HAITI
HAITI
Haiti Köztársaság
République d’Haļti (franciául)
Közép-Amerika
Földrajz: Terület: 27 750 km2, Magyarországnál 3,5-szer kisebb. Fekvés: Hispaniola-szigetén, a Karib-tenger és az Atlanti-óceán között. Szomszédja: Dominikai Köztársaság (K). Felszín: középső részén dombság és alacsony hegyvidék, É-on és D-en magasabb, erdős hegyvidék. A hegyek között termékeny medencék, alföldek. Legmagasabb pont: La Selle (2674 m). Legjelentősebb folyó: Artibonite. Legnagyobb tó: Saumâtre-tó.
Népesség: Lakosság (*1984): 5 198 000. Életkor szerint: 0-14 éves: 41,5%, 15-59: 51,8%, 60-: 6,7%. Népsűrűség: 187,3/km2. Etnikai csoportok: fekete 95%, mulatt 5%. Nyelvek: francia (hiv.), kreol, angol, spanyol. Vallások: r. kat. 70%, protestáns 10%, vudu. Városi lakosság: 27%. Főváros: Port-au-Prince (1982): 449 831. Városok (1982): Cap Haļtien 64 406, Gonaļves 34 209, Les Cayes 34 090.
Államforma: köztársaság. Államfő: Henry Namphy (szül.: 1932. november 2.). Nemzeti ünnep: január 1.
Gazdaság: Pénznem: gourde (1987. május: 5,00 = 1 USD). GNP (1983). 1,6 Mrd USD. GNP/fő (1983): 320 USD. Gazdasági növekedés (1973-82): 1,9%. Adósságszolgálat a GNP %-ában (1983): 0,9. Fogyasztói árváltozások (1984): 10,7%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 79%, ipar és kereskedelem 7%. Export (1982): 330 M USD. Főbb exportcikkek: kávé, bauxit, cigaretta, szizál, kakaó. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 59%, Franciaország 13%, Olaszország 7%, Belgium 6%. Import (1982): 330 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, fémáru, energia, iparcikk. Főbb importpartnerek: Egyesült Államok 45%, Hollandia 10%, Japán 9%, Kanada 8%.
Közlekedés: Közúti hálózat: 4000 km. Gépjárművek (1984): 50 000. Főbb kikötők: Port-au-Prince, Les Cayes. Hírközlés: Tv (1982): 65 000. Rádió (1982): 105 000. Telefon (1984): 34 000. Napilap (1983): 4/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 51,2, nők: 54,4 év. Születés (1985): 35,6‰. Kórházi ágyak (1980): 3694. Orvosok (1980): 600. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 8200.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1984): 20%. Iskolakötelezettség: 6 év.
A franciáknak átengedett spanyol gyarmat, amely Napóleon korában többször győzött a franciák ellen, 1804. január 1-je óta független. Később amerikai csapatok foglalják el. A zavargásokból kiemelkedő François Duvalier-t 1957 októberében elnökké választják, 1964-től életfogytiglanig államfő. 1971. áprilisi halála után fia, Jean-Claude Duvalier örökli ezt a címet. Latin-Amerika legszegényebb országában a Duvalier-klán uralma alatt a titkosrendőrség kihágásai és az ínség az 1986. februári lázadáshoz vezet. Duvalier feleségével együtt februárban elhagyja az országot, több állam elutasító válasza után a francia Riviérán telepszik le. A hatalmat ideiglenes katonai kormány veszi át, négy katona és két civil, Henry Namphy tábornok vezetésével. Márciusban Namphy elnökké nyilvánítja magát, emiatt több tüntetés, véres összecsapás következik be. Namphy szavai szerint az ország polgárháború szélén áll, az elnökválasztásokat mégis csak 1987 novemberére ígérik. Az új alkotmányt márciusban vitatják meg.
