Mi történt a számítástechnikában?

Full text search

Mi történt a számítástechnikában?
Az elmúlt esztendő a személyi számítógépek (PC-k) éve volt a világpiacon. Nem mintha ekkor jelent volna meg először ez a mindenki életében helyet követelő eszköz, hiszen pl. a legismertebb, a legtöbbet utánzott PC-t az IBM (Egyesült Államok) már 1981-ben bemutatta, de a piaci felfutás, az alkalmazási terültek bővítése, a nagy számban eladható típusszoftverek nagy választéka valószínűleg 1986–87-ben tetőzik. Kb. 15 millió eladott számítógép, üstökösként felbukkanó, majd eltűnő cégek, váratlan sikerek és csúfos kudarcok, drasztikus árcsökkentések, egyszóval igazi piac jellemzi ezt a szektort. Hosszú távon persze itt is érvényesül a minőség, a megbízhatóság – és végül, de nem utolsósorban a tőkeerő. Két nagy csoport emelkedik ki: az IBM és az őt utánzó, IBM PC-hasonmásgyártók, illetve az ezekre a gépekre szoftvert készítők, és az egyre igényesebb műszaki-oktatási feladatokhoz mindig újra felnövő Apple (Egyesült Államok).
Ilyen tömegű gép esetén nem közömbös, milyen mikroprocesszort építenek be a PC-gyártók személyi számítógépeikbe. A verseny itt legalább olyan éles, mint a végtermékek piacán. Az Intel (Egyesült Államok) és a Motorola (Egyesült Államok) vív itt fej fej melletti küzdelmet. Az IBM és az IBM-hasonmásgyártók Intel, az Apple pedig az ezzel egyenértékű, de más filozófiára épülő Motorola mikroprocesszorokat alkalmazza gépeiben. 1986 nyarán az Intel bejelenti 80 386-os, 32 bites mikroprocesszorát; a Motorola az MC 68 000-es sorozat továbbfejlesztésével válaszol. Szeptemberben jelenik meg az első Intel 80 386-alapú gép, a Compaq (amerikai) Deskpro 386 személyi számítógépe, válaszul 1987 márciusában az Apple kirukkol az addig is népszerű Macintosh két továbbfejlesztett típusával, amelyek Motorola 68 020-as processzorra épülnek.
Az IBM – megunva a hasonmásgyártók számának és profitjának állandó növekedését – 1987 áprilisában egy teljes új gépcsaláddal, a PS/2-vel jelenik meg. Új operációs rendszer, a szabványostól eltérő hálózati és grafikai megoldások nehezítik meg az utánzók dolgát. Egyidejűleg az IBM 15-20%-kal csökkenti korábbi modelljeinek árát. Az IBM új gépcsaládjának valószínűleg ugyanolyan szabványteremtő hatása lesz, mint korábbi PC, PC/XT és PC/AT gépeinek. Az a tény pl., hogy az eddig megszokott 5 1/4 inch (kb. 13 cm) átmérőjű hajlékonylemez (floppy disk) helyett 3 1/2 inch (kb. 9 cm) átmérőjűt alkalmaz a cég, bizonyára világméretű változást jelent a lemezek és lemezegységek piacán. A méretcsökkentés nem jelenti a felhasználó megkárosítását, hisz az új minilemez tárolási kapacitása éppen a duplája a korábbi méretűnek (360 helyett 720 kilobájt).
A személyi számítógépek értelmes, gazdaságos kihasználásának kézenfekvő módja helyi hálózatok kialakítása, ahol bizonyos erőforrások (mágneslemezes tároló, nyomtató) megosztva használhatók. 1986–87-ben mintegy 300 000 helyi hálózat (LAN = Local Area Network) működött a világon. Legjelentősebb forgalmazói a Novell, a 3Com és az IBM, mindhárom amerikai cég.
A szoftvergyártás terén a számolótábla-kezelő programjáról híres Lotus cég (Egyesült Államok) vezeti a piacot 300 millió USD évi forgalmával, őt követi az amerikai Ashton-Tate (200 millió USD), szorosan a nyomukban a Microsoft (Egyesült Államok).
Az elmúlt időszak jellemző tendenciája a kategóriahatárok – legalábbis a felhasználók megítélése szerinti – elmosódása a mikro- és mini-, ill. nagyszámítógépek között. Megingott a csupán nagygépek gyártásával foglalkozók piaci helyzete. Egyre több felhasználó dönt úgy, hogy a nagy beruházási költséggel járó, légkondicionált géptermek építése és felszerelése helyett mikro- vagy miniszámítógéppel oldja meg feladatait. Ez egyben csökkenti kiszolgáltatottságát is a szakmailag és szervezetileg elkülönülő számítóközponttal szemben. Ezen irányzat legfőbb haszonélvezője a DEC (amerikai) cég, amely jelentős piaci szegmenseket hódít el az IBM-től. Jól jelzi ezt a folyamatot a tőzsde reagálása: 1986-ban a DEC részvényei stabilan emelkedtek, az IBM-éi csökkentek.
Jellegzetes vonása az elmúlt év számítástechnikai piacának a hordozható, ún. lap-top („ölbe vehető”) gépek megjelenése. A könnyű (5-7 kg tömegű), akár utazás közben is használható, általában folyadékkristályos képernyővel felszerelt, telepről is működtethető gépek közül a japán Toshiba cég modelljei bizonyulnak a legjobbaknak, 1987-ben 600-700 000 darab eladásával számolnak a szakértők; ebből a Toshiba részesedése 30% felett várható.
Talán ez az egyetlen terület, ahol japán termék vezet a piacon. A japán gyártók 1987-ben sem új ötleteikkel tűnnek ki, hanem megbízható minőségükkel és rendkívül alacsony áraikkal. Továbbra is gyenge oldaluk a szoftverfejlesztés; ezen központi intézkedésekkel akarnak változtatni.
1986–87 egy másik slágere: a hi-fi technikában már néhány éve ismert, lézeres olvasófejjel működő CD (Compact Disc)-lemez bevonulása a számítástechnikai tárolóeszközök családjába. Az új eszköz neve: CD-ROM, kifejlesztője a holland Philips. A kompakt lemezek nevükhöz hűen hatalmas tárolókapacitással rendelkeznek: egy kb. 21 cm átmérőjű lemezre 500 megabájtnyi információ is elfér, ami megfelel egy 30-40 köteles enciklopédia tartalmának. A CD-ROM gyors terjedését biztosítja, hogy immár minden komolyabb személyiszámítógép-gyártó cég ellátja gépét az optikai tárhoz szükséges csatlakozóval (egy tároló ára 1987-ben 700-1000 dollár). A CD-ROM egyetlen hátránya, hogy tartalma még nem törölhető, bár kísérleti szinten már létezik az újraírható optikai tár: a legígéretesebb eredmény a Philips és a Sony (Japán) közös vállalkozásából várható. Valószínű azonban, hogy ez a termék 1988 előtt nem fog megjelenni kereskedelmi forgalomban.
V. Nagy Elek

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi