Rendes tagok (166)

Full text search

Rendes tagok (166)
Ábrahám Ambrus (1893) – összehasonlító idegszövettan, vegetatív idegrendszer, cardio-vascularis rendszer, receptorok
Ádám György (1922) – ember- és állatélettan, pszichofiziológia
Antoni Ferenc (1928) – biokémia
Babics Antal (1902) – urológiai sebészet
Bálint Péter (1911) – vesefiziológia és experimentális vesepatológia
Balogh János (1913) – zoológia, ökológia
Barta György (1915) – a Föld gravitációs és mágneses tere, belső szerkezete
Barta János (1901) – magyar irodalomtörténet
Beck Mihály (1929) – fizikai kémia, koordinációs kémia
Béll Béla (1908) – aerológia, aeroklimatológia
Benedek Pál (1921) – vegyészmérnöki tudomány
Benkő Lóránd (1921) – magyar nyelvtudomány
Berend T. Iván (1930) – gazdaságtörténet
Berényi Dénes (1928) – magfizika, atomfizika, nagy energiájú ion-atom ütközések fizikája és alkalmazásai
Bogárdi János (1909) – hidraulika, hidrológia
Bognár József (1917) – közgazdaság-tudomány
Bognár Rezső (1913) – szerves kémia
Borzsák István (1914) – klasszika filológia
Bozóky László (1911) – sugárfizika, sugárvédelem, dozimetria, radioizotópok orvosi és ipari felhasználása
Czelnai Rudolf (1932) – meteorológia
Czibere Tibor (1930) – hidromechanika, áramlástechnikai gépek
Császár Ákos (1924) – valós függvénytan, általános topológia
Cselőtei László (1925) – kertészet (öntözés)
Csibi Sándor (1927) – az információközlés és – feldolgozás statisztikai módszerei
Csikai Gyula (1930) – atommagfizika, neutronfizika
Csikós-Nagy Béla (1915) – közgazdaságtan
Dénes Géza (1925) – biokémia, molekuláris biológia
Donhoffer Szilárd (1902) – kórélettan, hőszabályozás
Ember Győző (1909) – levéltártan, újkori magyar közigazgatás-történet
Eörsi Gyula (1922) – polgári jog, jog-összehasonlítás
Erdős Pál (1913) – számelmélet, halmazelmélet
Erdős Péter (1910) – politikai gazdaságtan
Falusné Szikra Katalin (1924) – közgazdaságtan
Fejes Tóth László (1915) – diszkrét geometria
Flerkó Béla (1924) – neuroendokrinológia
Fülöp József (1927) – geológia
Garas Klára (1919) – művészettörténet
Gáspár Rezső (1921) – kvantumkémia, szilárdtest-fizika
Gegesi Kiss Pál (1900) – gyermekgyógyászat, gyermekpszichiátria
Gerevich László (1911) – középkori régészet és művészettörténet
Grassely Gyula (1920) – geokémia
Hadrovics László (1910) – szlavisztika
Hajdú Péter (1923) – nyelvészet, uralisztika
Hajnal András (1931) – halmazelmélet, halmazelméleti topológia, kombinatorika
Halász Béla (1927) – neuroendokrinológia, anatómia, szövettan
Hardy Gyula (1928) – műanyagkémia
Harmatta János (1917) – klasszika filológia, indoeurópai nyelvtudomány, indológia, iranisztika
Hazay István (1901) – geodézia
Herman József (1924) – általános nyelvészet és újlatin nyelvek nyelvészete
Hollán Zsuzsa (1919) – haematológiak vértranszfúzió, immunológia
Holló János (1919) – biomérnöki tudományok
Horn Artúr (1911) – alkalmazott állatgenetika, szarvasmarha-tenyésztés
Huszár Tibor (1930) – szociológia
Imre Samu (1917) – magyar nyelvjáráskutatás, magyar nyelvtörténet
Jakucs Pál (1928) – ökológia, fitocönológia
Jermy Tibor (1917) – kísérletes rovarökológia és – etológia, növényvédelmi rovartan
Kálmán Béla (1913) – magyar és finnugor nyelvtudomány
Kapolyi László (1932) – bányászati rendszerelmélet, kőzetmechanika, ásványvagyon-gazdálkodás, nyersanyag- és energiagazdálkodás, komplex energiahordozó-hasznosítás
Kátai Imre (1938) – analitikus számelmélet, numerikus analízis, számítástudomány
Keleti Tamás (1927) – enzimológia
Keresztesi Béla ( 1922) – erdőművelés, erdőgazdálkodás
Keresztury Dezső (1904) – magyar irodalomtörténet
Keszthelyi Lajos (1927) – biofizika
Király István (1921) – irodalomtörténet
Király Tibor (1920) – büntetőeljárási jog
Király Zoltán (1925) – növényi kórélettan
Kiss Dezső (1929) – kísérleti részecske- és magfizika
Klaniczay Tibor (1923) – régi magyar irodalom, reneszánsz- és barokk-kutatás
Kliburszkyné Vogl Mária (1912) – geokémia
Knoll József (1925) – farmakológia
Kónya Albert (1917) – szilárdtest-fizika, kvantumkémia
Kornai János (1928) – közgazdaság-tudomány
Kosáry Domokos (1913) – új- és legújabb kori magyar történelem
Kovács Ferenc (1921) – állathigiénia
Kovács István (1913) – molekulaspektroszkópia
Kovács István (1921) – államjog, alkotmányjog
Kovács K. Pál (1907) – erősáramú elektrotechnika, energetika
Kozma Pál (1920) – a szőlőtermesztés biológiai alapjai, szőlőnemesítés
Köpeczi Béla (1921) – francia és román irodalom, a 17-18. sz. magyar irodalma és történelme
Környei István (1901) – ideg- és elmekórtan
Kulcsár Kálmán (1928) – jogszociológia, politikai szociológia
Kurnik Ernő (1913) – növénynemesítés, növénytermesztés
Lakó György (1908) – finnugor nyelvészet, nyelvtudomány-történet, skandinavisztika
Láng István (1931) – agrokémia
Lapis Károly (1926) – kísérletes daganatkutatás, májbetegségek patológiája, ultrastrukturális kutatások
Leindler László (1935) – matematikai analízis
Lempert Károly (1924) – szerves kémia, heterociklusos vegyületek kémiája
Lengyel Béla (1903) – fizikai kémia
Lévai András (1908) – energetika, erőművek, atomtechnika, környezetvédelem
Lovas István (1931) – magfizika
Lovász László (1948) – kombinatorika és gráfelmélet
Lukács József (1925) – félvezető-technológia és molekuláris reakciódinamika
Magyar János (1911) – erdőgazdálkodás, erdőrendezés
Makkai László (1914) – középkori és kora újkori művelődéstörténet
Markó László (1928) – fémorganikus vegyületek kémiája
Márta Ferenc (1929) – reakciókinetika
Martos Ferenc (1918) – bányaművelés, kőzetmechanika
Marx György (1927) – fizika
Máthé Imre (1911) – botanika, növényökológia
Mérei Gyula (1911) – új- és legújabb kori magyar történelem, gazdaságtörténet, historiografika, metodológia
Mészáros János (1927) – a háziállatok fertőző betegségei
Mezei Ferenc (1942) – fizika (neutronfizika és alkalmazásai)
Millner Tivadar (1899) – híradástechnika, a volfrámfémgyártás és – technológia természettudományos alapkérdései, szilárdtest-fizikai kémia
Nagy Ferenc (1927) – reakciókinetika és katalízis
Nagy Károly (1926) – elméleti fizika
Nagy Péter (1920) – irodalomtörténet
Nász István (1927) – virológia, mikrobiológia
Nemecz Ernő (1920) – ásványtan, geokémia
Osztrovszki György (1914) – ipargazdaság
Pach Zsigmond Pál (1919) – gazdaságtörténet
Pál Lénárd (1925) – szilárdtest-fizika, mágnességtan, neutronok kölcsönhatása kondenzált rendszerekkel, reaktorfizika
Papp Ferenc (1930) – orosz nyelvészet, számítógépes nyelvészet, általános és alkalmazásos nyelvészet
Pásztor Emil (1926) – idegsebészet
Pécsi Márton (1923) – természeti földrajz, geomorfológia, negyedkor
Peschka Vilmos (1929) – jogelmélet, jogfilozófia
Petrányi Gyula (1912) – belgyógyászat, immunológia, onkológia, klinikai farmakológia
Polinszky Károly (1922) – műszaki kémia
Prékopa András (1929) – operációkutatás
Prohászka János (1920) – anyagtudomány, fémtan
Pungor Ernő (1923) – az analitikai kémia fizikai-kémiai módszereinek elmélete
Radnót Magda (1911) – szemészeti patológia
Ránki György (1930) – legújabb kori történet és gazdaságtörténet
Rapcsák András (1914) – modern differenciálgeometria
Révész Pál (1934) – matematika (valószínűségszámítás)
Romhányi György (1905) – biológiai ultrastruktura
Salánki János (1929) – neurobiológia, környezetbiológia
Schay Géza (1900) – fizikai kémia
Simai Mihály (1930) – világgazdaság, világgazdasági prognosztika, nemzetközi gazdaságpolitika
Sipos Aladár (1927) – politikai gazdaságtan
Somos András (1911) – kertészet
Sötér István (1913) – irodalomtörténet
Stark Ervin (1922) – kórélettan, neuroendokrinológia
Stefanovits Pál (1920) – talajtérképezés, környezetvédelem
Straub F. Brúnó (1914) – biokémia
Szabó Gábor (1927) – mikrobális genetika, actinomycetas, neurospora
Szabó Imre (1912) – állam- és jogelmélet, összehasonlító jog
Szabó János (1920) – tartószerkezetek elmélete és mechanikája
Szabó Kálmán (1921) – közgazdaság-tudomány
Szabó Zoltán Gábor (1908) – fizikai kémia
Szabolcsi Gertrúd (1923) – enzimek szerkezete és működése
Szabolcsi Miklós (1921) – összehasonlító irodalomtudomány
Szalay Sándor (1909) – kísérleti atommagfizika
Szántay Csaba (1928) – szerves kémia
Székely György (1924) – középkori egyetemes történelem
Szemerédi Endre (1941) – matematika (kombinatorika, számelmélet, algoritmus elmélet)
Szentágothai János (1912) – agykutatás, az agy funkcionális struktúrája
Szent-Iványi Tamás (1920) – állatorvosi járványtan és virológia
Szépfalusy Péter (1931) – statisztikus fizika
Szigeti József (1921) – ismeretelmélet, esztétika, filozófiatörténet
Szőkefalvi-Nagy Béla (1913) – matematikai analízis (funkcionálanalízis)
Tamássy István (1924) – kertészeti növénynemesítés
Tandori Károly (19259 – valós függvénytan
Tarján Gusztáv (1907) – ásvány-előkészítés
Tarján Imre (1912) – szilárdtest-fizika, molekuláris biofizika
Tétényi Pál (1929) – fizikai kémia
Tigyi József (1926) – biofizika
Tolnai Gábor (1910) – irodalomtörténet
Tőkei Ferenc (1930) – orientalisztika
Törő Imre (1900) – anatómia, citológia, hisztológia, embriológia
Tüdős Ferenc (1931) – makromlekuláris kémia
Újfalussy József (1920) – zeneesztétika
Vajda György (1927) – szigeteléstechnika, nagyfeszültségű technika, energetika
Vámos Tibor (1926) – automatika, számítástechnika
Zámbó János (1916) – bányaművelés
Zólyomi Bálint (1908) – színökológia, palinológia, környezetbiológia
Zsigmond László (1907) – újkori egyetemes történet

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi