4177. Neki szokott mint adtának a katona. (50.)
4177. Neki szokott mint adtának a katona. (50.)
Széchenyi, lovas kapitány korában, igen botránkozva hallá sokszor a huszárok káromkodásait, mind a mellett egy aranyat tüze jutalmul annak, ki ugy fog káromkodni, mint ő még nem hallott. Erre a huszárság czifránál czifrább adta-teremtettéket szóra, de egy sem nyeré a jutalmat. Végre egy huszár épen szénát, zabot hoza, mint szokás, gyalog, s megbotolván, elkáromkodja magát: „Ejnye bakom a...!“ Ennyi volt az egész. Széchenyi még ilyet nem hallván, neki adá az egy aranyat, mig a többi kacskaringós teremtettéjü huszár egészen megszégyenülve sullogott vissza.
