd északi határában fekszik Sörnyepuszta, amelyet az 1870-es években csatoltak a községhez. Az egykori Sörnye része volt a ma már nem létező Szövécspuszta is, amely 1945 után néptelenedett el.
A terület mai felszíni formái a pleisztocén és a holocén idején, tehát az elmúlt egy-két millió évben bontakoztak ki. A folyók által kialakított hordalékkúpot az északias, északnyugati irányú szelek megbarázdálták, s lapályokat, lyukakat mélyítettek felszínén. A helység a somogyi dombság peremén található, határának északi részén inkább lankás a tájkép, míg a déli területe lapályos sík vidék.
A Csököly községtől Somogysárdig húzódó lankás vidék része annak a földrajzi egységnek, amely elválasztja egymástól a Balaton, a Kapos és a Dráva vízgyűjtőjét. Ez a körülmény, valamint a szél vájta észak–déli irányú völgyek, mélyedések adják a magyarázatát annak, hogy a terület nagy része lefolyástalan, magas a talajvízszint. Az egykor erdős tájat a völgyekben húzódó kisebb lápok és mocsaras, berkes rétek tagolták: ezek helyén halastavakat hoztak létre a legutóbbi évszázadban. A lefolyástalan határból egyetlenegy, a középkorban Szudasnak nevezett, ma névtelen patak vize jut el a Koroknai-vízfolyáson keresztül a balatoni vízgyűjtő területre.
A helység lankás felszínét három kisebb, észak–déli irányú völgy tagolja, ezek egyike Újmajornál, a másik a falu központjában, a harmadik pedig a nyugati határa mentén húzódik. Somogysárd átlagos tengerszint feletti magassága 160–170 méter, a déli terület ennél kissé magasabb fekvésű. A község legmagasabb pontja az úgynevezett Kettes-sűrű, a mai tsz-majortól délre eső terület.
A kistájon uralkodó az észak–északnyugati szélirány, az évi csapadék átlagos mennyisége 750 milliméter. Az egykor erdőkkel borított terület uralkodó talajfajtája a kötött, homokos barna erdei talaj, a határ egyes részein az agyagos barna erdei talaj képez foltokat. A lapályos helyeken a széllyukakban a réti, lápos talaj is előfordul. Az eredeti, természetes növénytakaró tipikus faféleségei a cser és a homoki tölgy, a bükk és a gyertyán voltak. A határ mélyebb részein, a vizes réteken és berkekben gyakori a fűz és az éger.
A község eredeti természeti viszonyaira utaló földrajzi név szinte egyáltalán nem maradt fenn a hagyományban. A helynevek sokkal inkább tükrözik a terület használatának, az egykori gazdálkodás jellegének emlékeit. A lankás, könnyen megművelhető sík vidék, összességében tekintve, alkalmas volt az emberi megtelepedésre, ugyanakkor tény, hogy a hely nem rendelkezik olyan, különlegesen kedvező természeti adottságokkal, hogy az átlagosnál vonzóbb lehetett volna a megélhetést, boldogulást kereső emberek számára.
Eddig nem végeztek a község területén régészeti feltárást, ezért arról, hogy laktak-e itt az ókorban, illetőleg a magyarok honfoglalása előtt, nem rendelkezünk adatokkal. Sajnos, a múzeumi adattárban is csak az Árpád-kori település nyomaira utaló töredékes információk találhatók. A középkori oklevelek és a község területén évszázadokon át fennmaradt helynevek nyújtanak csak némi fogódzót Somogysárd korai története néhány epizódjának felvillantására.
A falu neve Sard, Saard, Sárd formában fordul elő a legrégebbi okmányokban. A névtan tudománya szerint a helynevek egyik típusát az olyan elnevezések képezik, amelyek a lakott hely valamilyen jellegzetes, az ember megtelepedését és mindennapi életét meghatározó tulajdonságát fejezik ki. Községünk neve a hely sáros, ragadós, agyagos talajára utal, ennek a természetföldrajzi okairól már szót ejtettünk. A sár köznév és a -d képző együtt fejezi ki a helységnek és környékének ezt a jellegzetes vonását.

Somogysárd téli látképe

Téli tájkép nádas tavacskával

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi