A Biztonsági Tanács

Full text search

A Biztonsági Tanács
A béke és biztonság fenntartásában a központi szerepet betöltő ENSZ-szervezet. Eredetileg 11 tagból állt, de az 1965-ös alapokmány-módosítás 15-re emelte a tagok számát. A tanácsnak állandó és választott tagjai vannak. Állandó tag az 5 nagyhatalom: az Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia és a Szovjetunió. A 10 nem állandó tagot a Közgyűlés választja meg 2 évre.
A tanácsnak általános és különleges hatásköre van. Az általános hatáskört az Alapokmány 24. cikke így fogalmazza meg: „A szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében a tagok a nemzetközi béke és biztonság fenntartásáért a fő felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák, és elismerik, hogy a Biztonsági Tanács e felelősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor az ő nevükben jár el.” A Biztonsági Tanácsnak az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel összhangban kell eljárnia.
A Biztonsági Tanács mindegyik tagjának egy szavazata van. A határozatokhoz 9 igenlő szavazatra van szükség. Ha eljárási kérdésekről van szó, a 9 szavazat bármelyik 9 tagé lehet. Minden más esetben nélkülözhetetlen, az 5 állandó tag egybevágó igenlő szavazata.
A nagyhatalmak egyhangúságának elve – amit a közhasználatban hibásan vétójog néven emlegetnek – az Egyesült Nemzetek eredményes működésének kulcskérdése. Lehetetlenné teszi ugyanis, hogy valamely nagyhatalom vagy nagyhatalmak egy csoportja rákényszerítse akaratát a többiekre.
A tanács tevékenysége során több kisegítő szervet hozott létre. Ezek között a legfontosabb, a Vezérkari Bizottság nem végez érdemi munkát, mert a működéséhez szükséges megállapodásokat a résztvevők között ellentétek miatt két évig – 1946-tól 1948-ig – tartó tárgyalások ellenére sem sikerült megkötni. A bizottság szerepét egyrészt az ENSZ ún. békefenntartó tevékenysége, másrészt a fegyverzetkorlátozással és leszereléssel foglalkozó egyes ENSZ-szervek vették át.
A Biztonsági Tanács az elmúlt 40 évben összesen 2700 ülést tartott. Ugyanakkor szembetűnő, hogy a törvénytelen koreai fegyveres beavatkozáson kívül soha nem alkalmazott katonai szankciókat, egyéb kényszerítő intézkedéseket is mindössze két ízben. 1966-ban a dél-rhodesiai Smith-rezsim, 1977-ben pedig a Dél-afrikai Köztársaság ellen. A tanács a II. világháború óta kirobbant csaknem 100 helyi konfliktus közül csak kevéssel tudott érdemben foglalkozni. Voltak kérdések, mint a berlini válság vagy a vietnami háború, melyek a nagyhatalmak között fennálló ellentétek miatt eleve nem is kerültek napirendjére. Ahol a tanács közbelépett, intézkedései ott is általában utólagosak voltak: nem a viszályok megelőzésére, hanem a béke helyreállítására irányultak. Az intézkedések egyik speciális válfaja lett az ún. békefenntartó tevékenység: a tanács a gazdasági vagy fegyveres szankciók elrendelésének politikai akadályai miatt különböző békefenntartó erők, megfigyelő vagy ténymegállapító bizottságok, jószolgálati küldöttségek, békéltető csoportok és speciális felhatalmazással rendelkező közvetítők útján igyekezett a viszályokat megfékezni. Az is előfordult, hogy maga a főtitkár ajánlotta fel szolgálatait a szemben álló feleknek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi