Ártéri kincsestár

Full text search

Ártéri kincsestár
A Tisza magyarországi szakaszának középső részén, a folyó egyik jobb oldali holtágának partján fekszik Tiszaalpár. A falu életében kiemelkedő jelentőségű folyó élő ága a XIX. századi szabályozások következtében került Alpártól négy kilométer távolságra. A falu határának jelentős részét a Tisza ártere képezi. E területen található a XVIII–XIX. századi forrásokban Tisza-rétként emlegetett Alpári-rét, amely egyedülálló módon bővelkedik természeti kincsekben.
A Duna–Tisza közi homokhátság Alpárnál löszös magaspartban végződő területe és a Tisza közötti vidéken elhúzódó rét a Kiskunsági Nemzeti Park része. A falu északkeleti felén található templomdomb kiszögellő magaslatáról letekintve felejthetetlen látványban lehet részünk a vízpartot övező galériaerdő különleges fái, a különféle színekben pompázó vízivirágok és az időszakosan víz járta tavak láttán. A tölgy, kőris és szil fajok alkotta keményfa ligeterdők mellett leginkább a vízparti fűzfa- és nyárfaerdők a jellemzőek. A tájat a nedvesebb égerláperdők, kaszálók és nagy kiterjedésű nádas mocsarak teszik változatossá.
A Sulymos-tó a nevében szereplő ritka növény élőhelye. A vízfelszínt fehér tündérrózsák és sárga virágú tavirózsák, a partot rózsaszínű virágú békaliliomok színesítik. A víz járta kaszálókon májusban virít a mocsári kosbor. A Tisza alpári holtága nyújt élőhelyet a nagyon ritka tündérfátyolnak is.
Az ártér számos különleges madárfaj otthona. Fekete harkályok, nagy tarka harkályok, vörösbegyek, széncinegék, kék cinegék, szürke és zöld küllők, gémek, kanalas gémek, nagy és kis kócsagok és bölömbikák egyaránt megtalálhatók a vidéken.
Tiszaalpár nagyközség 1973-ban jött létre Alpár és Tiszaújfalu egyesítésével. Történetének monográfusa így abban a nehéz helyzetben van, hogy egyszerre két falu történetét kell feldolgoznia. Két olyan faluét, amelyek élete földrajzi fekvésükből adódóan és egyházi igazgatási szempontból nagymértékben összefonódott ugyan, de történetileg meglehetősen eltérő utakat jártak be.
Tiszaalpár földrajzi és néprajzi tájak találkozásánál, történelmi vármegyék hajdani határvonala mentén fekszik. Alpár a középkorban Csongrád és Külső-Szolnok, XVIII. századi újranépesedésétől kezdve pedig Pest vármegyéhez tartozott. Újfalu a késő középkorban Csongrád, majd 1754-től Pest vármegyébe sorolódott. A két falu 1950 óta Bács-Kiskun megye települése.
Alpár táji kapcsolatait mindenekelőtt azok a mezővárosok határozták meg, amelyek a térképre tekintve jól láthatóan mintegy körbeveszik a falut. Az alpáriakat és az újfalusiakat társadalmi és gazdasági kötődéseik révén szálak ezrei kapcsolták Kecskeméthez, Félegyházához, Csongrádhoz, Szenteshez és Nagykőröshöz. A hajdani mezővárosok mellett a falu jelentős kapcsolatokat alakított ki a Tisza parti falvak, elsősorban Kécske és a folyó túlpartján fekvő Csépa katolikus népével.
A település külső kapcsolatrendszerének fejlődésében kiemelkedő szerepe volt annak a körülménynek, hogy Alpár fontos kereskedelmi és közlekedési útvonal közelében feküdt. A falun keresztülhaladó Kiskunfélegyháza–Csongrád–Szolnok útvonal egyben a Szeged–Pest országos királyi sóút egyik szakaszát jelentette. Fontos kereskedelmi útvonalnak számított a Tisza, amelynek alpári partján kikötőhelyek működtek. A község a XIX. század végén a Félegyháza–Szolnok vasútvonal kiépülésével a vasúthálózatba is bekapcsolódott.

Tiszaalpár és környéke a Tisza szabályozása előtt, XVIII–XIX. századi térképek alapján

Az alpári Holt-tisza partja

Tisza-parti piknik az 1920-as években

Libapásztorlány a Tiszánál

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi