KUVAIT
KUVAIT
Kuvaiti Állam
Dawlat al Kuwayt (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 17 818 km2, Magyarországnak kb. egyötöd része. Fekvés: Az Arab-öböl é-i részén. Szomszédai: Irak (É), Szaúd-Arábia (D). Felszín: Nagy része síkság, homokdűnékkel borított sivatag; a tengerparton félsivatag. Legmagasabb pont: Ad Dibdibah (299 m).
Népesség: Lakosság (1985): 1 695 128. Életkor szerint: 0-14: 40,2%, 15-59: 57,6%, 60-: 2,2%. Népsűrűség: 95,1/km2. Etnikai csoportok: arab 84%, palesztin, iráni, indiai. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita 78%, siita 14%, keresztény. Városi lakosság: 92%. Fővárosi: Kuvait (Al-Kuwayt) (1985): 167 750. Városok (1985): Hawalli 943 250, Ahmadi 304 662, Jahra 279 466.
Államforma: alkotmányos monarchia (sejkség). Államfő: Jabar al-Ahmad al-Jabar as-Sabah sejk (szül.: 1928). Kormányfő: Saad Abdulla as-Salim as-Sabah (1978. február 8. óta). Nemzeti ünnep: február 25.
Gazdaság: Pénznem: dinar (kuvaiti dinár)(1987 május: 0,27 = 1 USD). GDP (1986): 21,9 Mrd USD. GNP/fő (1986): 12 326 USD. Gazdasági növekedés (1986): 13,2%. Fogyasztói árváltozások (1986): 1,0%. Munkaerő-megoszlás: szolgáltatás 45%, építkezés 20%. Export (1985): 11,3 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék. Főbb exportpartnerek: Japán 13%, Olaszország 10%. Import (1984): 7,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, iparcikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Japán 21%, Franciaország 10%, Egyesült Államok 9%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1983): 3073 km. Gépjárművek (1984): személygépkocsi: 383 000, egyéb gépjármű: 115 000. Főbb kikötők: Mina’al, Ahmad, Kuvait. Hírközlés: Tv (1984): 575 000. Rádió (1984). 710 000. Telefon (1984): 419 200. Napilap (1985): 267/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 68,0, nők: 72,9 év. Születés (1985): 40,9‰. Halálozás (1985): 4,1‰. Népességnövekedés (1985): 3,6%. Csecsemőhalandóság (1985): 26,1‰. Kórházi ágyak (1983). 6952. Orvosok (1983). 2872. Egy orvosra jutó lakosok (1980): 570.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985). 70%. Iskolakötelezettség: 8 év.
1961. június 19-én brit protektorátusból lett független, bár veszélyhelyzetben az emirátus továbbra is számíthatna brit katonai segítségre. 1977 decembere óta Jabar as-Sabah sejk áll az ország élén, a 16 miniszterből 6 a Sabah család tagja. Bár pártok még nincsenek, politikai csoportok már kialakulnak. 1985 februárjában először szavaznak; a lakosság szavazásra jogosult mintegy 5%-a választ parlamenti képviselőket.
