Pünkösdi versike az esőcskéről
Pünkösdi versike az esőcskéről
Egy kicsit esett ma délután,
Mentem a körúton át,
Jött szembe egy masamódlány,
Egy polgár és két kalmár.
Mentem a körúton át,
Jött szembe egy masamódlány,
Egy polgár és két kalmár.
"Jót tesz a termésnek a zápor",
Mondta valaki ezt
S lelkemben e szóra kinyílott
Egy mélység s több Mount Everest.
Mondta valaki ezt
S lelkemben e szóra kinyílott
Egy mélység s több Mount Everest.
Vérzápor és gennyzivatar volt
Az egész történelem
Harcolt Ég és Pokol és Dögvész,
Tűz és Víz és a többi elem,
Az egész történelem
Harcolt Ég és Pokol és Dögvész,
Tűz és Víz és a többi elem,
Anyag és Erő és Elektron,
Rádium és tatai brikett,
Lent a mélyben Másodfokú Egyenletek
Nyaldostak véres sebeket.
Rádium és tatai brikett,
Lent a mélyben Másodfokú Egyenletek
Nyaldostak véres sebeket.
Pünkösdkor tüzes nyelvek
Zuhogtak az égből alá,
Naprendszerek pofozták egymást,
Két rostélyos egymást falá.
Zuhogtak az égből alá,
Naprendszerek pofozták egymást,
Két rostélyos egymást falá.
Így dudolásztam magamban
S gondoltam, meglepem Erzsikét,
De nem volt nálam elég pénz
S inkább írtam egy versikét.
S gondoltam, meglepem Erzsikét,
De nem volt nálam elég pénz
S inkább írtam egy versikét.
