Személyi jövedelemadó (SZJA)
Személyi jövedelemadó (SZJA)
A személyi jövedelemadó bevezetésének alapelve, hogy az állami bevételeknek a korábbinál jelentősebb hányadát fedezve érvényesítsék az igazságos közteherviselés elvét. A változás növeli a gazdálkodó szervezetek önállóságát, mérsékli terheiket és előkészíti egy későbbi bérreform bevezetését.
A személyi jövedelemadó elvei: jövedelemarányos teherviselés, a különböző forrásokból származó jövedelmek együttes kezelése, a társadalmi-gazdasági szempontból indokolt támogatások alkalmazása, méltányosság a kisjövedelműekkel szemben, teljes körű jövedelem-nyilvántartás kialakítása, a láthatatlan jövedelmeknek a korábbinál hatékonyabb feltárása. Fő szabály, hogy az egy éven belül megszerzett jövedelmeket összevontan kell adóztatni, átfogva a jövedelmek teljes körét. Ahol ez nem megoldható, vagy aránytalan többletköltséggel járna, mint pl. a megtakarítások többlethozamánál, ott elkülönítetten, lineáris kulccsal adóztatnak.
A kormányzat állami garanciát nyújt arra, hogy a főállású munkaviszonyból származó nettó jövedelem az adóreform után nem csökkenhet. Ezt szolgálja az ún. bruttósítás, azaz a keresetek olyan mértékű növelése, amely ellentételezi az adó jövedelemcsökkentő hatását.
Az SZJA mértékének meghatározása: az évi 48 000 Ft-ot el nem érő jövedelem után nem kell adózni. A munkaviszonyban állók és a szövetkezeti tagok esetében az adóalap havonta 1000, tehát évi 12 000 Ft-tal csökken, ezt az összeget az adó kiszámításakor az összjövedelemből le kell vonni. Az adó sávosan progresszív, az egyes sávokhoz tartozó kulcsok lépcsőzetesen emelkednek. Egy-egy adókulcs csak az adott jövedelemsávra érvényes, tehát nem a jövedelem egészére.
Adósávtáblázat
Jövedelem
|
Adó
|
0-48 000 Ft
|
0%
|
40 0001 – 70 000 Ft (a 48 000 Ft-ot belüli rész)
|
30%-a
|
70 001 – 90 000 Ft (4400 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész)
|
25%-a
|
90 001 – 120 000 Ft (9400 Ft és a 90 000 Ft-on felüli rész) 30%-a
|
20%-a
|
120 001-150 000 Ft (18 400 és a 120 000 Ft-on felüli rész)
|
35%-a
|
150 001-180 000 Ft (28 900 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész)
|
39%-a
|
180 001-240 000 Ft (40 600 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész) 48%-a
|
44%-a
|
240 001-360 000 Ft (67 000 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész)
|
48%-a
|
360 001-600 000 Ft (124 600 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész)
|
52%-a
|
600 001-800 000 Ft (249 400 Ft és a 600 000 Ft-on belüli rész)
|
56%-a
|
800 001 Ft felett (361 400 Ft és a 800 000 Ft-on felüli rész)
|
60 %-a
|
Próbaszámítás: Az adózó havi 7000, azaz évi 84 000 Ft-ot keres. Adóalapja a munkaviszony alapján 12 000 Ft-tal csökken, így marad 72 000 Ft. Ebből az első 48 000 Ft után nem kell adót fizetni. 48 000 és 70 000 Ft között az adókulcs 20%, vagyis a 22 000 Ft után 4400 Ft. A 72 000-ből 2000 Ft esik a következő, 25%-os adókulccsal terhelt sávba, ez után 500 Ft az adó. Az összes adó így 4400 + 500 = 4900,- Ft, vagyis havi 480,44 Ft.
Nyugdíjasok kiegészítő kereset utáni adóztatása
Egyéb kedvezmények
Adómegállapítás, adófizetés
Adóreformhoz kapcsolódó szociálpolitikai intézkedések
