HUSZONÖTÖDIK SZAK.
Késedelmesek.
Sok viz le folyik addég a’ Dunán.
Hamarébb el szalad a’ tekenyős béka.
Meg gyógyul az újja, még meg házasodik.
Nem fáj már akkor a’ fogam.
Akkor lesz az, mikor az egek meg fordúlnak.
Meg lesz az, borjú nyúzó Pénteken.
Meg lesz az, disznó nyírő Szombaton.
45Meg lesz az, a’ Törökök’ Húsvéttyokon.
Sok báránt el hord addég a’ farkas.
Sok csöp le esik addég az eszterhéjrűl.
Szedd fel, ha el vetetted.
Sok halat fognak ki addég a’ Tiszábúl.
Deszkát árúl addég Földváron.
Már akkor a’ csávában is öszsze kerűlhetnek.
Azt talán soha meg nem érjük.
Sok pénzt vernek addég Körmöcön.
Nem lesz meg egy tojás sültig.
A’ ki későn jár, jó volna halálnak.
Sok pipákat adnak el addég Dehrecenben.
Lábaihoz nem szárnyat, hanem ólmot kötött.
Az ördög mérte azt a’ mért földet, akkor is kötele el szakadt.
Sok bakot meg nyúznak addég.
Meg fizeti a’ nagy harang.
46A’ messze villámnak későre jön menydörgése.
Egy mért föld, még egy darab.
Sok tűt el öltenek addég a’ Szabók.
Halad, mint a’ rák (viszsza felé.)
Üdővel szalmával érik a’ Nespula.
El ment egyszer egy vén aszszony, soha se jött viszszá.
Üdővel múlik a’ leg nagyobb nyavalya is.
Üdő a’ bolondot is észre hozza.
A’ hójagot se fújják fel egy lélekzettel.
Üdővel a’ hangya nyom is ki teccik a’ sziklán.
Későn érő almát leg tovább tarthatni.
Nincs üdeje, ki üdőre várakozik.
Egész nap’ dolgozik, még se mozdít valamit.
Ő a’ mennyországba is késő fog érkezni.
Üdővel az eső csöp is lukat váj a’ kőbe.
Üdővel a’ csoroszlya is el kopik.
Sok búzát lophat addég a’ molnár, még rajta érik.
Üdővel válik a’ lapos tetű.
47Késő akkor a’ bort meg kémélleni, mikor immár az annyára (söprejére) szállott.
Kesőbbre öszűl a’ bajusz, mint a’ haj.
Meg is őszűl addég az ember.
Későre bántak azzal, ki csak halála elött kapott az Uraságra.
A’ tanúltt ember holtta után híres.
A’ fa is nagyobbnak teccik, ha le dűlt.
Nem oly hamar múlik, mint a’ Tatár járás.
Mint ha soha e’ világon se lett volna.
Nem oly hamar kész, mint a’ puska pornak lángja.
Későre akarja meg tanúlni a’ halált az, a’ ki élni nem tudott.
Későre érni föl a’ bércre.
A’ meszsze harangnak későre jön hangja.
A’ nap fogyatkozás se esik meg egyszeribe.
48Későre múlik, noha hamar változik a’ világ.
Sok disznó torok esnek addég.
Nem lehet az ember hírtelen gaz ember.
A’ rosznak is üdővel kell válni.
Üdővel válik a’ jó katona is.
A’ jó tanítvány se mindgyárt mester.
Hamar lehet valaki Úr, de későre jó.
A’ gonosz is későre rögzik meg.
Későre lesz a’ fiatalbúl vén cser.
Sokára nőtt annyira a’ tenger is.
Későn ér a’ hangya is a’ torony tetőre.
Meszsze Buda sánta ebnek.
A’ hoszszúnak végét későre érthetni.
Későbbre győzhetni a’ várást, mint a’ várost.
Lehet nagy várással várakat is venni.
Ez a’ város valaha falú volt.
Az éretlen is sokára meg érik.
Későbbre lesz a’ leánybúl vén aszszony, mint a’ malacbúl disznó.
Későbbre lesz az ifiúbúl öreg ember, mint a’ leánybúl vén aszszony.
A’ mihez későbbre kezdenek, későbbre végzik.
Csupán csak az ítélet tételben hasznos a’ késeldelmesség.
Mennél öblösebb a’ zsák, annál késöbbre telik.
A’ majom ábrázatbúl későre válik orca.
Kutya ábrázatbúl soha se lesz orca.
Nem egy hamar lehet fábúl gúzst tekerni.
Ha a’ farsang hoszszú, késő a’ Húsvét.
Későn a’ Pap sajtyára jönni nem alku.
Későn ér mindenre, mint a’ vén leány.
Későre szelídűl meg a’ farkas.
Az ostoba fiú, anya’ méhében is késöbbre érik.
