Agg.
Agg. Görbült aggnőnek agg a regéje is. D. (Régiekről beszél.) – A nyulat agg lovon verik néha agyon. KV. – Az agg fát árnyékáért becsüljük. B. – Agg eb utól. M. (A futók közt az utolsó csufneve.) – Agg ebnek a szekér melletti gyalogolás is nehéz. D. – Agg ebnek, vén szolgának egy a fizetése. B. – Agg mint a belső vár. E. – A ki nyárban nem gyüjt, télben agg ebül bánkódik. M. – Ember fogad fogadást, agg eb ki megállja. KV. – Gyakorta agg lovon verik farkast agyon. KV. – Jámbor fogad fogadást, agg eb ki megállja. KV. – Késő az agg ebet szeliditeni. KV. – Késő az agg ebet táncra tanitani. D. – Kétfelé tekints, mikor az agg komondor ugat. KV. – Lé tart szolgát, hús agg gazdát. Ny. 4. (Szolgát nem kell tulságosan jól tartani; agg gazdát igen.) – Nehéz agg fábul guzst tekerni. E. – Nehéz agg lóból poroszkát csinálni. KV. (Ügetőt.) – Nehéz az agg ebet szeliditeni. KV. – Nehéz az agg fát gyökerestől kirántani. D. – Nehéz az agg rókát tőrbe ejteni. M. – Nem illet agg ebet hintószekér. Ny. – Nem illik hintóba az agg eb. D. – Nem minden agg róka kerüli el a csávát. D. – 7Nincs oly agg róka, a kinek bőre a csávába nem kerül. KV.
