Igazságszolgáltatás
Igazságszolgáltatás
A jogrendszer csak akkor töltheti be társadalmi funkcióját, ha az állampolgárok, az állami és gazdasági szervek, valamint az egyéb szervezetek megtartják a jogszabályokat. Az esetek túlnyomó részében ez a jogszabályok önkéntes követése útján valósul meg. A jognak azonban fogalmi eleme szabályainak kikényszeríthetősége, ezért fontos szerep jut az állami szervek jogalkalmazó tevékenységének. A jogalkalmazás egyik fő területe az igazságszolgáltatás, ami Magyarországon – az Alkotmány alapján – a bíróságok feladata.
A Magyar Népköztársaság Alkotmánya e téren a következő alapelveket rögzíti:
1. Az igazságszolgáltatás egységének elve. Ez jelenti a törvény előtti egyenlőséget is, azaz: valamennyi állampolgár ügyében ugyanazok a bíróságok árnak el, s a magyar állampolgárok mindegyikére ugyanazok a jogszabályok érvényesek.
2. A bírói függetlenség elve. Eszerint a hivatásos bírák és a népi ülnökök az eljárás során és a határozatok meghozatalakor mindenféle külső befolyástól mentesen járnak el, senki utasítást nem adhat nekik.
3. A társasbíráskodás elve. Az Alkotmány szerint „A bíróságok hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított tanácsokban ítélkeznek.” A bíróság kollektív testületként hozza meg döntéseit, csökkentve annak veszélyét, hogy az ítélet egyoldalú – esetleg elfogult – lehessen. A törvényben rögzített egyes meghatározott esetekben az egyesbíráskodás is megengedett. (Így pl. a tulajdonjoggal kapcsolatos fontosabb perekben vagy a házassági vagyonjogi perekben, a büntető ügyeknél a vétségek tárgyalásakor – általában tehát akkor, amikor az ítélkezésben a szakmai tudásnak nagyobb a szerepe, mint a társadalmi tapasztalatnak, vagy amikor az eset a társadalomra nézve kevésbé veszélyes).
4. A néprészvétel elve. A bíróság munkájában részt veszne, nem hivatásos, hanem jogvégzett állampolgárok is, a népi ülnökök.
5. A bírák választásának elve. A Legfelsőbb Bíróság elnökét az Országgyűlés az első ülésén választja meg a következő Országgyűlés első üléséig terjedő időre, a többi bírót az Elnöki Tanács, határozatlan időre.
6. A védelem és a jogi képviselet joga. Az Alkotmány szerint „a büntetőeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakában megilleti a védelem joga”. A védő feladata, hogy biztosítsa a bizonyítékok sokoldalú értékelését. A képviselet joga szélesebb, mint a védelemé, már csak azért is, mert nemcsak büntető ügyekre vonatkozik. Eszerint bárki jogosult arra, hogy jogai érvényesítése érdekében olyan képviselőt bízzon meg, aki a bírósági eljárásban részt vehet. A képviselő rendelkezik mindazokkal a jogokkal, amelyek a felet megilletik.
7. A nyilvánosság elve: a bírósági tárgyalások – egyes, törvényben megállapított okok fennállását kivéve – nyilvánosak, azokat bárki végighallgathatja.
8. Az anyanyelv használatának joga: a bírósági eljárásban mindenki az anyanyelvét használhatja, szóban és írásban egyaránt. A tolmács kirendelése – ha szükséges – a bíróság feladata.
9. A kontradiktus tárgyalása, a közvetlenség és a szóbeliség elve annyit jelent, hogy a bíróságnak mindkét felet meg kell hallgatnia, s csak azokat az információkat használhatja fel a öntésénél, amelyek a tárgyalás során jutottak tudomására. Az eljárás részt vevői élőszóban hozzák a bíróság tudomására a per tárgyát képező tényeket.
Jogforrások
Polgári jog – büntetőjog
A bírósági eljárás
Bíróságok
A bírósági határozatok végrehajtása
Ügyészség
Az ügyvéd és a jogtanácsos
A közvádas bűncselekmények főbb adatai
A büntetlen előéletűek, ill. a fiatalkorúak aránya a jogerősen elítéltek között (%)
Egyes bűncselekmények száma és aránya (a jogerősen elítéltek száma alapján)
Jármű önkényes elvételéért jogerősen elítéltek száma
Az egyes bűncselekménytípusok aránya a jogerősen elítéltek százalékában
A jogerősen elítéltek közül azok aránya, akiknek cselekménye alkoholfogyasztással volt összefüggésben (%)*
A jogerősen elítélt felnőttek közül azok száma és aránya, akiknek cselekménye alkoholfogyasztással volt összefüggésben
Az ittasan okozott személysérüléses közúti balesetek az összes baleset %-ában
Az ittasan okozott személysérüléses közlekedési balesetek kimenetele (a baleset után 30 nappal)
