Források

Full text search

Források
Az annotált forrásjegyzékben használt rövidítések
PML = Pest Megyei Levéltár
PML v. o. = Pest Megyei Levéltár váci osztálya
PPS vm = Pest-Pilis-Solt vármegye
PPSK vm = Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
 
Bakács = Bakács István: Iratok Pest megye történetéhez.
(Oklevélregeszták) 1002–1437. Budapest, 1982.
Bártfai = Bártfai Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei
1599-ig. Budapest, 1938.
Borovszky = Borovszky Samu (szerk.): Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I–II. Budapest, 1910.
Dercsényi = Dercsényi Dezső (szerk.): Magyarország műemléki topográfiája, V. kötet, Pest megye műemlékei. Budapest, 1958.
Galgóczy = Galgóczy Károly: Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye monographiája I–III. Budapest, 1876–1877.
Galántai = Galántai Miklós: A vácrátóti botanikus kert története, tevékenysége, tudományos és gyakorlati jelentősége. (Doktori értekezés, 1983.)
Régészeti topográfia = Magyarország régészeti topográfiája 9. kötet. Pest megye régészeti topográfiája XIII/2. Szobi és Váci járás. Budapest, 1993.
Pest megye múltjából = Keleti Ferenc–Lakatos Ernő–Makkai László: Pest megye múltjából. I. Tanulmányok. Budapest, 1965.
 
Ahol a Rákos nevet kap. A falu természeti környezetéről Kósa Géza: A Botanikus Kert földrajzi helyzete, környezeti tényezői (In: Kósa Géza– Galántai Miklós–Kereszty Zoltán: MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete – Botanikus Kert. Vácrátót, 1999.) Továbbá Galgóczy II. kötet. A kistérségi adatok Csatári Bálint: A magyarországi kistérségek néhány jellegzetessége (Kecskemét, 1996), valamint Pest megye 1997. évi statisztikai évkönyvében található adatok felhasználásával készült. A történeti részben Borovszky feldolgozását vettük alapul.
Ratold lovag birtokhoz jut. Pest megye régészeti topográfiája tartalmaz a tárgykörben részletes és tudományosan feldolgozott adatokat. A Rátót nemzetségre és címereikre vonatkozóan felhasználtuk: Csergheö Géza: A hársfalevél a Ratold nembeliek czímerében (Turul, IV. évf.) és Csoma József: Magyar nemzetségi czímerek (Budapest, 1904) című tanulmányát. A Képes Krónikát a Magyar Helikon jelentette meg 1964-ben. Adatokat tartalmaznak még a Bakács, illetve Bártfai által összeállított regesztakötetek, valamint Györffy György: Az Árpád-kori magyarság történeti földrajza (IV. kötet) és Varga Lajos: A váci egyházmegye történeti földrajza. Tar Lőrincre vonatkozó adatok Cseke László: Dunakanyar című kiadványában található.A középkorra vonatkozóan, mint eddig csaknem minden fejezetben, alapműként használtuk Bártfait és Bakácsot. Továbbá Makkai László: Pest megye története című tanulmányát. (In: Dercsényi.) A középkori település nyomait a régészeti topográfia tartalmazza, míg a templomra vonatkozó adatokat Tari Edit: Pest megye középkori templomai. (Studia Comitatensia 27. Szentendre 2000) című feldolgozásból vettük. A tatárpusztításra l. Borovszky I. kötet.
Hadak járnak a határban. A legalapvetőbb források a XVI–XVII. századi összeírások: Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi összeírása. Budapest, 1977. Ugyancsak Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Budapest, 1985.; valamint Szakály Ferenc: Pest-Pilis-Solt megyei XVI–XVII. századi dica- és dézsmajegyzékek (főleg a XVII. századból vannak adatok). Egész Pest megyére alapvető feldolgozás Kosáry Domokos: Pest megye a kuruckorban. (In: Pest megye múltjából.) Számos adat található még a fentieken kívül a Pest Megyei Levéltár regesztasorozatában, mint Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái, igazságszolgáltatási iratok I. 1589– 1660 (Budapest, 1998); II. 1661–1720; valamint: Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638–1711, I–IV. kötet (1983–1986). Továbbá: Lancz Kálmán: Dvornikovits Mihály püspöksége (In: Váci egyházmegye múltjából II., Vác, 1949.)
Másfélszáz év hosszú fuvar. Galántai Miklós: A vácrátóti botanikus kert története (Dunakanyar, 1985. 1–2. szám), továbbá a Pest Megyei Levéltár fentebb említett regesztasorozatából: Borosy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1712–1740 (új sorozat I–VII. kötet.). Az I-III. kötet szerzőtársa Szabó Attila, a III–IV. köteté Kisfaludy Katalin. Alapvető forrásunkat képezték a XVIII–XIX. századi különböző összeírások, melyek a PML-ben találhatók. PML v.o. őrzi PPS vármegyei Úrbéri Törvényszék és Pest-Solt vármegyei Úrbéri Törvényszék egyesített iratai között Vácrátót úrbéri perének iratait. Az 1770-ben felvett urbárium PPS vm Nemesi Közgyűlésének úrbéri iratai között található. Az úrbérrendezésre vonatkozóan Wellmann Imre: Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés; valamint Spira György: Parasztsors Pest megyében a jobbágy-felszabadító forradalom küszöbén című feldolgozásaik, melyek a Pest megye múltjából tanulmánykötetben találhatók. Ugyanitt olvasható Petróczi Sándor: Pest megye újjátelepülése 1711–1760 című tanulmánya is. Az újjátelepülésre a legtöbb adatot a Pest Megyei Levéltár már említett regesztasorozatában találtuk. A gazdaságra és a gazdálkodási viszonyokra Horváth Sándor (szerk.) Pestvármegye 1789. évi kataszteri felmérése (Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1901) és Galgóczy megyemonográfiájában található adatokat használtuk. A községi igazgatáshoz, pecsétekhez Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381–1876 (Budapest, 1982) című munkáját használtuk. A nemzetőrök állítása körüli problémát a PML-ben őrzött megyei közgyűlési jegyzőkönyv tartalmazza. A honvédek névsora szintén a PML-ben IV. 106-b jelzet alatt lévő Haynau-féle iratok között van. A harci cselekményekre forrás: Galgóczy megyemonográfiája és Gracza György: Az 1848–1849. évi magyar szabadságharc története IV. kötete.
Nekem ne futyuljon a vonat! A község igazgatásához felhasználtuk a PML-ben őrzött vácrátóti községi szabályrendeleteket és a PML v. o.-n lévő Vácrátót község képviselő-testületének jegyzőkönyveit, amelyek azonban sajnos csak 1930-tól vannak meg. A község iratai csak rendkívül töredékesen maradtak meg a PML váci osztályán. 1918–1919-re vonatkozóan Krizsán László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében (in: Tanulmányok Pest megye múltjából) című tanulmányát és az iratok Pest megye történetéhez 1918–1919 című forrásközlést használtuk. (Ez utóbbi megjelent: Pest megye múltjából 2., Budapest, 1969.) A mísodik világháborús katonai eseményekre forrás Tóth Sándor: Budapest felszabadítása 1944–1945 (Budapest, 1975) és Berkó Árpád: A Váci járás 1945–1970 között című kézirata (PML v.o.). A historia domust a vácrátóti római katolikus plébánia őrzi.
Az örök föld fogságában. Az 1860-as birtokviszonyokra a PML v.o.-án őrzött okmányok, Vácrátót község úrbéri perének iratai tartalmaznak adatokat. A termékszerkezetet Galgóczy ismerteti II. kötetében. A mezőgazdasági statisztikák közül 1895-re vonatkozóan A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája (Budapest, 1897); A magyar korona országainak gazdacímtára (Budapest, 1897); Magyarország földbirtokviszonyai 1935-ben (Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 99. kötet); Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben (Magyar Statisztikai Közlemények, új sorozat, 105. kötet); valamint a Történeti Statisztikai Kötetek Növénytermesztés 1936–1962 című kiadványt használtuk. A foglalkozási adatok az 1910., 1941. és 1949. évi népszámlálás köteteiből valók. A kiscserkészek vácrátóti megfigyeléseit a Néprajzi Múzeum etnológiai adattára EA. 21599 alatt őrzi. A földosztás forrásai a PML v.o. Vácrátóti Községi Földigénylő Bizottság iratai között találhatók.
Kis háborúk a nagy után. A község 1945 utáni történetének megismeréséhez rendelkezésünkre álltak a PML v.o.-n őrzött képviselő-testületi jegyzőkönyv és a nemzeti bizottság iratai. Haszonnal forgattuk az ugyanitt őrzött kéziratot (Jakus Lajos: A Váci járás története 1945–1949). A pártok megalakulására Blaskovits János–Lábadi Lajos: Az MKP megyei szervezeteinek kiépülése a felszabadulás kezdetétől az 1945-ös országgyűlési választásokig (in: Tanulmányok Pest megye múltjából) című tanulmánya tartalmaz adatokat.
Távol az otthontól a kenyér. A legutóbbi ötven év történetére a legfontosabb források a PML v.o.-án őrzött okmányok: a Vácrátóti Községi Tanács, illetve őrbottyáni Közös Községi Tanács jegyzőkönyvei, bizalmas és iktatott iratai. A statisztikai adatokat az 1949., 1960., 1970., 1980. és 1990. évi népszámlálások nyomtatásban megjelent kötetei tartalmazzák, melyeket kiegészítenek az évente megjelenő megyei statisztikai évkönyvek és a KSH Pest Megyei Igazgatóságának időszakos kiadványai. Néhány adatot átvettünk Galántai Miklós: A vácrátóti botanikus kert története című tanulmányából. (Dunakanyar, 1985. 1–2. szám) és Lakatos Ernő (szerk.) Mezőgazdasági szövetkezetek Pest megyében című összeállításából. Interjút készítettünk Garamszegi Géza polgármesterrel, és átvettük a Duna televízió Tájak, fortélyok, asszonyok sorozatából a Héder Lajosnéval készített beszélgetést. Az 1956-os eseményeket Tamasek József idézte fel. A népesség alakulására 1869–1990 között a tízévente rendszeresen tartott és nyomtatásban megjelent népszámlálási adatokat, 1990-től pedig Pest megye statisztikai évkönyveit használtuk. A XVIII. századra forrás Csocsán Jenő: Három Pest megyei falu népesedése a XVIII. század második felében (Történeti Statisztikai Közlemények 1959. III. évf. 1–2. szám). Községsoros adatokat tartalmaz Farkas Rozália: Pest megye közegészségügye a statisztikák tükrében (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996) és A népmozgalom főbb adatai községenként 1901–1968 (Budapest, 1969). Az infrastruktúrára vonatkozó adatokat a község 1998-ban elkészített településrendezési tevéből vettük.