A’ kanász, bújtár is későre ér a’ disznó pásztorságra.
Mennél vastagabb a’ fa, annál későbbre fűrészelik el.
Mennél meszszebb a’ forrás, annál későbbre ér a’ tengerre.
A’ fog is végtére el kopik.
El tart a’ világ egész végig.
Mennél tovább az ágyú, annál később a’ vas gömb.
A’ hegedűben is későbbre válik a’ jó.
Az öreg húr későbbre szakad.
Későn vetett búza, későbbre csirádzik.
Ki későre házasodik későre bánnya meg.
A’ Templomba is későre érnek a’ lomhák.
Ki későn fekszik, későn kel.
Orrát a’ sas későre veszti el.
50Későbbre fő a’ kemény, mint a’ lágy tojás.
Későn evett ebéd, késő vacsorát ád.
Későn nyiltt rósa, későn fonnyad el.
Későn nyiltt ész, későbbre vész el.
Késő essőnek nagyobb a’ sara.
Néha a’ későnek kora meg bánássa.
Kési gyermeknek késő haszna.
A’ késő táncnak háborgás az eleje.
Halál után késő a’ bánat.
Későre bánnya a’ kutya: hogy kilencet fiadzott.
Régen meg etted, a’ mitűl meg kell halnod.
Későre bánnya azt a’ leány, a’ mitűl le betegedett.
Jó a’ jó tanács, ha későre is.
Későre bánod, a’ minek árát meg adtad.
Későbbre száll el a’ gója, mint a’ veréb.
51Későn veszi észre magát a’ bolond.
A’ világ is későre teremtetett.
Nyáron a’ nap is későre megy fekünni.
A’ nyugodalom későre is jó.
Fel fordúl a’ világ, ha későre is.
A’ vastag törzsök későbbre ég el.
Kár: hogy a’ hamarra való későbbre érkezik.
A’ levelek után végtére a’ fa is le esik.
Oly késedelmes mint a’ faragók.
Későre fő a’ jó velős leves.
Későre jött az asztalhoz.
Vége vólt már akkor a’ Komplétának is.
Fiatalnak a’ házasság hamar, az öregnek későre esik.
Bár siessen a’ hangya, még is későn érkezik.
El ragadta a’ szent Mihály lova.
Halad, mint terhhével a’ szar bogár.
A’ márvány lépcső is későre el kopik.
El él az ember leg alább hólttáig.
Későre válik az igazi jó.
Üdő alkalmatosság mutattya ki a’ jó szolgát.
Nem minden hamar tanács jó.
Későn indúlsz, későre érsz.
53Végtére maga nevét is el fejti az ember.
Végtére a’ vad kannak agyarai is el kopnak.
Későbbre kopik a’ disznó orr, mint a’ szántó vas.
Az érett ész nem egy napi munka.
Sok mák szemek nyomnak egy mázsát.
A’ köröm se nyől meg egyszeriben.
Talán a’ világnak sarka is el kopik.
Későre esik meg a’ szokás is.
Mely mag a’ dértűl fél, későbbre kél.
Későre válik a’ tölgy, de annál tartós’bb.
A’ veszsző sokára lesz fa.
Későre se válik a’ vinyegébűl fa.
A’ fiatal fa hamarébb vész a’ vénnél.
Későn nyilik szeme az esztelennek.
A’ csipás szem is üdővel ki nyilik.
Végtére a’ fogak is meg érnek.
Nem mindgyárt terem az ember.
Nem gomba a’ vitéz, hogy minden ganéba teremjen.
A’ kutyó se mindgyárt kutya.
A’ nap súgár sincs nálunk egyszeriben.
A’ kankó üdővel se válik szűrré.
Sok húrokat szakaszt a’ vén hegedűs.
Sokat talpal a’ gyalog katona még lóra kap.
Nem lesz aranybúl egyszeriben hártya.
54Üdővel a’ szikla is meg reped.
Üdővel a’ högyek is kissebbek.
A’ hamarban egy bötűje sincs a’ jónak.
A’ fa levél is annak üdejében húll le.
A’ szép remeket is utóllyára hagygyák.
Még akkor a’ Manó is gatyában járt.
Sokszor késedelme vala veszedelme.
Hét tél, hét nyár választya meg a’ házasságot.
A’ ki soha nem kezdi, soha nem végzi.
Ide hátra még ennek a’ nótának ugordója.
Lődd meg a’ medvét osztán igyál bőrire.
Késő szűken költeni a’ kevésbűl.
Már a’ hatodik falút járta a’ koldús, mikor te ágyadbúl föl keltél.
Késő az ag ebet táncra tanitani.
Meg fizetnek, mikor az akácnak levelei le húlnak.
Későn kezdi a’ jót, nem tanácsos.
Sokszor meg járják addég Budát.