ANGOLA
ANGOLA
Angolai Népi Köztársaság
República Popular de Angola (portugálul)
Nyugat-Afrika
Földrajz: Terület: 1 246 700 km2, Magyarországnál kb. 13-szor nagyobb. Fekvés. Délnyugat-Afrikában, az Atlanti-óceán partján. Szomszédai: Zaire (É), Zambia (K), Namíbia (D), Cabinda tartományt – melyet Zaire választ külön az országtól – Kongó (É) határolja. Felszíne: a keskeny parti síkságból 900-2000 m magas, termékeny fennsík emelkedik ki; D-en sivatag, Cabinda tartományt trópusi erdő borítja. Legmagasabb pont: Morro Moco (2620 m.). Legjelentősebb folyók: Cuanza, Cunene, Cubango.
Népesség: Lakosság (1984): 8 540 000 (10% nomád). Népsűrűség: 6,9/km2. Etnikai csoportok: bantu (ovimbundu 38%, kimbundu 23%, bakongo 13%, stb.); mesztic 2%, fehér 1%. Nyelvek: portugál (hiv.), bantu nyelvek. Vallások: r. kat. 46%, törzsi vallású 42%, protestáns 12%. Városi lakosság: 23%. Főváros. Luanda (1982) 700 000. Városok (1982): Huambo 61 884; Lobito 59 258; Benguela 40 966.
Államforma: népi köztársaság. Állam- és kormányfő: José Eduardo dos Santos. (szül.: 1942. aug. 28.). Nemzeti ünnep: november 11., december 10.
Gazdaság: Pénznem: kwanza (1987. május: 29,91 = 1 USD). GDP (1982): 7,6 Mrd USD. GNP/fő: (1983): 990 USD. Gazdasági növekedés (1982): 2,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 60,0%, ipar és kereskedelem 15%. Export (1982): 1,7 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, gyémánt, kávé, szizál, hal, faanyag, cement, pálmaolaj, kukorica. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 49%, Bahama-szigetek 15%. Import (1982): 1,1 Mrd. USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, textília, gép, berendezés, vegyipari termék, gyógyszer, közlekedési eszköz, nyersvas, acél. Főbb importpartnerek: Portugália 15%, Franciaország 12%, Szovjetunió 8%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1974): 72 323 km. Gépjárművek (1982): személygépkocsi: 75 000, egyéb gépjármű: 25 000. Főbb kikötők: Cabinda, Lobito, Luanda. Hírközlés: Rádió (1984): 130 000. Telefon (1982): 40 000. Napilap (*1984): 13/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1983): férfiak: 42,0, nők: 44,0. Születés (1983): 49,8‰. Halálozás (1983): 22,0‰. Népességnövekedés (1983): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1983): 148‰. Kórházi ágyak (1980): 20 000. Orvosok (1980): 436. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 12 000.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1980): 28%. Iskolakötelezettség: 7-15 éves korig.
A volt portugál gyarmat, majd tengerentúli megye 1975. november 11-én válik függetlenné. Az új alkotmány marxista ihletésű. Az MPLA (Angolai Népi Felszabadító Mozgalom) vezetője, Agostinho Neto kubai csapatok támogatásával száll szembe a korábbi belső szövetségesekkel, az FNLA-val (Angola Nemzeti Felszabadítási Frontja) és az UNITA-val (Nemzeti Szövetség Angola Teljes Függetlenségéért). 1976 novemberében Angolát felveszik az ENSZ-be, októberben a Szovjetunióval barátsági és együttműködési szerződés születik. Neto 1979 szeptemberi halála után helyére José Eduardo dos Santos kerül. Az MPLA és az állam elnökét 1985 decemberében megerősítik hivatalában. A Dél-Afrika által támogatott UNITA-erők vezetőjét, Jonas Savimbit 1986 januárjában az Egyesült Államokban Reagan elnök is fogadja.
