Időegységek

Full text search

Időegységek
Leghosszabb természetes időegységünk az év. Alapja a Föld Nap körüli keringése: 1 év alatt a Föld pontosan egyszer kerüli meg a Napot. Az ókori népek számára az év mint időegység az évszakok váltakozásában, illetve az éjszakai égbolt képének változásában nyilvánult meg. Az év hossza kb. 365 1/4 nap (SI-rendszerben: kb. 31,5 millió másodperc).
Hagyományos eredetű időegység a hónap. Eredete a Hold fázisváltozásainak periódusára vezethető vissza, ezek ugyanis kb. 29,5 naponként ismétlődnek.
Legmisztikusabb időegységünk a hét. Sem az időmérés, sem a naptárkészítés szempontjából nincs jelentősége, használatát csupán történeti és esetleg kényelmi okok indokolják. A hét fogalmát a babiloniak vezették be. Bevezetését és meggyökeresedését egy tévhit tette lehetővé, a babiloniak ugyanis úgy gondolták, hogy az égen a csillagokhoz képest elmozdulni látszó 7 fényes égitest (a Nap, a Hold és az 5 ismert bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz) mindegyikének megfelel egy nap a naptárban. E beosztás emlékét több germán és latin nyelv mind a mai napig őrzi a hét napjainak elnevezésében.
Legkézenfekvőbb természetes időegységünk a nap. Fizikai alapja a Föld tengely körüli forgása, illetve az égitestek ennek következtében fellépő látszólagos mozgása. A gyakorlati életben a nap hosszát a Nap egymást követő deleléseihez igazítjuk, a Föld Nap körüli keringése következtében ugyanis a csillagok ennél mintegy négy perccel rövidebb idő alatt látszanak körüljárni az égboltot. Mivel szigorúan véve a Nap látszólagos mozgása sem egyenletes (részben a Föld tengelyének ferdesége, részben pedig a Föld változó pályamenti sebessége következtében), ezért az időmérés céljaira az ún. középnapot használjuk. Nehézséget okoz, hogy a Föld tengelyforgása sem egyenletes, a dagálysúrlódás fékező hatása miatt lassul, ezenkívül szabályosan ismétlődő és szabálytalan ingadozásokat is produkál. Az évszázados változás miatt fellépő eltéréseket „szökőmásodpercek” betoldásával korrigáljuk.
Az óra a nap 1/24-ed része. Csillagászati alapja sem az órának, sem az ennél rövidebb időegységeknek nincs, ezek csupán a rövidebb időtartamok mérésének mesterséges, praktikus eszközei. A nap és az óra közötti váltószám az ókorban használatos 12-es számrendszer nyomát őrzi, a babiloniak ugyanis a napot 12 ún. kettősórára osztották, míg az egyiptomiak a nappalt is és az éjszakát is 12-12 órára osztották.
A perc az óra hatvanad része, a váltószám itt is babiloni örökség (a babiloniak 60-as számrendszert is használtak).
Legkisebb időegységünk a másodperc, a perc 1/60, az óra 1/3600 és a nap 1/86400 része. Hosszát régebben csillagászati alapon számították, mint az év meghatározott tört részét. De a másodperc hossza csillagászati úton csak korlátozott pontossággal volt meghatározható, ezért 1967 óta atomfizikai úton határozzák meg. Eszerint a másodperc a 133-as tömegszámú alapállapotú céziumatom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi