A Nobel-díj

Full text search

A Nobel-díj
Alfred Nobel svéd tudós és feltaláló (dinamit) 1895-ben végrendeletében 30 millió svéd korona összegű alapítványt tett. A végrendelet szövege szerint „Hátramaradó vagyonom úgy osztandó el, hogy a kamatokból minden évben egyenlő részre osztva jutalmazzák azt, aki a fizikában, a kémiában, a fiziológia vagy orvostudomány területén a legfontosabb felfedezést teszi; azt, aki az irodalomban eszmei téren a legjobbat alkotta; és aki a legtöbbet teszi a népek testvériségéért, a béke ügyének szolgálatáért.”
Az első Nobel-díjakat 1901-ben adományozták. Azóta a tőke összege jelentősen nőtt, ma mintegy 500 millió koronát tesz ki, így a díjak összege is sokkal magasabb, mint eredetileg. Egy Nobel-díj ma 2 175 000 svéd korona. (Az alapítvány kamatait ugyanis nem osztják ki teljes egészében, egy részükből a díjak értékállóságát biztosítják, tehát az alaptőkét növelik).
A svéd kormány 1968-ban létrehozta a hatodik, a közgazdasági Nobel-díjat, ennek összegét azonban nem az alapítványból fizetik, hanem a kormány fedezi és az Alfred Nobel-emlékdíj nevet viseli. Összege azonos a többi Nobel-díjéval.
Kikötés, hogy a díjat csak élő személy kaphatja meg, utólagos díjazásra nincs lehetőség. Kivétel a Dag Hammarskjöld – volt ENSZ-főtitkár- tragikus balesete után odaítélt posztumusz díj és Erik Axel Karlfeldt posztumusz irodalmi Nobel-díja.
A díjak átadására minden év december 10-én, Nobel halálának évfordulóján kerül sor, de a díjazottak névsorát már ősszel közzéteszik. A díj odaítéléséről a Nobel-bizottságok döntenek: fizikában és kémiában a Svéd Akadémia bizottságai; fiziológiában a Karolinska Intézet bizottsága; ezek egyenként 5, a megfelelő tudományokkal foglalkozó svéd professzorból állnak. Az irodalmi Nobel-díjról a stockholmi Akadémia dönt, a békedíjról pedig a Norvég Nemzetgyűlés határoz, és azt Oslóban adják át.
A tudományos díjazottak kiválasztásához mintegy 3000 tudós véleményét kérdezik meg. Szavaznak mindenekelőtt a Svéd Tudományos Akadémia és a Karolinska Intézet svéd és külföldi tagjai, maguk a Nobel-bizottságok, minden egyes, az érintett tudományban korábban Nobel-díjat kapott tudós, a skandináv egyetemek és műszaki főiskolák professzorai, a világ minden tájáról évente kiválasztott fizikai, kémiai és orvosi fakultások és végül külön, személy szerint kiválasztott tudósok. Összességében tudományonként mintegy 1000 személytől kérnek véleményt, s ezek alapján történik a döntés. Az eljárás már az előző év szeptemberében elkezdődik, tehát esztendőnyi folyamat során dől el, kik kapják a Nobel-díjakat.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi