Magyarország éghajlata
Magyarország éghajlata
Az ország éghajlatában a mérsékelt égöv majd minden jellegzetessége megtalálható. Markánsan elkülönülnek az évszakok; óceáni, kontinentális, ill. kisebb mértékben mediterrán hatások egyaránt érvényesülnek. Sokkal inkább jellemző az éghajlatra az időbeli változékonyság, mint a területi különbözőségek.
A napsütéses órák száma évi 1900 (Nyugat-Dunántúl) és 2150 (Dél-Alföld) között van. Ez a csillagászatilag lehetségesnek 40-47%-a. Télen a magasabb hegycsúcsok általában kiemelkednek a Kárpát medencét gyakorta megülő köd- vagy felhőtakaróból, így relatíve több napsütést kapnak, mint az alföldi területek.
Szélviszonyainkat alapvetően a nyugatias áramlás jellemzi, de ezt a domborzati viszonyok jelentős mértékben módosítják. Ennek megfelelően az uralkodó szélirány a nyugati megyékben északi, a Dunántúl többi részén és a Duna-Tisza közép északnyugati, a Tiszántúlon északi-északkeleti, gyakran délnyugati. Néhány km magasságban a különbségek eltűnnek, s az áramlás nyugat-északnyugati.
Az évi középhőmérséklet a déli határ mentén kevéssel 11 °C fölötti, a Mátra és a Bükk legmagasabb pontjain alig 6 °C. A hőmérséklet évi ingása (július és január hőmérséklet-különbsége) nyugatról kelet felé nő (20-24 °C), ami a kontinentalitás mértékét fejezi ki. Ugyanez a hőmérséklet-különbség érték pl. Londonban 13°, Moszkvában 28°. Az ország területén eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet –35,0 °C (Görömböly–Tapolca, 1940. febr. 7.), a legmagasabb 41,3 °C (Pécs, 1950. júl. 5.).
A csapadék évi összegében jelentős különbségek vannak az ország nyugati és keleti fele, ill. a síkságok és a hegyvidékek között. A Kőrös-Tisza szög és a Hortobágy vidékén alig 500 mm az évi csapadék; a nyugati határszélen, valamint a 800-1000 m-t elérő hegyek térségében a 800 mm-t is meghaladja. A legcsapadékosabb időszak a kora nyár, de több helyen október-novemberben egy másodmaximum van, ami a mediterrán térségben ősszel megerősödő ciklontevékenységgel kapcsolatos.
Bármelyik hónapban előfordulhat, hogy egyáltalán nincs csapadék. Az is előfordul viszont, hogy egy-egy nyári hónapban 200-300 mm eső zúdul le. Az Alföldön az évi csapadék 10-15%-a, a hegyvidéken 20-25%-a hó. A hótakarós napok száma a sík vidéken 30-35, legmagasabb hegyeinkben 100-110.
