FINNORSZÁG
FINNORSZÁG
Finn Köztársaság
Suomen Tasavalta (finnül)
Republiken Finland (svédül)
Európa
Földrajz: Terület: 338 107 km2, Magyarországnál 3,5-szer nagyobb. Fekvés: Észak-Európában, a Botteni- és a Finn-öböl partján. Szomszédai: Norvégia (É), Svédország (Ny), Szovjetunió (K). Felszín: tagolt partvidékét sok sziget övezi. A parti síkság a több tízezer tóból álló Tóhátságba és dombvidékbe megy át. É-on a sarkkörön túl hegyvidék. Legmagasabb pont: Halti (1324 m). Legjelentősebb folyók: Kemijoki. Oulujoki, Tornionjoki. Legnagyobb tavak: Saimaa, Inari, Pänne.
Népesség: Lakosság (1985): 4 893 748. Életkor szerint: 0-14: 19,6%, 15-59: 63,4%, 60-: 17,0%. Népsűrűség: 14,5/km2. Etnikai csoportok: finn 94%, svéd, lapp. Nyelvek: finn (hiv.), svéd (hiv.). Vallás: protestáns 90%. Városi lakosság: 60%. Főváros: Helsinki (1984): 484 263. Városok (1984): Tampere 168 150, Turku 162 282, Espoo 152 929.
Államforma: köztársaság. Államfő: Mauno Koivisto (szül.: 1923. november 25.). Kormányfő: Harri Holkeri (1987. április 30 óta). Nemzeti ünnep: december 6.
Gazdaság: Pénznem: markkaa (márka). (1987 május: 4,33 = 1 USD). GDP (1986): 69,45 Mrd USD. GDP/fő (1986): 14 060 USD. Gazdasági növekedés (1986): 1,5%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1984): 1,0. Adósságszolgálat az export %-ában (1984): 4,0. Fogyasztói árváltozások (1986): 3,6%. Munkanélküliség (1985): 6,3%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 11%, ipar és kereskedelem 46%. Export (1985): 13,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: rönkfa, fűrész-, papíráru, cellulóz, hajó, élelmiszer, gép, faipari termékek. Főbb exportpartnerek: Szovjetunió 19%, Svédország 12%, Nagy-Britannia 11%, NSZK 9%. Import (1985): 13,2 Mrd USD. Főbb importcikkek: energia, vegyipari termék, gép, berendezés, iparcikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Szovjetunió 23%, NSZK 13%, Svédország 12%, Nagy-Britannia 7%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1984): 5998 km, ebből villamosított 1445 km. Közúti hálózat (1985): 75 845 km, ebből burkolt: 40 680 km. Autópálya 200 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 1 473 975, egyéb gépjármű: 182 853. Főbb kikötők: Porvoo-Sköldvik, Kotka, Helsinki. Hírközlés: Tv (1984): 1 770 130. Rádió (1983): 2,5 M. Telefon (1984): 2 898 601. Napilap (1983): 531/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1982): férfiak: 70,1, nők: 78,1 év. Születés (1985): 12,7‰. Halálozás (1985): 9,5‰. Népességnövekedés (1985): 0,03%. Csecsemőhalandóság (1982): 6,0‰. Kórházi ágyak (1983): 74 778. Orvosok (1983): 10 579 (+ 4337 fogorvos). Egy orvosra jutó lakosok (1980): 530.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 99%. Iskolakötelezettség: 9 év.
Az évszázados svéd, majd orosz megszállás után 1917. december 6-án függetlenségét kikiáltó ország a II. világháború után jó viszonyt alakít ki a Szovjetunióval is. Ezért nyugaton sokszor negatív folyamatként állítják be a „finnesítést”. Urho Kekkonen (elnök 1956-81) 1969-es javaslatára 1975. július végén a semleges országban 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részvételével megrendezik az európai biztonsági és együttműködési értekezletet, melynek augusztus 1-jén aláírt okmányát azóta is a helsinki záródokumentumként idézik. Az 1979-es választásokon a konzervatívok törnek előre. Kekkonen mégis a szociáldemokrata Mauno Koivistót bízza meg kormányalakítással, a kormányban a kommunisták is helyet kapnak. Mauno Koivisto 1982 január óta elnök, Kalevi Sorsa az 1983. májusi választások után újra miniszterelnöki megbízatást kap, a középpártokból alakít koalíciót. Az 1987. márciusi parlamenti választásokon a polgári pártok előretörnek, szociáldemokrata-konzervatív koalíciós kormány alakul, élén Harri Holkerivel.