Népünk és körei. Három vácrátóti egyesület alapszabálya található az egyesületi alapszabályoknak PML-ben őrzött gyűjteményében. Adatokat találhatunk az egyházközség historia domusában és a község tanácsűlési jegyzőkönyveiben. Felhasználtuk a Duna Tv Tájak, fortélyok, asszonyok című sorozatából a Lukácsné Tamás Katalinnal készített interjút, továbbá adatközlőnk volt Toldi Péter iskolaigazgató, s (ugyancsak az említett műsorból is) Bucsányi Józsefné Debreceni Margit (65 éves) és Horváth Istvánné Fábián Mária (66 éves). A helytörténeti gyűjteményt Baksza Pálné Békési Zsuzsannak mutatta be. A nemzetiségi adatokat 1941-ig a népszámlálási kiadványok és a váci egyházmegyei schematizmusok tartalmazzák. Egyéb leírások között Bél Mátyás: Pest megyéről (Szentendre, 1977); Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára I. kötet (Pest, 1851); Jékelfalussy 1882-es Helységnévtára; Borovszky I. kötete.
A katolikus Rátót. Elsődleges források a Váci Egyházmegyei Levéltárban őrzött, Sződi plébánia iratai és a vácrátóti római katolikus plébánián lévő historia domus. A vallási életre, plébánosokra vonatkozó adatokat Chobot Ferenc: A váczi egyházmegye történeti névtára I. rész, Az intézmények története (Vác, 1915) és az 1826-tól folyamatosan megjelenő váci egyházmegyei schematizmusok tartalmazzák. A templom építésének történetét, illetve berendezéseinek leírását a Pest megye műemlékei (Budapest, 1958) II. kötete tartalmazza. A felekezeti megoszlásra 1941-ig a népszámlálási kötetek tartalmaznak adatokat, az ezt követő évekre vonatkozóan a historia domusban található feljegyzéseket használtuk.
Olvasni, írni, hittanra tanítani. A vácrátóti iskola legkorábbi említése Szabó Imre: A tanítók összeírása 1770/71-ben Pest-Pilis-Solt vármegyében (Budaőpest, 1998), illetve Farkas Péter: A Pest Megyei Iskolatörténeti Múzeum (Nagykőrös, 1991) című műben található. Elsődleges levéltári források a PML v. o.-án őrzött Vácrátóti r. kat. Iskolaszék és a Vácrátóti Áll. Ált. Iskola iratai, valamint a Váci Egyházmegyei Levéltárban a sződi plébánai és a Scholae állag iratai. A tanulók, tanítók létszámára vonatkozó adatokat a Pest megyei statisztikai évkönyvek tartalmazzák. Az iskola mai helyzetét Toldi Péter igazgató szóbeli közlése alapján mutattuk be.
A leggazdagabb élőnövény-gyűjtemény. A fejezetet Galántai Miklós két műve, az 1983-as doktori disszertáció és a Dunakanyar című folyóiratban, 1985-ben megjelent tanulmánya alapján írtuk. A hatvanas évek történetére forrás még dr. Újvárosi Miklós–Tóth Imre Kertismertetője. (Megjelent a Dunakanyar Tájékoztató 1966. 3. számában.) A kert mai állapotának bemutatása Kósa Géza–Galántai Miklós–Kereszty Zoltán: MTA Ökológiai és Botanikai Intézete – Botanikus Kert című, Vácrátóton 1999-ben megjelent kertismertetője alapján történt. Az 1895-ben készült fényképeket Klösz György fotóművész készítette. Ezek és az 1950–60-as években készült fényképek Galántai Miklós disszertációjában és a Dunakanyarban megjelent tanulmányában találhatók. Értékes szóbeli kiegészítéseket kaptunk Kósa Géza tudományos főmunkatárstól.
Az illusztrációk forrása: Galántai Miklós gyűjtése, Néprajzi Múzeum adattára, Tragor Ignác Múzeum (Vác), Helytörténeti Gyűjtemény (Vácrátót), Horváth M. Ferenc (Vác) és a szerző eredeti fotói továbbá archív gyűjtés.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi